fbpx
Nyomj Entert

Új hidegháborúban élünk? | Neighbourhood Dialogues x V4

A modern történelem mozgatórugója a nagyhatalmak egymáshoz való viszonya, ehhez kétség sem fér, elég a hidegháború alatti bipoláris világra gondolni. Ma kik ezek a nagyhatalmak, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és hogyan befolyásolja az orosz-ukrán háború a kapcsolatukat? A kiegyensúlyozott diskurzus érdekében nyugati és keleti nagyhatalmak szakértői vitatták meg ezeket a kérdéseket Budapesten. Tudósításunk.


Az eredeti forgatókönyv szerint a Neighbourhood Dialogues kerekasztal-beszélgetése nem szólt volna a jelenleg is folyó orosz-ukrán háborúról, hiszen a szervezés kezdetekor még nem tört ki a harc, ám az utóbbi hónapok eseményei miatt csak még kurrensebb témává vált a nagyhatalmak viszonya. Az első kérdés is pont ezt taglalja, Dr. Mártonffy Balázshoz, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet vezetőjéhez fordul a moderátor: hogyan látja Amerika a háborút?

Dr. Mártonffy már az elején hangsúlyozza, hogy az USA Oroszországot és Kínát mindig is különös odafigyeléssel vizsgálta külügyi szempontból. Elmondta, hogy a legfőbb vetélytárs régóta nem Oroszország, hanem Kína. A szakértő szerint az Egyesült Államok célja a jövőre vonatkozva az, hogy Oroszországot ebben a helyzetben olyannyira destabilizálja, legyengítse, hogy az ne okozhasson az elmúlt hónapok szörnyűségeihez hasonlót, ezáltal Washington a figyelmét és erőforrásait sokkal inkább Kínára tudja összpontosítani.

Dr. Eszterhai Viktor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója is így látja, és hozzáteszi: a nyugati világban sokan azt hitték, minden bizonnyal gondolva itt többek között Fukuyamára, hogy a történelem elérte a végét, az USA és a liberális demokrácia győzedelmeskedett, elérkezett az emberiség egy kvázi evolúciós csúcsra. Ez a tévképzet, ezzel együtt pedig az amerikai hegemónia 2008-ban megváltozott, Kína egyre nagyobb konkurenciát jelentett, ám Dr. Eszterhai fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy ma nem egy kétpólusú világot élünk, Kína és Oroszország együtt jelentenek veszélyt az amerikai status quo-ra. „Ez egy érzékeny kooperáció, míg Oroszország katonai tekintélyt képez, addig Kína korunk egyik legnagyobb gazdaságát tudhatja magáénak” – mondja a szakértő, aki szerint, ha Oroszország veszít a háborúban, Kína is veszíteni fog. Fontos azonban leszögezni, hogy a két ország között nem szerelem van, hanem egy racionális összefogás. Éppen az előzőek miatt Dr. Eszterhai azt állítja, hogy Kína fő irányvonala az, hogy nem vesznek részt a háborúban, ám az orosz felet támogatják.

Molnár Roland | Hype&Hyper

A beszélgetést Kerekes György tereli közép-kelet-európai mederbe, amikor megjegyzi, hogy az angolszász dominanciára a legnagyobb fenyegetettséget egy Peking-Moszkva-Berlin tengely jelentené, amit a V4 országok megosztó fogadtatásban részesítenének, hiszen más véleménnyel vannak Oroszországról, Németországról, illetve az Egyesült Államokról.

Dr. Eszterhai Viktor is így látja, és megjegyzi, hogy az utóbbi évek egyre inkább olyan trendet mutatnak, hogy az európai országok több és több gazdasági szállal kapcsolódnak a kulturálisan és morálisan elítélendőnek gondolt autoriter, diktatórikus keleti országokhoz. A V4-en belül Lengyelország az, aki leginkább az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok hegemóniáját akarja megtartani, hogy egyfajta biztonsági hálót jelentsenek neki, míg például Magyarország egyaránt jó kereskedelmi kapcsolatot akar ápolni Washingotnnal és Moszkvával is.

Kína nemrégiben bejelentett egy gazdaságfellendítő programot, ami Kerekes György szerint az elkövetkező öt évre le fogja lassítani az ázsiai ország Közép-Kelet-Európával folytatott gazdasági együttműködését. A térség nagyhatalmakkal ápolt kapcsolata kérdéskörén továbbmenve Dr. Eszterhai állítja, hogy az Oroszország elleni szankciók miatt meghatározott termékekért többet kell majd fizetni, ez inflációt fog generálni, ha pedig ez a helyzet sokáig kitart, az a nyugati világ számára kedvezőtlen jövőképpel kecsegtet. A jelen helyzetben kialakult nyugati egységet egyre több ország töri majd meg, hiszen észreveszik, hogy kell nekik Oroszország az árak visszatartásában, és e logika mentén kevésbé elutasítóak lesznek Kínával is.

2014 óta Dr. Mártonffy szerint egy újabb hidegháborúhoz hasonlító világrendben élünk, ahol két pólus köré gyűlnek az országok. Az ukrán háború katalizátorként működik, felgyorsítja az ideológiai oldalválasztás folyamatát az országoknál, azonban ez a „vagy csak az egyik oldal, vagy csak a másik” mentalitás merőben ellentétes a kapitalizmussal.

A felek egyhangúan hívják fel a figyelmet, hogy bár európai nézőpontból úgy tűnhet, hogy minden ország a háború megfékezését szorgalmazza, a világ népességének a fele nem áll ki egyértelműen az orosz agresszió ellen. Kerekes emlékeztet, hogy India hamarosan megelőzheti népességben Kínát, mint a legnépesebb ország, ám sem India, sem a 210 milliós Brazília nem foglalt állást a konfliktussal kapcsolatban.

A beszélgetés utolsó blokkjában az a kérdés merül fel, hogy vajon mennyire fogja a háború az eddiginél is jobban polarizálni a keleti és nyugati világot. Kerekes Abishur Prakashra hívja fel a figyelmet, akivel a Hype&Hyper is készített interjút, aki már a háború kitörése előtt mondta, hogy az olyan nagyhatalmak, mint Kína vagy Oroszország képes párhuzamos rendszereket létrehozni, elég a kínai GPS-szolgáltatásra vagy az orosz internetre gondolni. Ez egy régóta tartó folyamat és nem elhanyagolható polarizáltságot okoz.

Dr. Eszterhai úgy látja, hogy lehetséges hidegháborút nyerni Kína ellen, de a globalizáció miatt ez nagyon bonyolult lenne. Mióta Donald Trump kereskedelmi háborút indított Peking ellen, a keleti ország 60 százalékkal többet exportált az USÁ-ba, tehát akkora gazdasági, politikai következményei lehetnének Kína világkereskedelemből való kizárásának, ami szkepticizmusra ad okot afelől, hogy ez bármikor megtörténne. A világ még mindig hisz a globalizációban, és amíg ez így van, addig nem sok jel mutat afelé, hogy Kína elszigetelődne, állítja a szakértő.

A beszélgetésre a budapesti Mathias Corvinus Collegiumban került sor, a Neighbourhood Dialogues konferencia keretein belül, amely a Visegrádi Csoport jelenével és jövőjével foglalkozott.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük