fbpx
Nyomj Entert

18 éves az EU keleti bővítése

Felnőtt korba lépett az eddigi legnagyobb EU-s bővítés. 10 új ország lépett be 2004-ben, amivel majdnem megkétszereződött az uniós tagok száma. Lehet szeretni, lehet ellenezni, de kétségtelen, hogy világszinten kiemelkedő politikai és gazdasági erőt képvisel az Európai Unió, kikerülhetetlen a róla szóló diskurzus.


2004. május 1-én csatlakozott Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Sokaknak nem tűnik olyan távolinak, de az akkori világ merőben más volt. Viszonyításképp, a legnépszerűbb 2004-es, kihajthatós telefon nem, hogy nem volt érintőképernyős, vagy nem támogatta a mobilinternetet, de a tárhelye megközelítőleg százezerszer kisebb volt, mint a legújabb Iphone-nak. Akkor még nem létezett Twitter, Instagram vagy Youtube, a Facebookot is éppen csak létrehozták.

Egymilliárddal kevesebben éltek a földön, a legmagasabb épület 300 méterrel alacsonyabb volt, mint a Burj Khalifa. Élt még Szaddám Huszein, és Moammer Kadhafi, a 2008-as gazdasági világválságnak még az előszelei sem voltak érezhetőek, még nem lőtt szelfit magáról marsjáró. Nem ölt meg több tízezer embert az ebola, vagy milliókat a COVID-19, nem támadta még meg Oroszország Ukrajnát. Kétszer. Nincs #metoo vagy BLM.

Ez a cikk nem próbálkozik meg megfejteni, hogy az EU-s csatlakozás hogyan hatott az országok gazdaságára, hogy mi lett volna, ha a fentebb felsorolt országok nem csatlakoznak az Unióba, ezeket egyébként is nagyon nehéz számosítani. A cikk nem akarja eldönteni, hogy jó volt-e a csatlakozás, hogy összességében hasznos-e egy országnak, ha tagja lesz az Európai Uniónak. Vannak előnyei, például az áruk és emberek szabad mozgása, tág külföldi munka-és tanulmányi lehetőségek, a megnövekedett, egységes piac, roaming, vagy fogyasztóvédelem, ugyanakkor megvannak a hátulütői is, hiszen a meghozott döntések sok esetben az Unió egészének érdekeit nézik, nem pedig az országokét külön-külön, nagyon lassú, bürokratikus szervezet lévén nem tud mindenre hirtelen választ adni, vagy néhányan azt érezhetik, hogy az országuk egyéni autonómiája csorbul.

Mindezek ellenére a 2004-ben csatlakozott országok közül jönnek ki az EU-t leginkább elfogadó nemzetek, Lengyelországban a társadalom 84 százaléka EU-párti, Litvániában 83 százalék, de Szlovákiában is 70 százalékra rúg ez a szám, míg Magyarországon 67-re.

Bárdos László | Hype&Hyper

Ezek az országok meghatározó részévé váltak az EU-nak. A mai Három Tenger Kezdeményezés országai szinte mind ekkor léptek be az Unióba, csupán Ausztria lépett be hamarabb, 1995-ben, illetve néhány évvel a többi ország után Bulgária és Románia 2007-ben, valamint Horvátország 2013-ban. Ez a térség teszi ki az EU népességének a negyedét. 112 millió ember él ezekben az országokban és 2,1 billió, azaz 2100 milliárd dollárnyi GDP-t ölel fel a blokk. A Három Tenger az EU nagyon dinamikusan növekvő térsége, 2004 óta a vásárlóerő alapján egy főre jutó GDP értéke csaknem megháromszorozódott, korábban már beszámoltunk róla, hogy a legutóbbi mérések alapján már Lengyelország és Magyarország is megelőzte ebben a viszonylatban Portugáliát.

A térség gazdasági növekedését 2004 óta kettő törés érte csupán: a 2008-as gazdasági világválság, illetve a COVID-19 pandémia. Ezekben az években visszaesést tapasztalhattak az országok éves egy főre jutó GDP-ben, a többi évben azonban stabil 1-6% közötti éves fejlődést realizálhattak. Mindemelett pedig fontos megjegyezni, hogy a COVID-19 okozta gazdasági válság legkevésbé érintett régiója volt Közép-Kelet-Európa uniós viszonylatban. Közép-Kelet-Európa nem csak gazdaságilag megkerülhetetlen tényező, hanem politikailag is. A közös történelmi-kulturális hagyományoknak köszönhetően olyan politikai társulások, mint a V4, teljesen természetesen kialakulhattak és gyakorolnak érdekérvényesítést az uniós döntéshozatalban. Az ilyen csoportok együtt sokkal effektívebben tudják érvényesíteni a térség érdekeit, mint külön-külön.

Emlékezzünk arra, hogy 18 éve egy politikai, gazdasági közösség részévé vált Közép-Kelet-Európa legnagyobb része, ezáltal nem csak a földrajzi közelség, megosztott történelem, kultúra köt össze minket. Az ilyen országokon, egész kontinensen átívelő együttműködés mutatja meg, hogy nem áll egymással szemben az országok szuverenitásának tisztelete és a közös érdekek eléréséhez szükséges együttműködés.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük