Ezt a háborút legalább annyira vívják a kiber és digitális térben, mint a harctéren – fogalmaz Abishur Prakash, geopolitikai jövőkutató a Hype&Hyper-nek adott interjújában. A szakértővel a változó geopolitikai helyzetről, a digitális térben zajló háborúról, és Európa új, digitális Vasfüggönyéről beszélgettünk az orosz-ukrán háború tükrében.
Mit gondol a közép-és kelet-európai régió digitális biztonsági helyzetéről, illetve milyen hatásai vannak az orosz-ukrán konfliktusnak a technológiai és digitális szektorra?
Közép- és Kelet-Európa helyzete kihívásokkal teli, hiszen az Európában mélyen beágyazódott digitális felületek és szolgáltatások most Oroszországban megrendültek. A MasterCardtól és a Visától az Apple Payen át a Boltig a Nyugat arra használja a technológiát, hogy „befalazzák” és elszigeteljék Oroszországot. Ez Európában és a világban is kettéhasadáshoz vezet. A Nyugat az Oroszországtól való teljes elszakadásra törekszik, és a nyugati cégek – különösen a technológiai vállalatok – támogatják ezt.
Mennyire súlyosak a globális hackertámadások? Az orosz weboldalak, de néhány nyugati vállalat is folyamatos támadás alatt áll. A British Airways majdnem két teljes napig elérhetetlen volt. Ez azt jelenti, hogy egyfajta változás állt be, és a háborúk módszerének egy új hullámát tapasztaljuk?
Míg minden figyelem az ukrajnai humanitárius katasztrófára irányul, az ukrán konfliktus valódi jellegét figyelmen kívül hagyjuk. A TikTok-on található videóktól kezdve az ukrán csapatokról készült, meghamisított felvételeken, úgynevezett deepfake-eken át a multinacionális vállalatok elleni kibertámadásokig ez a konfliktus éppúgy zajlik a kiber- és digitális térben, mint a harctéren. Mindeközben soha nem látott módon és mértékben követnek el kibertámadásokat. A Toyota elleni támadás az összes japán Toyota-üzemet 24 órára lekapcsolta a világhálóról. A mostani konfliktus során indított kibertámadások hatása bénító, és egyáltalán nem elszigetelt, vagy egyedi esetekről beszélünk. Az Ukrajnában zajló események „modellként” szolgálnak arra, hogy – a kiberhadviselés és a mesterséges intelligencia segítségével – hogyan kell majd megvívni a jövő konfliktusait.
Milyen lesz Ön szerint a háború utáni világ? Létrejön egy digitális vasfüggöny? Mit lehet elérni az orosz média teljes blokkolásával?
A világ végérvényesen megváltozott az ukrán konfliktussal. Azok a lépések, amiket a Nyugat Oroszország ellen tett, például a SWIFT esetében, az enyhülést teljesen ellehetetlenítették. Új status quo van kialakulóban, ahol a technológia új „akadályokat” hoz létre Európában, elválasztva a Nyugatot Oroszországtól. Ez a Vertikális Világ a gyakorlatban. Minden nemzetnek, így Magyarországnak is alkalmazkodnia kell majd ehhez az új valósághoz, hiszen ez a kereskedelemtől kezdve a politikán át a kultúráig mindenre hatással lesz. Az idő múlásával ezek az új falak fogják alkotni a Digitális Vasfüggönyt. Pontosan azért, mert Oroszország kénytelen lesz pótolni azokat a technológiai felületeket és szolgáltatásokat, amiket elvesztett. Az orosz kormány nem akar újra a nyugati technológiára támaszkodni, ehelyett saját, helyi alternatívákat fejleszt majd ki, Kínával vagy mással együttműködve. Az orosz médiára kivetett szankciók kevésbé a hatásról, mintsem a közvélemény formálásáról szólnak. A nyugati kormányok holisztikus értelemben akarnak függetlenedni Oroszországtól, és ez a médiára is vonatkozik.
Abishur Prakash a Center for Innovating the Future (CIF) nevű, kanadai, Torontó-székhelyű tanácsadó cég társalapítója és geopolitikai jövőkutatója. Öt könyv szerzője, legutóbbi könyvének címe „The World is Vertical: How Technology is Remaking Globalization” (A világ vertikális: Hogyan formálja újra a technológia a globalizációt). Prakash emellett a budapesti Centre for Long-Term Sustainability (BC4LS) nevű, új, fenntartható ötletekkel és szakpolitikákkal foglalkozó agytröszt tanácsadó testületének tagja.
A válaszunk: EAST UNITE
Ukrán tervezők, akiket nem téveszthetünk szem elől II.
