A varsói Királyi Palotában visszaköszön az újjászületés nagymúltú korszaka: a királyi kastély egyedi belső terei adnak ideiglenes otthont az Accademia Carrara Gyűjteményéből származó reneszánsz alkotásoknak, amelyek közt olyan gyöngyszem is fellelhető, mint Sandro Botticelli „Virginia története” című műve. A bergamói gyűjteményből kölcsönzött művek együttesen egy lenyűgöző kiállítást alkotnak, amely az európai kultúratörténet egyik legnagyobb mozgalmának a szellemiségét idézi. A kiállítás tervezéséért Bartosz Haduch és Łukasz Marjański a NArchitekTURA stúdió munkatársai felelnek, ezzel is biztosítva a korszerű kincsek és a kortárs elvárások közti harmóniát.
A “Botticelli mesél egy történetet” címre keresztelt tárlat olyan kortárs építészeti konstrukciót igyekszik létrehozni, amely három kulcstémában gyökerezik: a bemutató tér sajátos belső terében, a kiállított festmények önmagukból fakadó eredetiségében és a reneszánsz művészet megújuló mozgalmában. A kiállításon kilenc reneszánsz remekmű látható, köztük Giovanni Bellini, Vittore Carpaccio, Cosmè Tura, Lorenzo Lotto, Giovanni Battista Moroni és Paolo Veronese mesterek munkái, valamint a már említett fénypont, Sandro Botticelli “Virginiája”. A helyszín gazdagon díszített tere egybecseng a prezentált alkotások világával, így nem meglepő, hogyan váltak a belsőépítészet legfőbb elemei a kiállítási elrendezés tervezésének fő inspirációivá. A csarnok leglátványosabb elemei a keresztboltozatok, amelyek az egykori harminckét lengyel tartományt szimbolizálják, ezenfelül itt található a felhőkkel tarkított plafonfreskó, amely a kék égre emlékeztet.
Nem is lehetne jobb kezekbe bízni a reneszánsz és a kortársvilág közti könnyed áramlást, mint a NArchtikTURA tervezőire: míg az eredeti mennyezet az égbolt nappali kilátását kívánja szemléltetni, az újonnan tervezett létesítmény ugyanazt a kilátást kívánja sugallni, de mégis éjszaka. A sötétkék szín, amely eredetileg a Botticelli-festményeken fellelhető lazuli pigment ihletett, valójában a meglévő boltozattal áll kapcsolatban. A térben nyugvó homorú ív a fenti boltozat negatívuma, amely a keresztirányú nézetekben egyfajta “illuzórikus szinuszoidot” hoz létre, és amely hidat képez a kortárs és a történelmi korszakok között.
És hogy teljes legyen az összkép: a tükröződő felületek tükrözik, elsötétítik és torzítják a meglévő helyiség képét, ami a művészetben és az építészetben egyaránt alkalmazott reneszánsz optikai korrekciókat juttatja eszünkbe. Az új szerkezet szimmetrikus, harmonikus geometriája egyben rábólint a felvilágosodás korának eszméire. Ezenfelül kihagyhatatlan közölni, hogy a kiállítást diszkrét közvetett megvilágítás, visszafogott hangszeres zenei kíséret, valamint a kis építészet, grafika és tipográfia gondosan összeválogatott elemei egészítik ki és emelik ki. A tárlat a korszakok közti párbeszédek mellett törekszik az autentikus környezet biztosítására, ezzel is élvezhetőbbé varázsolva a kiállítást: a vizuális azonosítás minden új eleme sárgarézből készült, utalva a képkeretek arany színére.
NArchitekTURA és Botticelliék közös története egyszerre képviseli a modern könnyedséget, mint a reneszánszi eleganciát, miközben egyensúlyt tart a múlt és a jelen, a valóság és az illúzió, illetve az építészet és a művészet határa között.
A kiállítás kurátorai: Mikołaj Baliszewski, Cristina Rodeschini
A kiállítás szervezője: Paweł Martosz
Digitális narráció: Huncwot Design
Zene: Hania Rani & Dobrawa Czocher
A tárlat szeptember 18-ig megtekinthető a Varsói Királyi Palotában.
NArchitekTURA | Web | Facebook | Instagram
Forrás: Desingboom, Label Magazine