Séta a Kozma utcai izraelita temetőben

Séta a Kozma utcai izraelita temetőben

Hajós Alfréd, Alfonzó, Somló Tamás és sok más hazai híresség alussza örök álmát a Kozma utcai izraelita temetőben, de nemcsak miattuk érdemes felkeresni a kőbányai nekropoliszt. Barátunk és a HYPE STORE nagykövete, Vincze Miklós vezetett végig bennünket a hatalmas sírkertben, amelyben a páratlan szépségű mauzóleumok között olyan rendhagyó síremlékek is felbukkannak, melyeket pillangó, törött légcsavar vagy épp autó díszít.

Vincze Miklós városimádó újságíró négy évvel ezelőtt írt a Kozma utcai izraelita temetőről: az Ismeretlen Budapest-sorozat akkori cikkéből – gazdag képanyaggal illusztrálva – számos érdekességre és furcsaságra derült fény a sírkert történetét illetően. A megjelenést követően többen is érdeklődtek az újságírónál, nem tartana-e ő maga személyes vezetést a temetőben. Az azóta közel negyven alkalmat megélt, népszerű temetőtúra legutóbbi felvonásán mi is ott voltunk.

Bár voltak kétségeink, vajon jó ötlet-e harminc fokban felkerekedni és elzarándokolni a X. kerület ezen részére, nem csalódtunk. A séta más résztvevőivel együtt a Blaha Lujza térről induló 28A jelzésű villamossal egészen a végállomásig, az Új köztemető megállóig utaztunk, innen néhány perces sétával közelítettük meg az izraelita temető bejáratát. A 28-as villamossal egy kicsivel könnyebb dolgunk lett volna, az ugyanis közvetlenül a temető bejáratánál áll meg.

Vincze Miklós újságíró, az „Ismeretlen Budapest” cikksorozat szerzője, a grofjardanhazy Instagram-oldal szerkesztője

Az 1886-ban nyílt Új köztemető szomszédságában fekvő Kozma utcai temetőt hét évvel később, 1893-ban hozták létre. Az akkor élő zsidók úgy gondolták, ahogy a keresztényeknek, úgy nekik is szükségük van önálló temetőre. Korábban voltak ugyan a városon belül zsidó temetők, de ezek eltűntek vagy átalakultak, illetve leginkább a keresztény temetők bizonyos részein alakítottak ki a zsidók számára fenntartott temetkezési helyeket.

A temető bejáratánál magasodik az 1891-ben, mór stílusban épült ravatalozó, melynek bronz csillárral díszített központi nagytermét temetkezési szertartások alkalmával ma is használják. A ravatalozó tervezője Freund Vilmos volt, akinek többek között az Andrássy úti Sváb-palotát és a Zrínyi utcában álló Duna Palotát is köszönhetjük.

A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója – tervező: Freund Vilmos

A temető kapujától nem messze máris az egyik legszebb síremlék fogad bennünket. A Brüll család kriptája az ókori görög templomok formáját idézi, lépcsőjén kétoldalt Stróbl Alajos oroszlánjai őrködnek. Az MTK egykori legendás vezetője, Brüll Alfréd és családtagjai nyugszanak itt – a leromlott állapotú mauzóleumot 2017-ben újították fel, mára valóban visszanyerte eredeti fényét. Róth Miksa mozaikjai újra régi fényükben tündökölnek, az eredeti kovácsoltvas kapunak ugyanakkor az idők folyamán sajnos nyoma veszett.

A Brüll-család mauzóleuma Stróbl Alajos oroszlánszobraival és Róth Miksa mozaikjaival

A zsidó származású Lajta – született: Leitersdorfer – Béla  építész több síremléket is tervezett a temetőbe. A Gries-család csillagos bejáratú, belül mozaikkal díszített mauzóleuma mellett figyelmet érdemel a Schmidl-család szecessziós, virágdíszes síremléke. Az építmény szokatlan formája, a kékes-zöldes árnyalatú Zsolnay pirogránit, a szomorúfüzet formázó kapuzat néhány perces megállásra késztet bennünket, s persze, rögtön bekukucskálunk a rácsok között. A síremlék belsejébe három felülvilágító nyílás is beengedi a fényt: itt is Róth Miksa-mozaikokat láthatunk, a hátsó falon található márványtáblát eozinmázas díszítés fogja közre.

A Lajta Béla tervei alapján készült Schmidl-síremlék

A Kudelka Jakabnak tervezett síremlék 1912-ben készült el: a fehér márványtömbön látható madár- és növényábrázolások geometrikusabb formában, struktúrába rendezve jelennek meg.

Kudelka Jakab sírja – tervező: Lajta Béla

Budapesten a Szervita téri Rózsavölgyi-ház, a Népszínház utca 19. szám alatt található, egykori Harsányi testvérek bérháza, valamint a mai Újszínház épülete (régen: Párizsi mulató) kötődik Lajta nevéhez. Maga Lajta is ebben a temetőben nyugszik, síremlékét Kozma Lajos tervezte, és nem, nem a szabadkőművesek, hanem az építészek szimbólumai, a háromszög, a vonalzó és a körző láthatók a sírján.

Lajta Béla sírja – tervező: Kozma Lajos

A közel három órás időutazás első hallásra talán maratoninak tűnhet, de nyilvánvalóan még így sem sikerült a temető teljes területét bejárnunk. Nem állítjuk, hogy kellemes vasárnap délutáni programként a Kozma utcai temető felkeresése fog felvetődni bennünk elsőként, de az tény, hogy ez a közeg teljesen más lelkiállapotot követel meg az egyébként tapasztalt városi sétálótól: a hely szakrális jellegénél fogva nyugodt szemlélődésre és belefeledkezésre kényszeríti a rohanó hétköznapok emberét. Végülis ez is csak egy város, a halottak városa, ahol ugyanúgy el lehet veszni, rá lehet csodálkozni szép, különleges és izgalmas részletekre.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában építőipari céget vezető Ohrenstein Henrik és Rendlich Sámuel közös síremlékét Alpár Ignác tervezte. Az ókori görög templomot formázó, fekete gránitból készült emlékmű méltóságteljesen állta ki az elmúlt több, mint 110 év próbáját. A templom belső falán az alábbi idézet olvasható: „Kik szerették és kedvelték egymást az életben, haláluk után sem válnak el.”

A fekete gránitból készült Ohrenstein-Rendlich síremlék – tervező: Alpár Ignác

A temetőben sétálva sok helyütt visszaköszön egy furcsa szimbólum: egy kézjel, ami talán a Star Trek-rajongóknak ismerős lehet. A televíziós sorozatban ez a kéztartás a „vulkáni köszöntés”-nek felel meg, eredetét tekintve azonban a kohannitákhoz (a magukat Árontól származtató zsidók nemzetsége) köthető. Ez a mozdulat a papi áldás: az ujjak helyzete a Shin betűre emlékeztet, ami az „El Shaddai” szót takarja, jelentése: „Mindenható (Isten)”. A Mr. Spock karakterét megformáló Leonard Nimoy gyerekkorában találkozott ezzel a jellel, amikor a nagyapja a zsinagógába vitte őt.

A kohannita papok áldást osztó kézjele több sírkőről is visszaköszön

A keresztény temetőkkel ellentétben a zsidó sírkertekben szinte soha nem találkozhatunk emberábrázolással, de a Kozma utcai temetőben akadnak kivételek. Az egyik sírnál például egy hatalmas nőalak szobrát fedezzük fel – valószínűleg a tulajdonosok villájából hozathatták át a leszármazottak. A hősi halottak és honvédsírok esetében közkedvelt szimbólumként köszön vissza sok síremléken a babérkoszorú, a félbetört kerék vagy ágyúcső, az oroszlán, a kard és a sisak.

A gyermekparcellában található sírok egyikén egy pillangót fedezünk fel – Miklós, aki már évek óta visszajár a sírtkertbe, elmeséli, hogy ezeket a gyereksírokat idős asszonyok gondozzák, akik önkéntes alapon fogadnak örökbe egy-egy síremléket.

A Kozma utcai temetőben két „autós sírt” is találunk, az egyik az 1930-as évek magyar autóversenyzőjének, Hartmann Lászlónak a sírját díszíti, a másik Kunstadter Vilmosné Adler Terus gépkocsija, aki hőn szeretett férjétől kapta ajándékba a négykerekűt (halála után). A magyar repülés úttörőjeként emlegetett, fiatalon elhunyt Wittmann Viktor sírján törött légcsavart láthatunk, ugyanis repülőgépbalesetet szenvedett.

Hartmann László magyar Grand Prix versenyző sírja
Kunstadter Vilmosné Adler Terus sírköve a négykerekű autómobillal

Az egykori Váci úti zsidó temető (más néven: Aréna úti zsidó temető) 1910-es felszámolását követően annak halottjait többek között a Kozma utcai temetőben hantolták el újra. Erről tanúskodik az a üvöltő oroszlánnal és virágmotívumokkal díszített fehér márványsírkő, mely az 1848-49-es szabadságharc exhumált hősi halottainak állít emléket.

Az 1848-49-es szabadságharc hőseinek állított síremlék

A Kozma utcai temetőben nyugszik Hajós Alfréd is, aki egy másik szállal is kötődik a sírkerthez. A Guttmann Arnoldként született olimpiai bajnok gyorsúszó és építészmérnök tervei alapján készült el 1949-ben a holokauszt áldozatainak állított emlékmű, amelyen több százezer név olvasható (még ceruzával felírt nevek is felfedezhetők rajta). A hatalmas kőfal előtt magasodó gránittömbön felirat hirdeti: „Megölte őket a gyűlölet – őrizze emléküket a szeretet.”

A holokauszt-emlékművet Hajós Alfréd tervezte

A legközelebbi sétára most vasárnap, augusztus 9-én kerül sor. Az esemény részleteit megtaláljátok az Ismeretlen Budapest Facebook-oldalán.

Fotók: Mohai Balázs | Web | Instagram

továbbiak
Közösségi iroda extrákkal | Nomád Coworking & Design Shop
design

Közösségi iroda extrákkal | Nomád Coworking & Design Shop

Saját irodát szerettek volna, de végül másoknak hoztak létre egyet. Varró Anna és Gyana Dániel Balatonfüred történelmi városrészének egyik épületében alakítottak át egy helyiséget inspiráló közösségi térré, irodává és designbolttá Nomád Coworking név alatt. Budapesten egyre több és jobbnál jobb közösségi irodát tudunk kipróbálni, de a balatoni régióban eddig hiányzott
Szabadon és korlátok nélkül alkotni | Classmate Studio
branding

Szabadon és korlátok nélkül alkotni | Classmate Studio

Bátor, experimentális vagy olykor kissé visszafogottabb vizuális világ, erős színkontrasztokkal és karakteres logotípiával társítva. A Classmate Studio [http://www.classmatestudio.com/] története nem is olyan régre nyúlik vissza, de portfóliójukban már olyan kiemelkedő projekteket is megtalálhatunk, mint többek között az Off Biennálé [https://offbiennale.hu/] vagy különböző design- és építészeti
Best of diploma 2020 | 4. rész
design

Best of diploma 2020 | 4. rész

A pandémia olyan fordulópontot jelentett, amelyre a közoktatás nem volt felkészülve, a tananyag átültetése az online térbe pedig nem csak a tanároknak és diákoknak jelentett kihívást. A designerek is elkezdtek foglalkozni az oktatást segítő platformok és gyakorlatok tervezésével, és azzal, hogyan lehet izgalmas tervezőgrafikai megoldásokkal megkönnyíteni a nehéz elméleti anyagok