Egy éve adták át a MOME új campusát, amely nem csak a fizikai környezet változását hozta magával. Egy merőben új – világunk változásait is szem előtt tartó – szemlélet és struktúra kialakítása zajlik Zugligetben. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vezetősége és az egyetemet felügyelő alapítvány kuratóriuma azon dolgozik, hogy 2030-ra a MOME legyen Közép-Európa vezető kreatívipari és innovációs műhelye. Az új modellről Fülöp Józseffel, a MOME rektorával és Böszörményi-Nagy Gergellyel, a kuratórium elnökével beszélgettünk.
A 2014-ben indult fejlesztés eredményeképp tavaly, közel ilyenkor adták át a MOME megújult campusát. Hogy sikerült az új és felújított épületek belakása? Milyen visszajelzések érkeztek az oktatóktól és a hallgatóktól?
Fülöp József: Valóban eltelt már egy év azóta, hogy visszaköltözhettünk Zugligetbe, a kérdés azonban még most is aktuális – a campus teljes belakása még most is folyamatban van. Ennek egyik oka, hogy a tervezési szakaszban rögzített elképzelések, koncepciók gyakorlati kipróbálására nem volt időnk, hiszen 2019 szeptemberében, a campus átadása után rögtön elkezdődött az akadémiai év, így akkor, az oktatás elindításával voltaképpen mélyvízbe ugrottunk. A másik ok, hogy a beruházásnak köszönhetően nem csupán a fizikai környezet változott, hanem a struktúra is; kialakítottuk a MOME hárompilléres szerkezetét, ahol az oktatás mellett a technológiai és az innovációs (KFI) tevékenység új szervezeti egységeket alkotva építi fel az egyetem rendszerét. Mindezek mellett 2019 tavaszára egy teljesen új tantervet is kidolgoztunk, amelyben minden alap- és mesterfokú képzésünk érintett. Így vágtunk neki a tavalyi évnek, miközben tudtuk, mindez sok tapasztalással jár majd, amelyek mentén aztán alakítanunk, finomítanunk kell a campus használatán is. Különböző hallgatói és oktatói felmérések alapján, illetve kifejezetten az új campus működését fejlesztő hallgatói kurzusok eredményeit figyelembe véve jelenleg is ezt tesszük. Igyekszünk minden visszajelzést feldolgozni és a MOME közösségét bevonva keresni az optimális megoldásokat.
Az elmúlt időszak koronavírus okozta nehézségei, a különböző korlátozások, az online oktatási rendszer bizonyára komoly kihívások elé állított minden oktatási intézményt. A MOME közössége hogyan élte, éli ezt meg?
Fülöp József: Mindenki számára megterhelő volt ez az időszak, és sajnos egyáltalán nem beszélhetünk még múlt időben erről a jelenségről. Úgy gondolom, hogy a március közepétől július végéig tartó, fizikai kontaktust nélkülöző időszakban is remekül vizsgázott az egyetem – magasabb szintre lépett az összefogás, gyorsan alkalmazkodtunk az alapjaiban megváltozott körülményekhez. Itt is szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetemet fejezzem ki minden kollégámnak és a hallgatóknak – kiemelve minden diplomázót –, akik ebben a korlátozott helyzetben is képesek voltak minőségi munkát végezni. Rengeteg tapasztalatot szereztünk ebben a pár hónapban: kényszerűségből, de kipróbáltunk sok olyan módszert, amelyet a későbbiekben is szívesen alkalmazunk majd. Bebizonyosodott, hogy az online kommunikáció bizonyos esetekben sokkal hatékonyabb, és a fizikai együttlét értékes idejét nem feltétlenül az információátadásra kell fordítani. A különböző online- és távoktatási módszerek fejlesztését egyébként is terveztük, most vélhetően mindez gyorsabban lesz megvalósítható. Az is biztos, hogy az egyetemen folyó munkák prezentálása sokkal inkább az online térbe költözik majd, ugyanakkor az alkotás, a tervezés és a kivitelezés minden fázisát nem helyettesítheti virtuális megoldás, így folyamatosan igyekszünk mások tapasztalataiból is tanulva hibrid, egyben biztonságos működést kialakítani.
A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégia keretében több egyetemi intézmény, köztük a MOME is átalakul. Miért ambicionálta az egyetem és annak vezetése kezdettől a modellváltást?
Fülöp József: A 21. századba lépve világszerte új kihívásokkal találta szemben magát a felsőoktatás is. Függetlenül attól, hogy tudomány- vagy művészeti egyetemről van szó, a demográfiai, finanszírozási vagy éppen minőségbiztosítási kérdések minden intézményt elértek és új utak keresésére ösztönözték őket. Ráadásul az egyetemek társadalmi szerepe is változik; sokkal nagyobb a felelősségünk abban, miképpen segítjük a fenntartható jövő formálását egy olyan korszakban, amelyben láthatólag létünk minden egyes eleme változóban van, beleértve magát a bolygót is, ahol élünk.
Ebben a kontextusban tette fel magának azt a kérdést a MOME, hogy hogyan látja jövőjét, miképpen tudja beteljesíteni azt a küldetést, amely a névadó, Moholy-Nagy László tevékenységéből, szellemiségéből is fakad. Egyfajta világjavító szándék az, amit a jelenkori design meghatározó szerepe lehetővé, néha éppen kötelezővé is tesz. Igyekeztünk külföldi példákból tanulni; a finn felsőoktatásban több mint egy évtizede végbement átalakítás például igazán inspiráló volt. Az elmúlt években – a fenntartó minisztériumot és az egyetem közösségét is bevonva – intenzív tervezési munkát végeztünk, amely alátámasztotta, hogy a hagyományos, állami fenntartású működési modell nem képes hozzásegíteni intézményünket nemzetközi mércével is látható fejlődési szint eléréséhez.
Hogyan működik az új vezetési modell a gyakorlatban?
Fülöp József: Épp csak az első lépéseket tettük meg. Itthon még nem létezik arra precedens, hogy egy egyetem mindenkori vezetése és az egyetemet felügyelő alapítványi kuratórium hogyan tud optimálisan együtt dolgozni, illeszkedni egymáshoz. Más-más szerepük van, de egyik sem lehet sikeres a másik nélkül. Nálunk, a MOMÉ-n az azonos értékszemlélet és a közös célok is nagyon sokat segítenek abban, hogy megtaláljuk a ránk szabott, sajátosságainkat és lehetőségeinket egyaránt figyelembe vevő működési gyakorlatot.
Böszörményi-Nagy Gergely: A modell mindenkinek új, így annak érdekében, hogy csiszolódjanak a részletek, érdemes időt adni neki és egymásnak. Mi, Zugligetben ígéretesen indulunk, mert a kuratórium és az egyetem vezetése közösen csapott bele a munkába, miközben a diákok és oktatók körében felmerülő kérdésekről, javaslatokról is nyílt és konstruktív beszélgetések zajlanak.
Az átalakítás célja, hogy az egyetemek rugalmasabban és hatékonyabban működjenek. Víziójuk szerint hová juthat el a MOME az új modellben?
Böszörményi-Nagy Gergely: Azt szeretnénk elérni, hogy 2030-ra a MOME legyen Közép-Európa vezető kreatívipari és innovációs műhelye. A kiemelkedően tehetséges diákok már adottak, ahhoz azonban, hogy ez az elképzelés megvalósuljon, még néhány további feltétel is szükséges. Első lépésben – az egyetem közösségével egyetértésben – ki kell jelölnünk azokat a képzési területeket, amelyekben feltétlenül utol szeretnénk érni a legkiválóbb felsőoktatási intézményeket. És itt nem csak egy-egy szakról beszélek. Tágabb, átfogóbb fókuszterületekről, amilyen például az animációtól a grafikán át a játékfejlesztésig sok mindent magában foglaló digitális történetmesélés, a mobilitás jövője, vagy éppen az ökológiától a social design világáig terjedő fenntarthatóság lehet. Másrészt, meg kell határozni a siker mértékegységeit. Óvva inteném magunkat, hogy a MOME esetében valaha is az egyetemi rangsorokban elért helyezésben mérjük az eredményességet. Ez utóbbiakat a nagy kutatóegyetemeknek találták ki, ahol a mércét a Nobel-díjasok és az akadémiai hivatkozások száma jelentik. Nekünk saját, de hasonlóan megalapozott mértékegységeket kell találnunk. Ősszel az egyetemmel közösen, hazai és külföldi szakértők bevonásával elkezdjük az indikátorok meghatározását.
Milyen külföldi kreatívipari felsőoktatási műhelyeket tartanak iránymutatónak, követendőnek?
Böszörményi-Nagy Gergely: Érdemes megkülönböztetni a nagy ihletadókat és a helyi példákat. Abban a legtöbben egyetértünk, hogy a helsinki Aalto Egyetem, a bostoni MIT Media Lab, vagy a Stanford design iskolája, az IDEO szülőhelyeként ismert D School kiváló inspiráció. Ezek az intézmények ugyanakkor a közép-európai pénzügyi és kulturális kontextustól igen eltérő környezetben működnek. Vizsgálni fogjuk a gyakorlataikat, de a mi régiónk legjobbjait, a hozzánk hasonló feltételekkel is kiemelkedően eredményes intézményeket is érdemes közelről tanulmányozni. Személyes kedvencem közülük a tallinni TalTech, ami a világszinten is egyedülálló észt digitális ökoszisztéma legfontosabb hátországa a tehetséggondozásban. Azt viszont mindenképp leszögezném, hogy egyetlen intézményt sem fogunk utánozni. Egyetem és fenntartó közös meggyőződése, hogy a MOMÉ-nak saját karaktert kell építenie.
A tapasztalatok szerint mennyire érdekelt a üzleti szféra abban, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait a hazai egyetemekkel? Milyen sikertörtének várhatóak a közeljövőben a MOMÉ-n?
Böszörményi-Nagy Gergely: Aki járt felénk az építkezés befejezése óta, tudja, hogy az új MOME campus talán legimpozánsabb eleme az Innovációs Központ hófehér épülete. A jövőben ennek a műhelynek lesz a feladata, hogy gondozza és szaporítsa az egyetem üzleti partnerségeit. A következő hónapokban a tervezői gondolkodás, azaz a design thinking eszköztárával, már leendő ügyfelek bevonásával alakítjuk ki a központ értékajánlatát, leendő szolgáltatásait. Az a célunk, hogy a MOME-val való együttműködés a magasabb hozzáadott érték garanciája legyen a legjobb, legambiciózusabb magyar vállalatok, vállalkozások számára. Eközben ugyanúgy fontos, hogy a MOME Innovációs Központ ne csak az üzleti szereplőknek legyen hasznos, hanem az egyetem diákjainak és oktatóinak is. Legyen lehetőségük az üzleti projektekben való tapasztalatszerzésre, érdemi pénzkeresésre, akár saját ötletek, kísérleti projektek megvalósítására. Ez utóbbiak inspirálhatják a belső közösséget, de nagyban hozzájárulhatnak a MOME brand külső építéséhez, a már említett sajátos karakter fejlesztéséhez is. A MOME Innovációs Központjának vezetői pozícióját egyébként a jövőben mindig nyílt, nemzetközi pályázat útján fogjuk betölteni.
A teljes átalakítás alighanem egy többéves folyamat kifutása lesz. Rövid távon milyen újdonságok, újítások várhatók? Mit várhatnak a hallgatók a megújulástól?
Fülöp József: A közeljövőben befejezzük a campus belakását, okosítjuk annak működését. Gondolok itt többek között a hallgatók életét is sokban megkönnyítő MOME-applikáció beüzemelésére, mely a kurzusokra való jelentkezéstől az intelligens teremfoglalási-rendszerig sok mindenben jelent majd előrelépést. Tartozunk még egy jól működő egyetemi étteremmel, melyet reményeink szerint hamarosan megnyithatunk. Azt szeretnénk elérni, hogy a hallgatók és az egyetem munkatársai is jól működő, szerethető és inspiráló környezetben töltsék a mindennapjaikat.
Böszörményi-Nagy Gergely: Nemzetközi építkezésünk egyik első, szimbolikus lépése lesz, amikor a napokban bejelentjük a MOME új márkafőnökét, és ezzel a Head of Brand pozíció létrehozását. Olyan elismert és hiteles személyiséget igazoltunk, aki komoly márkaépítési referenciákkal, széleskörű régiós kapcsolatrendszerrel rendelkezik, ráadásul erősen üzleti fókuszú és régi kapcsolat fűzi a kreatív iparhoz. Nem túlzás kijelenteni, hogy ilyen kaliberű szakember még nem dolgozott hazai felsőoktatási intézmény kommunikációján.
MOME | Web | Facebook | Instagram
Cover fotó: Vargha Miklós
Drónfelvételek: Fáy Gergely
Szent II. János Pál pápa templom | Robert Gutowski Architects
Rendezd újra az életed! | IKEA
