Már lassan másfél éve, hogy Ukrajnát megtámadta Oroszország: a háború következtében ukránok milliói kényszerültek elhagyni a hazájukat, ennek következtében jelenleg egy új élethelyzet van alakulóban. Az ukrán menekültek integrálódnak, és a régió gazdaságát pezsdítik fel a munkájukkal.
2023. első felében mintegy 14 ezer ukrán állampolgár indított egyéni vállalkozást Lengyelországban – ez csupán fél év alatt kis híján eléri a teljes 2022-es számot. A Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) felmérése alapján ez azt jelenti, hogy mostanra minden tizedik egyéni vállalkozás ukrán tulajdonban áll Lengyelországban. Ez a szám természetesen már a tavalyi év során, az invázió kezdete után masszív növekedésnek indult, 2022. áprilisában pedig a lengyel kormány is a menekülteknek kedvező lépést tett annak a törvénynek az elfogadásával, amely nagyot könnyített a menekültek munkavállalásán, például azzal, hogy 18 hónapos letelepedési engedélyt biztosítottak az ukránoknak, amely később akár három évvel is meghosszabbítható. Emellé az Ukrajnából érkezők lengyel személyazonosító számot is kaptak a könnyebb ügyintézéshez. Ekkor a lengyel kormányfő Mateusz Morawiecki úgy fogalmazott, hogy mindennek célja az, hogy „a normális élet amolyan pótlékát” ajánlja a menekülőknek. A törvény a befogadóknak is kedvezett: ennek értelmében azok a lengyelek, akik ukrán menekülteket fogadtak az otthonukba, két hónapig naponta 40 zloty támogatást kaptak minden befogadott menekült után.
Ugyan a lengyel kormány befogadó attitűdje részben morális okokkal magyarázható, az mégis tagadhatatlan, hogy hosszútávon az Ukrajnából betelepülők gazdasági kamatoztathatóságát is figyelembe vették, könnyített integrációjuk a lengyel munkaerőpiacra ugyanis jelentős gazdasági fellendülést okozott. Lengyelország már a háború kitörése előtt is küzdött a munkaerőhiánnyal, így a mostanra bőven egymillió fölé rúgó ukrán menekült becsatlakozása a gazdasági életbe több, mint előnyös a lengyeleknek.
Az ukránok pedig igyekeznek is, olyannyira, hogy a Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) munkatársa, Katarzyna Dębkowska elmondta, hogy „2023 kezdete óta minden hónapban több, mint kétezer ukrán regisztrált egyéni vállalkozóként” és hozzátette, hogy „az év első felében az ukrán vállalkozások tették ki a külföldi gazdasági tevékenység 67%-át, valamint az összes egyéni vállalkozás 10%-át” – ez pedig kifejezetten magas szám. A PIE szakértője azt is elmondta, hogy nem úgy tűnik, hogy az ukránok gazdasági tevékenysége lassulna, és „a jelenséget nem lehet úgy jellemezni, mint háború utáni kilövés”.
Az ukrán vállalkozók legnagyobb hányada, mintegy 23%-a az építőiparban tevékenykedik, 18% dolgozik információ és kommunikáció szektorban, de számos fodrászat és egyéb szépészeti szolgáltatás is ukrán kézben van. A háború előtti időszakban jellemzően szezonális munkákra vándoroltak át ukrán munkavállalók, a háború után azonban az Ukrajnából érkezők képzettségbéli összetétele is egészen nagyot változott: a menekültek jelentős része rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és olyan területeken hagytak maguk mögött pozíciókat, mint az oktatás és az egészségügy. Nemet illetően is volt egyfajta eltolódás: míg korábban inkább ukrán férfiak vállaltak fizikai- és szezonális munkákat a nyugati szomszédságban, addig közülük sokan visszatértek Ukrajnába a hazájukat védeni, helyettük viszont annál több nő és gyerek érkezett.
Lengyelország nem az egyetlen a régióban, amely profitálhat az ukrán munkavállalókból, valamint abból a sajnálatos helyzetből, hogy a háború következtében Ukrajnában nem stabil a gazdasági környezet. Az ukránok Szlovákia felé is terjeszkednek: egy ukrán családi vállalkozásként indult cukrászat, a Lukas olyan méretekre nőtte ki magát, hogy Szlovákiában tervez gyárat nyitni, amely mintegy kétszáz új munkahelyet nyújtana a helyieknek Zsolna város közelében. A Lukas már 2014-ben, a Krím-félsziget orosz annektálásának idején elkezdte a mozgolódást Szlovákia irányába, ekkor egy másik ukrán céggel megalapította a Petro SK közös kereskedelmi társaságot. Az orosz inváziót követően a Lukas-t tulajdonló Lukach család leállította az exportálást Oroszországba és Beloruszba, és jelenleg az uniós országok felé terjeszkednének. A szlovákiai Lukas gyár építése várhatóan jövő ősszel startol, és tervek szerint 2026 nyarára lesz kész fogadni a dolgozókat.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy az ukrajnai háború más módon is gazdasági változásokhoz vezethet: Közép-Európa nagyvállalatai már most azon munkálkodnak, hogy a háború befejezte után bőséges profitra tehessenek szert az erősen megtépázott ország újjáépítése során. Tomas Kopecny, a cseh kormány ukrajnai újjáépítéssel foglalkozó megbízottja szerint igaz a mondás, miszerint bátraké a szerencse: „pontosan azok az országok fognak az élmezőnybe kerülni, akik nem félnek most Ukrajnába menni“ — mondta Kopecny.
Grafika: Pisla Réka
Kiegészítők egy stílusos bankrabláshoz: fashion for bank robbers | #DIVE
Új kollekcióval ünnepli 80. születésnapját az IKEA
