A ZEGZUG projekt nem csupán építészeti kezdeményezés, hanem egy komplex szemléletváltás a téralkotásban – ahol a pszichológia, a fenntarthatóság és a közösségépítés találkozik. Az alapító, Partos Boldizsár olyan emberközpontú tereket álmodott meg, amelyek nemcsak kiszolgálják a jelen igényeit, hanem hidat képeznek generációk és társadalmi rétegek között. Az interjúban szó esik a falusi gyökerekről, digitális tartalomkészítésről, inspiráló építészekről, és arról, hogyan válhat egy épület valódi támogató élettérré.
Mi inspirált arra, hogy elindítsd a ZEGZUG projektet?
Az épített környezet nem csupán fizikai terek összessége, hanem közvetlen hatással van az emberek mentális, fizikai és érzelmi állapotára is. A projekt pszichológiai aspektusa a testvérem, Partos Bence által került a fókuszba, ugyanis ő a Mindset Pszichológia alapító-tulajdonosa. A ZEGZUG-ot az ő kiterjedt támogatásával hoztuk létre. Az a vízió inspirált minket, hogy a jövő építészetének alapjául az egészségközpontú, emberbarát és fenntartható téralkotásnak kell szolgálnia. A ZEGZUG-ban éppen ezért válaszokat adunk a szocializmusból ránk maradt, elidegenítő városképi-tájsebekre, és olyan tereket alkotunk meg amelyek hidat képeznek az emberek széles rétegei között.
Milyen értékeket vagy szemléletet szeretnél közvetíteni?
Az épített környezet minőségével szakterületeken átívelően foglalkozunk: mérnöki, művészi és pszichológiai szempontból. Olyan tereket alkotunk, amelyek a materiális valójukon túlmutató értékekkel szolgálnak mindenki számára. Fontosnak tartjuk, hogy az épített környezet széles körben kiszolgálja az emberek igényeit. Ezért térformálási koncepcióink során nem csupán a fizikai térre koncentrálunk, hanem komplex folyamatok segítségével ház helyett otthont hozunk létre, teresedés helyett közösségi teret alkotunk és nem épületet tervezünk, hanem támogató életteret. A természetes fényt és ventillációt hatékonyan használjuk fel az épületeink esetében digitális szimulációk segítségével.
Hogyan formálta a saját építészeti szemléletedet a város, ahol felnőttél, vagy az első meghatározó épített terek, amelyek hatottak rád?
Egy kis borsodi faluban töltöttem életem első 10 évét. Az itt tapasztalt természetközeliség, nyugodtság és falusi közösség a mai napig hatással van arra, hogy miként gondolkodom az épített környezetről. A népi építészet lényegretörő, funkcionális ésszerűsége a kortárs innovációkkal együtt jelenik meg építészeti attitűdünkben.
Miként egyezteted össze a digitális tartalomkészítés gyors tempóját az építészet lassabb, sokszor éveken át érlelődő gondolkodásmódjával?
Ha az építészet esetén adaptálhatóságról beszélünk, sokszor ellentmondásokba kerülhetünk, hiszen egy adott megoldás hely és helyzet specifikusan kerül kidolgozásra ezért nem adaptálható. A manapság divatos típusház tervek és “házgyárak” sokszor ebbe a hibába esnek. Valójában építészet szempontjából is beszélhetünk adaptálhatóságról de nem a fizikai kialakítását kell átvenni egy épületnek hanem a gondolatiságát, a mögöttes eszmeiségét. Ezt alkalmazzuk mi is a gyors TikTok videóink kapcsán egy hosszas projekt vagy téma esetében megpróbáljuk átadni az adaptálható gondolatiságot.
Hogyan látod a ZEGZUG szerepét az építészeti ismeretterjesztésben, különösen a fiatalabb generációk körében?
A ZEGZUG kortárs témafeldolgozása szakterületeken átívelően képes kapcsolatot teremteni a generációk között. Sokszor olyan anyagokat dolgozunk fel amelyek mélyen szakmaiak mégis olyan köntösben adjuk át, hogy szakterülettől és korosztálytól függetlenül érthető és élvezhető lesz. Ezzel tudatos környezetérzékelésre szeretnénk ösztönözni mindenkit.
Van-e olyan építészeti irányzat vagy gondolkodó, aki különösen nagy hatással volt rád, akár szakmailag, akár emberileg?
Diébédo Francis Kéré, aki Burkina Fasóban született és az építészetében a helyi anyagok és építési technikák kortárs újraértelmezése központi szerepet kapnak, ami Magyarországon is releváns – például a vályog, mint fenntartható építőanyag újbóli felfedezése és innovatív alkalmazása révén. Kéré bioklimatikus szemlélete és közösségépítő építészete arra inspirál, hogy a helyi adottságokat figyelembe véve hozzunk létre fenntartható, emberközpontú tereket. Összességében Diébédo Francis Kéré munkássága arra ösztönöz, hogy az építészetet ne csupán esztétikai kifejezésként, hanem a közösség és a környezet szolgálatában álló eszközként értelmezzem, amely képes pozitív társadalmi változásokat előidézni.
Személy szerint mit jelent számodra a fenntartható építészet, és hogyan jelenik ez meg a projektben?
Egészen egyszerűen, olyan épületeket, tereket, városokat kell kialakítanunk, amelyek úgy elégítik ki a jelen igényeit, hogy nem veszik el a lehetőséget a jövő emberétől, hogy kielégítsék saját szükségleteiket. Szem előtt tartjuk azt is, hogy a fenntarthatóság széles körben elérhetővé váljon.
Ha egyetlen változást eszközölhetnél a hazai épített környezetben – városi léptékben vagy lakhatási szinten –, mi lenne az, és miért?
Építészként, városi szinten, a közösségépítő funkciókra helyeznénk a hangsúlyt a társasházak, bérházak, és városi középületek tekintetében. A társasházakat a végfelhasználók igényei alapján alakítanánk ki nem pedig a profit által. A közösségépítő funkciók megfelelő kialakítása össztársadalmi kérdés, hiszen átlagéletkor növelő hatással bír.
Hogyan látod a ZEGZUG jövőjét? Tervezel új platformokat, formátumokat vagy együttműködéseket a közeljövőben?
Terveink közé tartozik a boldog hatékonyság fogalmának bevezetése az ipari és irodai építészet tekintetében. Az építészet és a környezetpszichológia szoros együttműködésében támogató fizikai teret szeretnénk létrehozni! A természetes fény és ventilláció tervezésével és monitorozásáva hatékonyabb, olcsóbb és komfortosabb épületeket fogunk megalkotni! Az épületeinket a pszichológia és építészet egységének segítségével a pontos emberi működés formákhoz specifikusan alakítjuk ki! Szeretnénk ha a jövőben nem csupán fizikai térkapcsolatok egészeként tekintenénk az épületeinkre hanem a materiális téren túlmutató kapocsként amely összeköti a funkciót a lélekkel!
ZEGZUG
WEBOLDAL
TIKTOK CSATORNA
Ott, ahol a csend is figyel – Grönland a világ tűzfészkévé válhat
Holnap kezdődik a Sziget első napja – mutatjuk, miért mennénk ki minél korábban
