Az ukrajnai háború következtében a NATO keleti szárnyának megszilárdítása különösen fontos lesz, az orosz-ukrán helyzet és a bizonytalan jövő miatt. Ennek megfelelően Szlovákiában és Csehországban is fontos napirendi pont lett a haderőfejlesztés. A szlovák és cseh biztonságpolitikai trendekről kérdeztük Jakub Wiśniewski-t, a GLOBSEC igazgatótanácsának titkárát és Jan Havlíček-et, a cseh Institute for Politics and Society biztonsági elemzőjét.
Hogyan változott Csehország és Szlovákia biztonságpolitikája az ukrajnai háborúnak köszönhetően?
Jan Havlíček: Néhány évvel ezelőtt még Csehország biztonságpoltikai stratégiája a nemzetközi terrorizmust emelte ki az országot fenyegető legfőbb veszélyként. A további fenyegetések között szerepelt az illegális migráció, a szervezett bűnözés, valamint az országon belüli káros orosz és kínai befolyás. Az ukrajnai háborúval mára már egyértelművé vált, hogy a jelenlegi legnagyobb fenyegetést messze Oroszország jelenti, pontosabban a Vlagyimir Putyin vezette orosz rezsim. Az ukrajnai kegyetlen agresszió sokkolta a cseh politikusokat és a közvéleményt. Még maga a cseh elnök, Miloš Zeman is, aki régóta támogatja Oroszországot, elismerte, hogy tévedett, amikor azt hitte, hogy Oroszország nem fogja lerohanni Ukrajnát. Azt is sugallta, hogy régi barátja, Putyin „megőrült”. Bár az említett alapvető biztonsági kockázatok valószínűleg továbbra is fennmaradnak, a biztonsági és védelmi környezet most Oroszország felé orientálódik. A jelenlegi kormány fegyvereket, lőszert és egyéb felszereléseket küld Ukrajnának, hogy támogassa az Oroszország elleni harcot, és legalább 400 katonával járul hozzá a NATO szlovákiai missziójának megerősítéséhez. Csehország szintén nagyon aktív a Baltikum közös védelmében. Az ukrajnai háború miatt valószínű, hogy a kormány megemeli a védelmi kiadásokat, hogy az elérje a GDP 2 százalékát, amire már régen elköteleztük magunkat. A háború miatt várhatóan Csehország is meg akarja majd erősíteni a NATO-ban elfoglalt pozícióját és a transzatlanti partnerséget.
Jakub Wiśniewski: Szlovákiában is hasonló a helyzet, a háború sokaknak felnyitotta a szemét, még a korábbi oroszbarátok körében is. Ezek a „pánszlávisták” egyelőre elhallgattak. Az ország biztonságpolitikájára óriási hatással lesz a jelenlegi helyzet, mivel az egész társadalom hirtelen rádöbbent, hogy egy nagyobb háború az európai kontinensen már nem elképzelhetetlen. Ennek megfelelően a védelmi és biztonsági kiadások itt is növekedni fognak. Szlovákia felsorakozott a NATO akciói mögé, és támogatta az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat. Emellett a szlovák kormányzat a jelenleginél nagyobb erőfeszítéseket fog tenni az orosz dezinformáció elleni küzdelemben.
Milyen biztonságpolitikai trendek várhatóak a jövőben cseh és szlovák szempontból?
Jan Havlíček: A biztonságpolitikai tendenciákat az ukrajnai válság tovább fogja formálni. Az teljesen egyértelmű, hogy Csehországra és érdekeltségeire a legnagyobb fenyegetést Vlagyimir Putyin és rendszere jelenti, nem pedig az orosz nép. Csehországban nagyszámú orosz közösség él, amelyet meg kell védeni. Az Európai Unión és a NATO-n belüli pozíció megerősítése elengedhetetlen lesz, különösen a Trump elnöksége utáni transzatlanti köteléket kell szorosabbra fűzni. A NATO keleti szárnyának megszilárdítása különösen fontos lesz, mivel úgy tűnik, hogy ez lehet Putyin következő célpontja. Nagyobb erőfeszítéseket kellene tennünk a balti államok, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország vagy Románia védelmére. Emellett a biztonságpolitikai trendek egyre inkább magukban foglalják a kínai terjeszkedést. Csehország eddig is támogatta Tajvant, amit a továbbiakban is fenn kell tartani. A kínai árucikkektől való függőséget korlátozni kell, valamint Tajvanon, a Dél-kínai-tengeren, Hongkongban és a Hszincsiang tartományban az ujgurok ellen folyó népirtással és kínai agresszióval szemben ellenállást kell tanúsítani. E főbb geopolitikai tendenciák mellett Csehországnak a terrorizmussal és a szélsőségességgel is meg kell küzdenie. E tekintetben a szélsőjobboldali szélsőségek sajnos egyre népszerűbbek és veszélyesebbek is. A vallási, jellemzően iszlám szélsőségesség szintén jelen van Európában, és Csehországot is célba veheti.
Jakub Wiśniewski: Úgy tűnik, hidegháború lesz az elszigetelt Oroszország és a Nyugat között, amiben Szlovákia frontország szerepét fogja betölteni. Nem zárható ki a NATO-csapatok állomásoztatása, ha Ukrajnában tartósan súlyos lesz a helyzet. A szlovák kormány már megkezdte azoknak a területeknek a felülvizsgálatát, ahol Szlovákia Oroszországra hagyatkozik – a gáztól a nukleáris üzemanyagon át a katonai repülőgépek kiszolgálásáig. Intézkedéseket fognak hozni annak érdekében, hogy a szlovák gazdaságot és az államot leválasszák ezekről a kapcsolatokról. Különösen a földgáz alternatív forrásainak biztosítása lesz nehéz feladat.
Milyen gazdasági és társadalmi hatásai lehetnek a jelenlegi migrációs helyzetnek?
Jan Havlíček: Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a Csehországban a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta az Európai Unióban, ennek következtében jelentős hiány van munkavállalóból és szakképzett munkaerőből. A cseh vállalatok évek óta panaszkodnak erre a tendenciára. A csehek többsége nem kedveli az Ázsiából és Afrikából érkező bevándorlást, ezért a kormány intézkedéseket hozott a kelet-európai, különösen a fehérorosz és ukrán munkavállalók bevonzása céljából. Az ezekből az országokból érkező bevándorlók kulturálisan közelebb állnak a cseh lakossághoz, mint az Afrikából vagy akár Ázsiából érkező bevándorlók, gyorsabban asszimilálódnak, és könnyebben is találnak munkát. Ilyen adottságok mellett kell Csehországnak a háború sújtotta Ukrajnából érkező menekültek beáramlásával szembenéznie. Március 6-ig bezárólag legalább 100 000 menekültet fogadtunk be, és várhatóan még sokkal többen érkeznek a következő napokban és hetekben. Nehéz megbecsülni a teljes lehetséges befogadóképességet, egyes elemzők és politikusok becslése szerint akár 200.000-250.000 menekültet is befogadhatunk. A társadalmi hatás nem lesz drámai, mivel Csehországban már most is jelentős ukrán kisebbség él. A gazdasági hatásokat nehéz megbecsülni, mivel még nem tudjuk, hogy végül hányan érkeznek majd. A cseh gazdaság számára azonban előnyös lehet, tekintettel a fent említett munkaerőhiányra.
Jakub Wiśniewski: Szlovákiába több, mint 100.000 ember érkezett, és még sokkal többre számítanak. Eddig szerencsére a közigazgatás és az önkéntesek is képesek voltak megbirkózni ezzel a megnövekedett nyomással. Az emberek többsége valószínűleg továbbutazik, de a nagyobb városoknak, mint Pozsony vagy Kassa, meg kell teremteniük a feltételeket azok számára, akik úgy döntenek, hogy maradnak. Segíteniük kell a szállást és iskolát találni a gyerekeknek, orvosi és pszichológiai segítséget kell nyújtaniuk, és munkát találniuk nekik. A szlovák közigazgatásnak erőfeszítéseket kell tennie, és össze kell hangolnia intézkedéseit az uniós és a határon túli partnerekkel. A cseh mellett a szlovák munkaerőpiacon is van némi hiány, így a menekültek egy része ugyan találhat munkát, de a megélhetés nélkül maradt emberek megsegítésének érdekében rendszerszintűbb megközelítésre lesz szükség, többek között készpénzosztásra, valamint szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre.
Képei eladásával segít a kijevi gyermekkórházon az ukrán fotós
Zenehallgatással is segíthetünk az ukrajnai menekülteknek
