A hétvégén néhány napig ismét Magyarország volt Közép-Kelet-Európa művészeti központja: az Art Market Budapesten négy kontinens kiállítói gyűltek össze a Duna-parti Bálnában. A díszvendég Szerbia volt, kortárs művészeti szcénája a kiállítók mellett konferenciabeszélgetéseken is megjelent.
A Szerbiából érkező alkotók nemcsak a vásár területén állítottak ki, de díszvendég szerepük MOST.SERBIA néven művészeti fesztivállá bővült. Ennek részeként Budapesten több helyszínen is láthatóak voltak kortárs szerb alkotások, például a Csepel Műveken belül található Gabor M Szoke Studióban a Collecting Serbia – Public Hobby című kiállításon a nézők megismerhették Nenad M. Kostić szerb gyűjtő kortárs kollekciójának kiemelt darabjait. A szervezők Szerbia szereplésével igyekeztek rávilágítani arra a tényre, hogy a szerbiai kortárs képzőművészet a színvonala és gazdagsága alapján joggal követel magának nagyobb láthatóságot az európai művészeti életben. Ezt vizsgálták az Art Market kísérőrendezvényén, a Bálna Budapest legfelső emeletén megrendezett Inside Art konferencián is. Itt az országra egy külön napot szántak október 6-án, amit Radovan Jokić miniszterhelyettes nyitott meg.
Beolvadni vagy egyedinek maradni?
A nap egyik legfontosabb eseménye az esti panelbeszélgetés volt, amelyen az ország kortárs művészetének jövőjét, illetve az Európában betöltött szerepét vizsgálták. Az est moderátora Ksenija Marinković, a belgrádi X VITAMIN galéria vezetője volt, akivel Alexandra Lazar, Londonban élő művészettörténész, kurátor, Vesna Latinovic, az újvidéki Danube Dialogs Kortárs Művészeti Fesztivál alapító igazgatója, továbbá Gunnar B. Kvaran, oslói kurátor beszélgetett. Meglátásuk szerint Szerbiának különleges tartalékai vannak, amivel a globális műtárgypiac egyelőre kevéssé van tisztában. Ennek részben az az oka, hogy a helyi galériák kevés művészeti vásáron képviseltetik magukat, annak ellenére, hogy viszonylag sok kereskedelmi magángaléria van az országban – ezért is volt fontos lépés az Art Marketen való részvétel.
Bár a perifériáról hosszú és nehéz folyamat bekerülni a mainstreambe, ígéretes lépések már most is látszanak: 2022-ben Újvidék Európa Kulturális Fővárosa, ami aktivitást és embereket vonz a térségbe, illetve Szerbia EU-csatlakozási törekvéseit is elősegíti. Ha ez megtörténik, onnantól két út áll a szerb művészek előtt: vagy beolvadnak az európai művészeti ökoszisztémába, vagy megpróbálják bebizonyítani, hogy a helyi alkotók a sajátságos szemléletmódjukkal visznek értéket a kontinens kulturális életébe. Azt egyelőre még a szakértők sem tudják, hogy melyik út vezethet a siker felé, de valószínűbb, hogy mindkettőre szüksége lesz az országnak ahhoz, hogy hidat képezzen Délkelet- és Nyugat-Európa között. A megszólalók ugyanakkor azt a kérdéskört is boncolgatták, hogy a globalizmus korában egyáltalán érdemes-e továbbra is régiókban gondolkodni, mikor a trendek és tendenciák gyakran szinte egy időben jutnak el a világ minden tájára.
További információ a programokról: artmarketbudapest.hu
Nyitókép: Mira Brtka művei
Fotók: Art Market Budapest
Közös Európa, közös vonathálózat?
Egység a sokszínűségben – Latin-Amerika, egy kis magyarsággal II. rész
