Ciprusira cserélhetjük az orosz gázt?

Ciprusira cserélhetjük az orosz gázt?

A Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, Ciprus partjának közelében fedeztek fel jelentős mennyiségű földgázt decemberben, ami jelen helyzetben különösen kapóra jön, ugyanis az Európai Unió függetlenedni vágyik az orosz gázfüggőségtől, miután tavaly februárban megtámadta a szomszédos Ukrajnát. De milyen jelentősége van még az újkeletű felfedezésnek, és milyen nehézségek akadályozhatják a kitermelés gördülékenységét?


December 21-én jelentette be a térségben tevékenykedő olasz energetikai óriásvállalat, az Eni és a francia TotalEnergies konzorciuma, valamint a ciprusi energiaügyi minisztérium, hogy előzetes becslések alapján mintegy 70 milliárd köbméter jó minőségű földgáz is lehet a sziget közelében. A földgázt az úgynevezett 6-os blokk területén találták, ahol ez már a harmadik felfedezés – 2018-ban a Calypso-1-re keresztelt gázmezőt találták, 2022. augusztusában a Cronos-1 gázmező tűnt fel a területen, míg a decemberi, jelentős felfedezés a Zeus-1 nevet viseli körülbelül 162 kilométerré a partvonaltól, 2300 méteres mélységben. A földgázmezők az úgynevezett Cyprus Exclusive Economic Zone (EEZ) területén helyezkednek el, amely a szigethez tartozik, és 13 zónából áll.

Az olasz Eni 2013 óta ténykedik a Földközi-tenger szigete környékén, ahol már 2022. augusztusában is hasonló mennyiségű földgázt találtak, ami a kontinens mellett a helyi gazdaságnak is módfelett előnyös.

A felfedezés egyértelműen a kontinens előnyére válna, hiszen az orosz gázfüggőségről való leválás, valamint a forrásdiverzifikáció roppant kívánatos lenne az Unió államainak. A ciprusi földgáz mennyisége pedig ugyancsak nem elhanyagolható – az Európai Unió éves becsült gázfogyasztása 397 milliárd köbméter, Ciprus környékén pedig mostanra összesen körülbelül 2500 milliárd köbméter termelhető ki.

A felfedezés örömét azonban bonyolíthatja Törökország reakciója: a görög, török és ciprusi kapcsolatokat hosszú évtizedek óta feszültség jellemzi, amelynek fő oka Törökország 1974-es ciprusi inváziója és megszállása. Ennek során a török csapatok megszállták a sziget északi részét, mintegy 170 ezer embert űztek el az otthonából, majd azóta is kizárólag általuk elismert bábállamot alapítottak a sziget északi részén – az agressziót Ankara a ciprusi török kisebbség védelmével indokolta.

Törökország nem könnyíti meg az újonnan felfedezett földgáz sorsának alakulását: a korábban említett 6-os blokk, amelyben a földgázmezőre leltek, Ankara a saját kontinentális talapzatának tekinti. A terület körüli feszültség 2017-ben csúcsosodott ki, amikor a török vezetőség bojkottálni próbálta a földgázkitermelést, mondván, hogy a kitermelés engedélyezése „provokatív”, és az ENSZ közgyűlése felé intézett levélben kifejezte, hogy „Törökország elkötelezett a nemzetközi jogból eredő szuverén jogainak védelme mellett, és nem engedi meg, hogy külföldi vállalatok engedély nélkül szénhidrogén kutatási- és kitermelési tevékenységet folytassanak a kontinentális talapzatán”. Ezt az álláspontot a ciprusi vezetés azonban elutasította.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a török álláspont a decemberi földgázfelfedezés felé sem tér el nagyban: az Észak-ciprusi Török Köztársaság (Törökország bábállama) egy nappal a földgázfelfedezés bejelentése után, 2022. december 22-én írott panaszlevelet adott ki, amely alapján a ciprusi kormány „megsérti a ciprusi törökök jogait”.

„Amíg a ciprusi görög kormányzat, amely sosem riad vissza azoktól a lépésektől, amelyek növelik a feszültséget a kelet-mediterrán térségben, továbbra is bitorolja a ciprusi törökök jogait, mi a Török Köztársasággal együtt továbbra is megtesszük a szükséges intézkedéseket, hogy megvédjük a jogainkat és érdekeinket” – állt a levélben, amelyben egyébként azt is nehezményezték, hogy a ciprusi görög vezetőség nem képviseli a sziget török lakosságát, és hozzátették, hogy ahhoz sincs joguk, hogy ezen lakosság nevében hozzanak döntéseket. Az ENSZ tengerjogi egyezménye egyébként világosan kimondja, hogy minden országnak joga van gazdasági tevékenységet folytatni a partjaitól számított 200 tengeri mérföldön belül – ezt az egyezményt Törökország ugyan nem írta alá.

Az tehát egyelőre nem világos, hogy a görög-török ellentét hogyan kerül feloldásra, és hogy a török vezetőség meg tudja-e akadályozni a földgáz kitermelését, az viszont biztos, hogy mind a kontinensnek, mind a ciprusiaknak előnyére válna, ha elkezdődhetne a kitermelési tevékenység a régióban. Ahogy az Eni fogalmazott, ez „megerősíti a térség ígéretes kilátásait”.

Grafika: Pisla Réka

továbbiak
Közös cseh, lett, lengyel és osztrák hagyomány került fel a UNESCO örökséglistájára
lifestyle

Közös cseh, lett, lengyel és osztrák hagyomány került fel a UNESCO örökséglistájára

Hat európai ország nevezte közösen a faúsztatás középkorból eredő módszerét a UNESCO kulturális és szellemi örökségeket összegyűjtő listájára. Generációk alatt felszedett tudásanyag, a természet erejének alapos ismerete – ezt díjazták az UNESCO szakemberei azzal, hogy a faúsztatás mesterségét feltették a nemzetközi szervezet örökségvédelmi listájára. Ausztria, Csehország, Németország, Lengyelország, Lettország és Spanyolország
A mértékletességre szólít fel a Gemini Hotstuff legújabb kollekciója
design

A mértékletességre szólít fel a Gemini Hotstuff legújabb kollekciója

Az export és import kereskedelem csúcs korszakában éljük hétköznapjainkat, a hazai termelőktől érkező friss alapanyagok ellenben egyre nehezebben nyernek teret az élelmiszerüzletek polcain. Hazánkban több mint 1,8 millió tonna élelmiszer válik felesleggé évente a Magyar Élelmiszerbank Egyesületének felmérése alapján, miközben egyre többünk vallja magát tudatos vásárlónak és fogyasztónak. Ezeknek
Hogyan vált Tallinn Európa legzöldebb városává 2023-ban?
lifestyle

Hogyan vált Tallinn Európa legzöldebb városává 2023-ban?

Többévnyi próbálkozást követően most Észtország fővárosa, Tallinn nyerte el a 2023-as Európa Zöld Fővárosa címet. Magát a díjat 2021-ben, egy 600 000 eurós csekk formájában kapták meg. Kiemelték, hogy ezzel Európa egy újabb lépés tesz azon az úton, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinens lehessen, vagyis ne bocsásson ki több