Csúcsa ért a feszültség a lengyel-belarusz határon!

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök „lengyelországi utat” pedzeget a Wagner-csoporttal, Vlagyimir Putyin revizionista tervekkel vádolja Lengyelországot, a lengyelek pedig nagy erőkkel erősítik a keleti határukat. Az orosz-belorusz szövetség és Lengyelország között szinte pattanásig feszül a helyzet. De mi is történik most pontosan ezen a vidéken?

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Vlagyimir Putyin orosz elnök régi szövetségese. Minszk az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdete óta Oroszország elidegeníthetetlen támogatója, és ha nem is egészen konkrétan, de annak Ukrajna ellen vívott háborújában is részt vesz, többek között például azzal, hogy megnyitotta saját területét az orosz haderőnek, hogy az rakétákat indíthasson Belaruszból, fegyvereket tárolhasson az országban, és használhassa annak légterét.

Az orosz-belarusz kapcsolat figyelemre méltó eseménye volt, amikor június 23-án és 24-én a notórius orosz zsoldossereg, a Wagner csoport Jevgenyij Prigozsin vezérrel az élen hadat üzent az orosz védelmi minisztériumnak, Moszkvának vette az irányt, és meglepően zavartalanul haladt az orosz főváros irányába. A lázadás ugyan meghiúsult, Prigozsin meggondolta magát, és felhagyott a puccskísérlettel, az mégis tagadhatatlan, hogy az esemény következtében bőven aggódhatott arcvesztés miatt az orosz elnök, aki ekkor árulásnak nevezte Prigozsin lázadását. Az ugyancsak bizarr, hogy abban az Oroszországban, ahol manapság igazán könnyen találhatja magát börtönben az ember – elég lehet például a háború háborúnak nevezése – Prigozsint, aki igencsak komoly fejfájást okozott Putyinnak, felmentették, és egyelőre úgy tűnik, hogy szabad és sértetlen. De hogy hogyan kapcsolódik a fehérorosz elnök a Wagner-csoport puccskísérletéhez? Úgy, hogy Lukasenka elnök saját bevallása szerint békítő harmadikként lépett fel a lázadozó Prigozsin és az orosz kormányzat között, egyeztetett Putyin elnökkel, felvette a kapcsolatot Prigozsinnal, elérte, hogy hagyjon fel a lázadással, és a Wagner csoporttal együtt Belaruszban folytassa tevékenységét Oroszország helyett, valamint a műveleti központját is oda helyezze át.

Prigozsin hollétét jelenleg is köd fedi. Lukasenka szerint Oroszországban tartózkodik, ugyanakkor július 19-én egy kifejezetten rossz minőségi videó került fel vélhetően Prigozsinról a közösségi médiára. Ez a puccskísérlet óta az első nyilvánosságra került felvétel a Wagner vezéréről, amelyben úgy tűnik, mintha átcsoportosított katonáit üdvözölné Belaruszban, ám azt nem lehet biztosra állítani, hogy ez valódi.

Ami viszont a zsoldossereget illeti, a Wagner már bizonyosan Fehéroroszországban van, Cel település mellett alapított katonai bázist. A gyors ütemben belakott bázisról a belorusz Hajun Project tett közzé műholdfelvételeket, amelyeken jól látható, hogy csupán napok leforgása alatt járművek és katonai eszközök sokaságát telepítették a helyszínre.

A kialakult helyzet enyhén szólva is aggályos Belarusz azon szomszédjának, amellyel már amúgy is régóta feszültségekkel terhelt a viszony. Ez a szomszéd Lengyelország. A Wagner csoport szomszédba települése okán ébredt félelmek a lengyel oldalon egyáltalán nem alaptalanok, a fehérorosz államfő ugyanis nemrégiben olyan hajmeresztő kijelentést tett, miszerint a Wagner-csoport szívesen „kirándulna Lengyelországba”. A fenyegetődzőnek ható állítások Szentpéterváron hangoztak el, miután az orosz elnök először találkozott belarusz szövetségesével annak puccskísérletben tett intervenciója óta. Lengyelország nem veheti és nem is veszi félvállról ezeket a kijelentéseket, hiszen tudvalevő, hogy a két ország között bőven van ok a feszültségre: nem elég, hogy Lengyelország elszánt és bőkezű támogatója annak az Ukrajnának, amelyet Belarusz Oroszországgal karöltve rombol, Minszk már évekkel ezelőtt óriási problémákat okozott Varsónak a közös határszakaszukon, amikoris Lukasenka az országát érő szankciók ébresztette bosszúvágytól vezérelve megnyitotta a határszakaszt a menekültek előtt a nyugati szomszéd irányába. A határmenti zavargás nem egyszer torkollott tragikus eseményekbe: menekültek fagytak halálra, és velük szemben a lengyel és belarusz hatóságok is több ízben kegyetlenül jártak el. A krízisre megoldásul Lengyelország tavaly nyáron 5,5 méter magas, 186 kilométer hosszú acélfalat épített a keleti határvonalára. A lengyel kormányzat ekkor többször hangsúlyozta, hogy a menekültek átengedése a régió destabilizálására tett kísérlet volt Lukasenka oldaláról.

A hibrid hadviselés pedig nem áll meg itt: a belarusz Cel település környékén felállított katonai bázis után július végére körülbelül száz Wagner zsoldoskatona költözött lengyel-litván határt jelentő Suwalki-folyosó közelébe, a fehérorosz Hrodna városába. A lengyel miniszterelnök Mateusz Morawiecki rendkívül aggályosnak tartja a kialakult helyzetet, amelyről egy sajtótájékoztatón beszélt. A történteket azért találják különösen nyugtalanítónak, mert az nagy valószínűséggel egy újabb destabilizációs kísérlet Lengyelország felé, nevezetesen azzal, hogy ismét illegális módon juttassanak menekülteket Lengyelországba. „Majdnem két éve küzdünk egy állandó támadással a lengyel határ ellen” – mondta Morawiecki, és hozzátette, hogy „csak ebben az évben több mint 16 ezer alkalommal kísérelték meg illegálisan átlépni a határt bevándorlók, akiket Lukasenka és Putyin próbál áttolni a lengyel határon”. A miniszterelnök a Wagner zsoldosok terjeszkedését hibrid támadásnak értékeli, „valószínűleg fehérorosz határőröknek álcázzák majd magukat, és segítenek az illegális bevándorlóknak eljutni lengyel területre, hogy destabilizálják Lengyelországot”. Feltehetően ők is megpróbálnak majd beszivárogni az országba illegális bevándorlónak kiadva magukat, megpróbálnak átjutni és bejutni, ez pedig további kockázatot jelent. Morawiecki a Wagner zsoldosait „könyörtelen gyilkosoknak” nevezte, akik most Lengyelország határán állomásoznak.

A jelenleg kialakult helyzet, vagyis Lukasenka fenyegetőzése, a Belaruszban állomásozó Wagner zsoldosok kirándulási kedve és jelenléte a lengyel határon amolyan új kicsúcsosodása a régóta erősen érlelődő konfliktusnak Lukasenka és a nyugati szövetségi rendszer között, ám az, hogy ténylegesen tettlegességig fajulna a helyzet, egyelőre nem látni pontosan. Inkább erőfitoktatásról lehet szó, és arról, hogy Belarusz ütőképesnek mutathassa magát a NATO-val szemben. A támadás ezért valószínűtlen: azt bizonyosan a Wagner-csoport és Lukasenka is tudja, hogy a Wagner katonai támadása a NATO-tag Lengyelország ellen nagyon komoly provokáció lenne a szövetséggel szemben, ami alighanem azonnali válaszreakciót eredményezne, a zsoldossereg emellé pedig bőven alulmarad számban és erőforrásokban egyaránt. A támadás olyan kockázatot jelentene mind Minszknek, mind Moszkvának, hogy azt szimplán nem érdemes meglépni.

A lengyelek azonban nem haboztak sokáig, és már a Lukasenka lengyel kirándulást pedzegető kijelentéseit követő napokban katonai páncélkonvojjal tartottak a Belarusszal közös határra.

A Wagner mozgolódását és Lukasenka kijelentéseit a nyugati hatalmak sem hagyták szó nélkül. Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője kijelentette, hogy erős szövetségben állnak Lengyelországgal, és biztosította, hogy „az Egyesült Államok meg fogja védeni a NATO területének minden centiméterét”, egyértelműen jelezve, hogy a Lengyelország elleni agresszió azonnali következményekkel járna. A német védelmi miniszter, Boris Pistorius ugyancsak saját országának támogatásáról biztosította Lengyelországot – elmondta, hogy szükség esetén a lengyelek meg fogják kapni a német támogatást.

Nem elég a keleti határvidékükön kialakuló feszültség, Lengyelországot ideológiai síkon még maga az orosz elnök is támadja. Vlagyimir Putyin július 21-én azzal a váddal illette Lengyelországot, miszerint az revizionista terveket forgat a fejében, nevezetesen Nyugat-Ukrajnára fáj a foga. Az orosz államfő meglehetősen provokatívan azt is kijelentette, hogy „Lengyelország, Sztálin álláspontjának köszönhetően, jelentős nyugati, korábbi németországi területeket kapott a Szovjetuniótól. Ez pontosan így van, a mai Lengyelország nyugati területei Sztálin ajándéka a lengyeleknek. Varsói barátaink elfelejtették ezt? Emlékeztetni fogjuk őket erre”. A lengyel fél határozottan elutasította Putyin elnök kijelentéseit, Mateusz Morawiecki pedig a Twitteren úgy írt Sztálinról, mint háborús bűnösről, aki „többszázezer lengyel haláláért felelt” és azt is kijelentette, hogy a Oroszország varsói nagykövetét be fogják kéretni az orosz elnök „provokatív kijelentései” miatt. Ez meg is történt, Szergej Andrejev varsói orosz nagykövetettel Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes közölte a lengyel álláspontot, mely szerint az országa határozottan elutasít mindenfajta revíziós kísérletet, Putyin kijelentéseit pedig „áltörténelmi fejtegetésnek” titulálta.

Grafika: Pisla Réka

• strategy
• fehéroroszország
• lukasenka
• putyin
• wagner-csoport
• prigozsin
• mateusz morawieczki
• lengyelország
• háború
• külpolitika