Terméktervezés és kortárs művészet határán - Interjú Boldizar Senteski-vel

Terméktervezés és kortárs művészet határán - Interjú Boldizar Senteski-vel

Szenteczki Boldizsár az alap- és a mesterszakot is a MOME formatervező szakán végezte, munkássága azonban jócskán elkanyarodott a funkcionális terméktervezéstől. Művészet és design fúziójáról kérdeztük a tükröződő felületeiről ismert alkotót, aki jelenleg Párizs, New York és Budapest között ingázik.


Munkásságod a design és kortárs művészet között egyensúlyozik, a  honlapodon ezt úgy fogalmazod meg, hogy funkcionális művészettel és gyűjthető (collectible) designnal foglalkozol. Te hogyan viszonyulsz ezekhez a fogalomakhoz? Hogyan kristályosodott ki benned ez a kettőség?

A képzőművészet, művészet kiskorom óta része életemnek. Rengeteget rajzoltam és festettem, apukám is képzőművész. Gimnáziumban rajz tagozatra jártam, egyetemen pedig több szakot is bejelöltem, ahová felvettek. Végül döntenem kellett, és én a formatervezést választottam, mert ezt tartottam akkor a legizgalmasabbnak. Bár valóban a formatervezés érdekelt a legjobban, sokszor éreztem a képzés alatt, hogy a sorozatgyártott, funkcionális termékek tervezése nem inspirál kellőképpen. Számomra mindig fontos volt az érzelmek kifejezése, egy atmoszféra megteremtése a munkáimon keresztül, amely inkább a képzőművészetre jellemző, a művészeti alkotásokat viszont sokszor túzottan öncélúnak éreztem. A gyűjthető design egy olyan niche terület, ahol pont ezt a kettősséget élhetem ki.

Mi az, amit a formatervező képzés alatt tanultál az egyetemen, és a mai napig hatással van a gondolkodásmódodra?

A tárgy szemantika, vagyis az, hogy hogyan értelmezünk és milyen jelentést tulajdonítunk egyes tárgyaknak, mindig is érdekes téma volt számomra, és szívesen építettem be a terveimbe, akárcsak a narratív designt. A formatervezés jó alapot adott funkcionális tárgyak tervezéséhez, bár pont ezek azok a berögződések amelyektől jelenleg próbálok megszabadulni. A gyűjthető designnak is megvannak azok a jellemzői, amelyek egyedivé és sikeressé teszik azt, érdekes ezeket egyre inkább felfedezni és megérteni karrierem során.

Fotók: Balázs Fromm

Volt korábban divatmárkád, dolgoztál art directorként és designerként is nagy nemzetközi cégeknek. Mesélj kicsit ezekről a tapasztalatokról, és arról, hogy hogyan jöttek ezek a lehetőségek!

Ez mind annak tudható be, hogy mindig is széles skálán, minél több platformon szerettem volna kifejezni magam. Annyi változott, hogy próbálom tudatosabban felépíteni a brandemet. Nagyon jó tapasztalatokat szereztem ezeken a változatos területeken, amiket be tudok építeni a jelenlegi márkám építésébe, annak a világnak megalkotásába, amit kommunikálok a munkáimon keresztül. A design/művészet különböző területeire mindig mint önkifejezés eszközeire tekintettem, amelyek egy közös célt szolgálnak és amelyek között nem látok éles határokat. A gyűjthető design jó hibrid, amelyben az ember viszonylag szabadon alkothat, de most sem gondolom, hogy ez lenne az egyetlen irány, amellyel foglalkozni fogok a jövőben.

Fotó: Donka Panna

Az MA mestermunkád és szakdolgozatod a környezet fény és a tér érzékelését kutatta. Mi volt a legizgalmasabb felfedezésed és konlúziód?

Az emberi észlelés számomra lenyűgöző téma. Szakdolgozatomban az ember- tárgy és tér hármasának kapcsolatát vizsgáltam. A legérdekesebb számomra az volt, hogy önmagunk észlelése csakis a környezetünk relációjában jöhet létre. Különböző érzékszervekkel különböző élőlények különböző világokat észlelnek. Ezt a relációt Luis Camnitzer munkája fejezi ki számomra remekül: This is a mirror, you are written sentence.

Fotó: Martin Wanda

A mestermunkádban megjelenő tükrök és tükröződő felületek lettek aztán a védjegyeid, amik például a budapesti Onyx Műhelyben, vagy a New York-i Nanushka üzletben is helyet kaptak. Hogyan készülnek ezek?

A tükrök egyedi, kézzel készült alkotások, amelyekben az ezüst oxidációja kap hangsúlyt. Ez egy olyan folyamat, amelyben az anyag alakítja önmagát. Új kollekciómban ezeket a tüköralkotásokat gondolom újra térbeli, szoborszerű bútorok formájában.

Onyx, Fotó: Varga Marietta

Mi az, ami téged legjobban inspirál alkotóként?

Megfigyelő típus vagyok, folyamatosan jár az agyam a terveimen, azon, hogy ami megfog a környezetemben, azt hogyan tudnám kifejezni egy tárgyon keresztül. Inspirálhatnak más művészeti- vagy designterületek, de leginkább elúzív fogalmakra, érzésekre gondolok, illetve érdekesnek tartom a különböző szubkultúrákat és emberi viselkedéseket is.

Jelenleg New Yorkban tartózkodsz, mivel foglalkozol ott pontosan és hogyan éled meg a város intenzivitását?

Covid előtt, egyetem után kijöttem New Yorkba, és Sebastian ErraZuriz studiójában kezdtem el dolgozni. Ez hihetetlen jó élmény volt és nagy mértékben ösztönzött arra, hogy belevágjak a saját brandem építésébe. A New York-i útnak a Covid vetett véget, de ez az időszak egyben teret is nyitott arra, hogy a saját terveim megvalósítására tudjak fókuszálni. Jelenleg azért vagyok kint, hogy ápoljam az eddig megszerzett kapcsolataimat, illetve új galériákkal lépjek együttműködésre. Pont a város intenzitása és sokszínűsége volt az, ami engem ide vonzott és még fog is szerintem sok évig.

Boldizar Senteski | Web | Instagram

Az interjú a MOME Formanorma keretei között valósult meg, amely a MOME Formatervező szakok (BA, MA) jelenlegi és volt hallgatóinak és a formatervező szakma iránt érdeklődőknek szóló közösségi eseményeket, előadásokat, workshopokat és kurzusokat összesítő brand. A programok célja, hogy a formatervezésben rejlő lehetőségekről, a szakma jövőjéről és a lehetséges karrierutakról indítsanak diskurzust.

továbbiak
Átélni azt, amit egy zenész is átél egy zenemű lejátszásakor: a Kreatív Hangtér dimenziói
east

Átélni azt, amit egy zenész is átél egy zenemű lejátszásakor: a Kreatív Hangtér dimenziói

Felfedezhetjük, hogyan működik egy-egy billentyűs hangszer, egy golyópályán rakhatjuk ki a Harry Potter jól ismert betétdalát, egy holoventillátor segítségével festhetünk hangokat, vagy esetleg azt is meghallgathatjuk, hogy hogyan hangzana saját nevünk, ha egy dallam lenne, de még egy karmester bőrébe is belebújhatunk. A Magyar Zene Háza új, interaktív kiállításán, a
Kelet-Európa felzárkózik, vagy lemarad?
business

Kelet-Európa felzárkózik, vagy lemarad?

Nyolcadik alkalommal jelent meg az Európai Bizottság jelentése a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról. A három évente kiadott jelentésből kiderül, hogy az ezredfordulótól a pandémiáig milyen szinten csökkentek a különbségek az európai országok között, megmutatja, hogy milyen területeken mekkora felzárkózást vagy esetlegesen lemaradást produkáltak különböző térségek. Elemzésünk. Ha felcsapjuk a
Pénteken nyílik Kertész Attila önálló kiállítása a Lavor Collectiveban
art

Pénteken nyílik Kertész Attila önálló kiállítása a Lavor Collectiveban

Kertész Attila számos önálló kiállítás után most egy egészen különleges helyen, a LAVOR Collective művészeti szalonjában mutatja be legújabb sorozatát, amely a Hyper Parallel címet viseli. A lélek nem mindennapi festészeti megfogalmazására tesz kísérletet expresszív aktábrázolásain keresztül. Kertész Attila olyan kollektív terápiára invitál minket képein keresztül, melyek szubjektív én-képek és