Az ukrán-orosz háború negyedik hónapjánál járunk, és még senki nem tudja, hogy mikor lesz ennek az egésznek vége. Annyi viszont biztos, hogy ez a konfliktus nem csak a térség, nem csak Európa, de a világ számos részét meghatározza többek között politikai, gazdasági, ellátottsági szempontból. Az ukrán exportot dominálja a gabona, és ha a háború előtti kereskedelmi útvonalakat nem tudják alkalmazni, annak messzemenő következményei lehetnek.
Ukrajna minden kétséget kizáróan az egyik legnagyobb aktor a gabonapiacon. A világ búzatermelésének egytizede innen származik, és a kukoricaexport 17-át is a kelet-európai ország teszi ki. Éppen ezért nem meglepő, hogy mikor kitört a háború, az emberek élete, a biztonság, és az energiahordozók mellett a gabonaellátás veszélye is prioritást élvezett a megoldandó problémák közül.
Ukrán búzából sütnek kenyeret Egyiptomtól kezdve, Törökországon át, egészen Indonéziáig, a napraforgóolaj piaci részesedésének majdnem fele Ukrajnáé, a kukorica megemelkedett ára pedig állattartók ezreit fenyegeti éppúgy az Egyesült Államokban, mint Kínában. A jelenlegi élelmiszer-ellátás akadozása nem a fejlettebb gazdaságok hátán csattan leginkább, az EU is több élelmiszert termel, mint amennyit felhasználna, sokkal inkább a világ lekiszolgáltatottabb, legszegényebb térségeiben érzik meg, hiszen eddig ukrán gabonával láttak el humanitárius szervezetek olyan területeket, mint például Jemen. Mégsem azt vesszük észre, hogy Ukrajna ne tudna elég gabonát termeszteni. A Washington Postnak Dmytro Grushetskyi, ukrán termelő, illetve mezőgazdasági adatokkal foglalkozó szakember elmondta, hogy 2021 rekordmennyiségű búzát hozott, és idén is az ukrán silók tele vannak gabonával. Akkor mégis hogyan lehetséges, hogy a világ egyik vezető termelő országa nem képes ellátni a világpiacot?
Az ukrán gabona legnagyobb része a Fekete-tenger hét kikötőjén keresztül hagyta el az országot. Ez 51 millió tonna gabonát jelent, ami becslések szerint 400 millió embert tud ellátni élelemmel. Amikor ezek orosz blokád alá kerültek, az egész világ ellátottsága került veszélybe, hiszen nincs kiépítve olyan infrastruktúra, amely lehetővé tenné, hogy az országban maradt mennyiséget ki tudná vinni a világpiacra. A Politico tudósítása alapján Adina Vălean, az EU mobilitási és közlekedési biztosa elmondta, hogy 40 millió tonna gabona van jelenleg elraktározva Ukrajnában, ennek a felét július végéig kell elszállítani.
A gabonaexport kérdése, mint ahogy fentebb említettem, egy globális probléma, ám a szállítás alternatív útvonalát nem lehet máshogy, mint lokálisan megoldani. A Mezőgazdasági Különbizottság május 16-án mutatta be a tervezetét, amely alapján 30 millió tonna gabonát tudnának elszállítani Ukrajnából, ez a tervezet azonban hatalmas kooperációt igényel, hiszen olyan infrastrukturális, illetve logisztikai területeket kell összeegyeztetni, mint a szállító eszközök száma, vagy az eltérő vasúti nyomtáv.
Az együttműködési tervezetet minden tagország elfogadta, valamint Lengyelország és a Baltikum felajánlotta, hogy alternatív útvonalat biztosítanak országaikon keresztül. Ezzel a lépéssel a Balti-tenger kiemelt fontosságúvá válhat, hiszen a háború kitörése után Litvánia azért tudott hatásosan függetlenedni az orosz gáztól, mert a tengerükön kialakítottak egy cseppfolyósított földgáz szállítására alkalmas terminált. A litván elnök, Gitanas Nauseda a davosi világgazdasági fórumon elmondta, hogy az ellátási problémát az is súlyosbítja, hogy ha az észak-afrikai országokba nem jut elegendő mennyiségű élelem, és az éhínség tovább fokozódik, az felerősítené a jelenleg is zajló élelmezési krízist.
Ebből megint az következhet, hogy egy lokálisnak tűnő probléma globálissá, vagy legalábbis interkontinentálissá növi ki magát, hiszen az éhezés erősen befolyásolja a migrációra való hajlamot, ami elindíthatna egy újabb menekülthullámot Európa felé. Ez a probléma jól szemlélteti számunkra, hogy egy háborúnak az árát nem csak a résztvevő felek fizetik ki, hogy egy kereskedelmi-ellátottsági nehézség nem csak a kereskedő felek között ér el hatást, illetve mutatja, hogy közös érdekünk, hogy a bajban lévő embertársainkon- éljenek Európában, Afrikában, vagy a világ bármely pontján- együtt fellépve segítsünk.
Budapest kreatív expatok szemén keresztül II. I Aleksandra a Frida Knit Studiótól
Összefogással a Gödöllői Iparművészeti Műhely jövőjéért | A Tükröződések kiállításról
