Ukrajnának óvatosnak kell lennie - interjú Olga Pindukkal

Ukrajnának óvatosnak kell lennie - interjú Olga Pindukkal

Az oligarchák jelentős problémát okoznak, Ukrajna hírhedten korrupt, az igazságszolgáltatási rendszere pedig átláthatatlan. Olga Pindukkal, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének ukrán közgazdászával beszélgettünk.


Magyarországon most szinte mindenki az uniós szankciókról beszél, és sokan úgy vélik, hogy nem hatásosak Oroszország ellen. Mi a véleménye a magyarok álláspontjáról?

Először is, meg kell határoznunk, hogy mit értünk az alatt, hogy a szankciók működnek. Ha az az elvárásunk, hogy azonnal megállítják a háborút, a hatásukra az orosz hadsereg visszavonul, az orosz gazdaság pedig 50%-kal visszaesik, akkor nyilván nem működnek. De nem hiszem, hogy ez lehetséges lenne és nem is ez a céljuk. A szankciókat általában fokozatosan, szakaszosan vetik ki, abban a reményben, hogy a szankciókkal sújtott ország külpolitikája pozitív irányba változik. Ráadásul, én azt gondolom, hogy ezek a szankciók igenis nagy károkat okoznak Moszkvának. Az orosz gazdaság 5%-kal esett vissza, az infláció pedig hatalmas, bőven kétszámjegyű. Oroszország a magas olaj- és gázárakból profitálna, de ezek már júliusban és augusztusban is csökkentek; így az orosz költségvetés hiánya már olyan hatalmas amire az elmúlt évtizedekben nem volt példa. Egy másik dolog, ami már mikroszinten is megfigyelhető Oroszországban, hogy bizonyos iparágak termelése lényegében teljesen leállt. Az autógyártásban 90%-os visszaesés figyelhető meg, mivel az orosz gazdaság nagymértékben függ a Nyugatról importált alkatrészektől. A jövőben az oroszok nem lesznek képesek csúcstechnológiát igénylő termékeket és katonai berendezéseket gyártani, mivel a hozzájuk szükséges számítógépes chipeket nem tudják a szankciók miatt beszerezni.

Putyin négy közigazgatási terület (oblaszt) annektálását jelentette be, melyek nemcsak értékes mezőgazdasági területeket jelentenek, de hatalmas iparral is rendelkeznek. Milyen hatással lesz az ukrán gazdaságra, ha ezek a területek orosz kézen maradnak?

A helyzet már valamennyire ismerős, a Donbász megtámadásakor az ukrán nehézipar jelentős része nagyon gyorsan megszűnt. Mostanra tulajdonképpen már nem sok maradt az ottani ipari létesítményekből, mivel az orosz hadsereg csak intenzív bombázással tudott területeket elfoglalni. Tehát további területek megszállása nélkül is hatalmas károkat okozott az ukrán iparnak. Nem hiszem, hogy az elcsatolt ukrán területeket a világ országainak többsége valaha el fogja ismerni Oroszország részeként, főleg a mostani sikeres ukrán ellentámadások után. Sőt, úgy vélem van rá esély, hogy az ukrán hadsereg az ország további részeit is visszafoglalja, bár kis túlzással ezek a területek már porig vannak égetve. A gazdaság majd igazodik az aktuális helyzethez. A 2014-15-ös események után is ez történt, egy nagy recesszió után az ukrán gazdaság jelentős szerkezetátalakításokkal lett átszervezve, más ágazatok lettek hangsúlyosak, mint korábban. Ukrajna komoly mezőgazdasági exportőr és az is fog maradni, ez idén mindenki számára világossá vált. 2014 óta nagy ütemben fejlődik az IT szektor. Ukrajnában van szakképzett munkaerő, és ez tőkebeáramlást, külföldi pénzügyi forrásokat biztosított. Az ukrán gazdaság talpon fog maradni, sőt idővel növekedni is fog.

Melyek lesznek az ukrán gazdaság fő pillérei, ha egyszer véget ér a háború? Mit kell majd először fejleszteni?

Az informatikai ágazatunk már eddig is sikeres volt; csak a szolgáltatási szektor tudta növelni az exportját a háború kitörése óta. Ez az ágazat az ukrán GDP jelentős részét adja, és ami még fontosabb, nem kötődik egyetlen oligarchához sem. Rengeteg sikeres ukrán cég van, köztük startupok is. De az oligarchák jelentős problémát okoznak, az ország hírhedten korrupt, az igazságszolgáltatási rendszer pedig átláthatatlan. Az ellenük folytatott harc is a háborúval kezdődött, és folytatódnia is kell, különben a háború utáni fellendülés nem lesz sem gyors, sem sikeres.

Egy barátom azt mondta, hogy Lengyelország, sőt az egész EU számára, Ukrajna újjáépítése lesz az évszázad legnagyobb üzlete. A 2004-es EU csatlakozás után a magyarok úgy gondolták, hogy nagy változások és hatalmas fejlesztések várnak az országra. De ma már sokan úgy érzik, hogy nem élünk olyan jól, mint reméltük. Mit gondol, Ukrajna újjáépítése együtt fog járni az ukrán gazdaság kifosztásával?

Természetesen nem tudunk pontos választ adni, de azért, gondoljunk bele: mi történt volna a magyar gazdasággal, ha Magyarország nem csatlakozik az EU-hoz? Vessünk egy pillantást a Nyugat-Balkán országaira, melyek nem lettek EU-tagok. A gazdasági fejlődésük közel sem volt olyan sikeres, mint például Magyarországé. Tehát minden relatív; nem állítom, hogy Magyarország helyzete nem lehetne jobb, de szerintem Magyarország, Lengyelország és a többi közép-európai ország is sokkal rosszabbul járt volna Brüsszel nélkül. Ami Ukrajna “kirablását” illeti, szerintem már nem a gyarmatosítás korában élünk. Ha egy országba áramlik a külföldi tőke az általában mindenki számára előnyös helyzetet teremt, de persze azért át kell gondolni az ilyen befektetéseket. Kijiv nem osztogathat különféle előjogokat a külföldieknek, a nemzetközi befektetők sem mentesülhetnek például az adóterhek alól. Ukrajnának egy észszerűen kiegyensúlyozott megközelítésre van szüksége ebben a témában. Jelenleg egy ország azonban csak akkor válhat sikeressé, ha integrálódik a globális termelési láncokba. Az elmúlt 20 év során a globalizáció a jövedelmi egyenlőtlenségek drámai csökkenéséhez vezetett világszerte. Természetesen mindig mindennek megvan az árnyoldala is, és Ukrajnának valóban óvatosnak kell lennie.

Február 24-e óta a legtöbb posztszovjet állam politikailag eltávolodott Oroszországtól, és ez fokozottan igaz Közép-Ázsiára. De mennyire erősek a közép-ázsiai országok gazdasági kapcsolatai Oroszországgal?

Azt hiszem, a politikai kapcsolatok eleve erősebbek voltak, mint a gazdaságiak. Kazahsztán és Oroszország kereskedelmi struktúrája például kifejezetten hasonló. Asztana is komoly olajexportőr, és olyan termékeket akar importálni, amivel Moszkva sem rendelkezik. Február óta egyre több ország kezdi politikai szempontból fenyegetésnek érezni Oroszországot. Már Kína és India is elhatárolódik a Kremltől, és ez a volt szovjet köztársaságokat is elidegeníti. A Moszkvával való szoros kapcsolattartás egyre költségesebb. Még a kínaiak sem kockáztathatják a nyugati szankciókat, mivel a nyugati piac sokkal nagyobb, mint az orosz. Oroszország pedig ma már nem igazán számít Kína versenytársának, sokkal inkább egy alárendelt szövetségesévé kezd válni. Moszkva egyre inkább Pekingtől függ, így szerintem már nincs sok befolyásuk a nemzetközi politikára a világ más részein.

Olga Pinduk a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének ukrán közgazdásza, Ukrajna, illetve a Független Államok Közössége (FÁK) a szakterülete. Kutatásainak középpontjában a külkereskedelem áll, különösen a szolgáltatások és a pénzügyi piacok vonatkozásában. Korábban tanácsadóként dolgozott a Világbank ukrajnai irodájában és részt vett a brit Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium (DFID) ukrán kereskedelempolitikai projektjében is. Budapestre a Matthias Corvinus Collegium (MCC) meghívására érkezett.

továbbiak
A zöld gondolkodás terjedése jó, a zöld hisztéria nem—interjú Tóth I. Jánossal
business

A zöld gondolkodás terjedése jó, a zöld hisztéria nem—interjú Tóth I. Jánossal

A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem kérdése mindenkit terhelő feladatok – de valójában milyen szerepe van az egyénnek a „zöldkérdésben”? Hogyan alakítható ki az ökologikus társadalom, és milyen esetben lehet pozitív a „zártság”? Interjúnk Tóth I. János filozófussal, biológussal, az Ökologikus társadalom fenntartható népességgel című könyv szerzőjével. Az új könyve címe
Elindult Lengyelország második legnagyobb szélerőműparkja
business

Elindult Lengyelország második legnagyobb szélerőműparkja

A létesítmény évente akár száznyolcvanháromezer háztartás áramellátását is képes biztosítani, és évente akár százhatvannyolcezer tonnával csökkentheti a szénfogyasztást. Az elmúlt évtizedben Lengyelország nagy mennyiségű új szélenergia-kapacitást telepített, és az ágazat tavaly az ország villamosenergia-termelésének 11,5%-át állította elő – ami azonban még mindig jóval elmarad a szénből származó 72,8%
Az újragyarmatosító „jóléti osztály” – interjú M. Sornarajah-val
business

Az újragyarmatosító „jóléti osztály” – interjú M. Sornarajah-val

A brit gyarmati időkben Srí Lankán született M. Sornarajah professzor szerint a világ szinte minden országában létezik már a kettős társadalom a multinacionális vállalatokból élő „jóléti osztálynak” köszönhetően. Ceylonon született még a gyarmati időkben. Srí Lanka gazdasága mára teljesen összeomlott. Milyen kilátásai vannak az országnak? 1948-ban vált az ország függetlenné