Hogyan vált Tallinn Európa legzöldebb városává 2023-ban?

Hogyan vált Tallinn Európa legzöldebb városává 2023-ban?

Többévnyi próbálkozást követően most Észtország fővárosa, Tallinn nyerte el a 2023-as Európa Zöld Fővárosa címet.


Magát a díjat 2021-ben, egy 600 000 eurós csekk formájában kapták meg. Kiemelték, hogy ezzel Európa egy újabb lépés tesz azon az úton, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinens lehessen, vagyis ne bocsásson ki több üvegházhatású gázt, mint amennyit megkötni képes. Fő célkitűzésik közé tartozik a biológiai sokféleség, az éghajlat és a fenntarthatóság irányítása, olyan kiemelt projektekkel, mint a várost átszelő, 14 kilométer hosszú „Rovarsáv” nevet viselő zöld folyosó, a Balti-tenger tisztító Cleaning Day projekt vagy a Greentech Week.

Hogyan válhatsz Európa Zöld fővárosává?

Az Európai Bizottság kezdeményezése azokat a városokat jutalmazza, amelyek elkötelezték magukat a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság mellett, azzal a céllal, hogy élhetőbbé tegyék köztereiket. Egy szakértőkből álló zsűri 12 kulcsfontosságú környezetvédelmi mutató – levegőminőség, zaj, víz, hulladék, ökoinnováció, fenntartható földhasználat és biológiai sokféleség – alapján értékeli a pályázatokat.


Miként nyerte el Tallinn ezt az elismerő címet?

A főváros 393 222 lakosával Észtország legnagyobb városa is egyben, amely a Finn-öböl partján, a Balti-tengernél fekszik.  A Szovjetunió hanyatlása után újjászületett ország – amelyet már nem köt gúzsba a korábbi autokrata rendszer – az elmúlt évtizedekben számos reformon ment keresztül, beleértve a fenntartható fejlődésre irányuló erőfeszítéseket is.

A főváros parkhálózata egyre növekszik, 90 négyzetméternyi védett, nyílt zöldterülettel kiegészülve, amely összességében a város 19,5 %-át teszi ki. Hosszú utat jártak be az erőteljesen környezetszennyező ipari beállítottságú gazdasági rendszerük után, most viszont a „Tallinn 2030” elnevezésű hosszú távú stratégiát követik, amelynek átfogó célja, hogy 2030-ra „egészséges városi környezetet és a természeti erőforrások fenntartható használatát” hozzák létre. Ezt a stratégiát támogatja az ingyenes tömegközlekedési rendszer, a tallinni tájépítészeti akcióterv, az esővíz-stratégia és a fenntartható energiaügyi terv, amely szigorú hatékonyságú követelményeket tartalmaz az épületekre vonatkozóan. Tallinn klímasemleges útiterve 2030-ra 40%-os kibocsátáscsökkentést ígér.

Források: European Commission, Euronews, Green Tallinn

továbbiak
Holnap lesz a szlovén kultúra napja
lifestyle

Holnap lesz a szlovén kultúra napja

Február 8-án, France Prešeren költő halálának évfordulóján tartják a szlovén kultúra napját Szlovéniában, illetve a környező országok szlovén közösségeinek körében. Az ünnep előestéjén két művészt életműdíjjal tüntetnek ki, és legfeljebb hatan Prešeren Alapítvány Díjat kapnak az elmúlt három évben elért eredményeikért. A munkaszüneti és ünnepnapon országszerte rendezvényeket tartanak, amelyeken gyakran
Alapításának 700. évfordulóját ünneplik Vilniusban
lifestyle

Alapításának 700. évfordulóját ünneplik Vilniusban

Egy 1323-as feljegyzésben említették először a litván fővárost, így egész 2023-ban ünnepi programokkal emlékeznek meg a születésnapról. Gediminas litván nagyfejedelem egy 1323. január 25-én keletkezett levelében nevezte meg először Vilniust, és bátorította a környező országok lakóit, hogy telepedjenek le Litvánia földjén. Innen datálják a város létezését, és mint legfőbb dokumentumot,
Nyomtatott múltak | Megáldott ételek és rejtett kamerák | Interjú James A. Kapalóval
lifestyle

Nyomtatott múltak | Megáldott ételek és rejtett kamerák | Interjú James A. Kapalóval

James A. Kapaló kutatásai elsősorban a közép-kelet-európai vallási és etnikai kisebbségek történetére és tapasztalataira fókuszálnak. Etnográfiai módszerek segítségével dolgozik közösségekkel, levéltárakkal és múzeumi gyűjteményekkel, hogy feltárja a hétköznapi tudást, a vallási gyakorlatokat és a helyi emlékezetet. Egyik szerkesztője volt a The Secret Police and the Religious Underground in Communist and