A grúz Sopho Gongliashvili munkái több szempontból is emlékezetesek: egyaránt magába foglalják a Keletet és a Nyugatot, érezhető az alkotásaiban valami ősi, ami mégis tökéletesen passzol a jelen bohókás igényeihez. Vibráló színek, egyedi technika, személyes élmények és kulturális örökség – ez Sopho művészete.
A Bizánci Birodalom artisztikája korszakalkotóan meghatározó az iparművészet tekintetében is: innen eredeztethető a cloisonné, más néven a zománcmegmunkálás, amely technikával többek között a magyar Szent Korona rekeszzománc szent képeit is készítették. Bár ez a technológia és a korona is több évszázadot megélt már, Sopho a mai napig ezzel a módszerrel alkotja meg ékszereit, melyeknél nem csak a technika különleges – az intenzív vizuális elemeknek köszönhetően egy nagyon erős saját hang rajzolódik ki, méltón összekapcsolva a múlt hagyatékát a jelen ízlésével. Sopho nem csak a kreációiban mossa össze az időt és az erőteljes színeket, művészete az életben sem ismer határokat: Japántól kezdve Londonig a világ számos országában voltak már láthatóak a munkái, az amerikai Glamour egyik címlapján a világhírű Alicia Keys viselte a gyűrűjét, de arra is volt példa, hogy az USA egyik külügyminisztere díszelgett a brossában.
A legtöbb munkádat az ősi grúz cloisonné, vagyis zománctechnika alkalmazásával készíted. Honnan jött az ötlet, hogy ezt használd a művészetedben?
A 90-es években itt, Grúziában nagyon rossz volt a helyzet, szinte egyáltalán nem volt áram, a munkanélküliség és szegénység pedig a tetőfokára hágott. Így az emberek megpróbálták otthon elfoglalni magukat, a lehetőségekhez képest alkotni valami kézzel készített dolgot. Abban az időben egy kis csoport elkezdte feleleveníteni az ősi grúz zománc készítésének technikáját, amelyeket főleg templomi tárgyakhoz használtak. Ékszereknél senki sem alkalmazta ezt a megoldást, az ikonokhoz pedig ugyanazokat a “szomorú” színeket használták, és én úgy döntöttem, hogy mindent megváltoztatok a stílusomban – élénk színeket és különböző formákat használok. Az ékszereimmel el akartam mondani azokat a történeteket, amik bennem voltak, és ki akartak jönni. Ez a technika lehetőséget adott arra, hogy megvalósítsam az ötleteimet.
Hogyan fogadták a művészetedet Grúziában?
Igazából nem tudom, hogy hogyan is fogadták, vagy hogy mit gondolnak a művészetemről, de azt igen, hogy vannak, akik utánam kezdtek el ékszerekkel foglalkozni.
A bizánci művészetben keverednek az ókori római-görög hagyományok a kereszténység szellemével, az ősi grúz fémművesség az őshonos grúz állatok motívumait őrzi – mi a te inspirációd? Honnan származik a te ihletforrásod?
Az ihletet az életemben, az országomban és a világban zajló eseményekből merítem. Csupán az érzéseimet fejezem ki a kollekcióimban.
Az ékszereken kívül kötöttárukat is készítesz. Mindkettőben fontos szerepet kapnak az élénk színek, a jellegzetes motívumok és a vizuális üzenetek. Az alkotási folyamat melyik részét élvezed a legjobban?
Számomra a legfontosabb dolog az ötlet és a kreatív folyamat, amikor azon gondolkozom, hogy az egyes darabok hogyan juttatják el a történeteimet és az üzeneteket az emberekhez. Minden kollekció egy történetből vagy egy ötletből fakad, amiknek aztán címet adok.
Fotók: Louisa Chalatashvili
Sopho Gongliashvili | Instagram