Kelet-európai táncdalok, török pszichedélia, görög melódiák: a Ladies on Records nemcsak feleleveníti a régi dallamokat, hanem segít is abban, hogy olyan dolgokat is meghalljunk a dalok mögött, amelyek eddig rejtve maradtak.
Egy vasárnap délelőtt bukkantam rá Kornelia Binicewicz egyik mixére, amelyben felcsendült egy Kovács Kati- és egy Zalatnay Sarolta-sláger is. Ezek után muszáj volt rákeresnem, és kiderült, hogy Kornelia Krakkóból származik, de most egy török szigeten él Isztambul közelében, kulturális antropológiát végzett DJ és zeneifesztivál-kurátor, aki fő projektjében a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek női zenészeit kutatja. Ennek része volt ez a kelet-európai retrómix is, de Kornelia mixei között a török, a görög és a közel-keleti kultúra dalai is megtalálhatók, a repertoár pedig folyamatosan bővül. Interjú.
Kultúrantropológusból lettél DJ. Hogy történt ez az izgalmas váltás?
Elég naiv és vicces módon indult a dolog. Három zenészbarátommal, akik hozzám hasonlóan imádják a hatvanas-hetvenes évek kicsit fura, feledésbe merült, már-már giccses bakelitjeit, elkezdtünk együtt zenélni. A DJ-kvartettünknek az Easy Cheesy nevet adtuk és spontán bakelitbulikat tartottunk Lengyelországban. Ezek voltak a kezdetek, aztán nekem egy idő után feltűnt, hogy mindig női előadók után keresgélek. Ebből lett a Ladies on Records, a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek énekesnőire fókuszáló lemezgyűjtő projekt.
Mit gondolsz, milyen a női előadók megítélése? Találkozol sztereotípiákkal, tévhitekkel?
Bármelyik műfajt is nézzük, az énekesnőket mindig csodálat és rajongás övezi – de gyakran csak felszínes rajongás ez. Az egész médiára jellemző tárgyiasítás itt is jelen van. Ahelyett, hogy komolyan vennék és meghallanák igazi üzenetüket, a nőkre gyakran csak dekorációként tekintenek. A popzene a világon mindenhol az öröm és az egyszerű érzelmek műfaja, de vajon ezt azt jelenti, hogy az előadóknak nincsenek politikai nézeteik és nem érik őket társadalmi traumák? A Ladies on Records célja – amellett, hogy bemutassa a női zenészeket – az, hogy mélyre ásson a zenében és az élettörténetekben, így rejtve maradt, kibeszéletlen ügyeket hozzon a felszínre.
Honnan ered érdeklődésed a női előadók iránt? Mi lehetett az inspiráció forrása?
Valahogy mindig felemelőnek és izgalmasnak tartottam a női zenészeket. Nem tudatosan fordultam feléjük, csak észrevettem, hogy minden bakelitgyűjtő körutamon a kincsek legalább hetven százaléka női előadóktól származik. Igazán nagy hatást Sheila Burgel, egy amerikai lemezgyűjtő tett rám: elképesztő girl-pop kollekciója van a hatvanas évekből és óriási tudása az elmúlt évtizedek női popzenéjéről. Úgy éreztem, megtaláltam a lelki társam! Aztán arra gondoltam, jó lenne ezt a csodálatot valami konstruktív dologba fordítani. Ezért is alapítottam meg 2015-ben a Ladies on Records-t. Így igazán bele tudom ásni magam a kutatásba, és gyönyörű, izgalmas, új zenéket fedezhetek fel a világ minden tájáról!
Ehhez viszont nem elég egy helyben maradni: erre akkor jöttem rá, mikor a „Turkish Ladies” szekcióhoz gyűjtöttem volna anyagot, de Európán belül nem találtam eleget, ezért elutaztam Törökországba. Ez lehetővé tette, hogy ne csak felfedezzem, hanem meg is értsem a zenét, a kultúrát és ezek gyökereit. A Ladies on Records-szal pont ez a célom, és szeretném a világ legkülönböző pontjait ugyanígy feltérképezni: a Közel-Keletet, Afrikát, a Mediterráneumot, Kelet-Európát…
Kutatásaid során biztos sok izgalmas sztorival találkoztál.
A zene és a történetek szétválaszthatatlanok számomra. Minden dal mögött ott van egy művész, mögötte pedig egy elmesélésre váró történet. De ez a történet nem csak az övé: a világé, a kulturális és társadalmi univerzumé, amelyből jön. Megismerni a zenészeket és a történeteiket – ez a munkám legjobb része. Mindig próbálom az ő szemszögükből nézni a dolgokat, az ő fülükkel hallani a zenét, és az ő gondolkodásmódjukkal visszanézni a múltra. Ez az igazi utazás számomra.
Milyen jövőt képzelsz el a Ladies on Records-nak?
Remélem, hogy ez egy olyan projekt, ami világszerte némi egyensúlyt tud vinni a zenei életbe. Szeretném, ha azok a korlátok és előítéletek, melyekkel a nők szembenéztek és néznek még ma is a kreatíviparban, nem maradnának észrevétlenül. Minden nőt, aki igazságért, elismerésért és egyenlőségért küzd, bátorítani és támogatni szeretnék ezzel a projekttel.
A munkám legszebb gyümölcsei kétségtelenül az összeállítások, melyeket bakeliten adtam ki – ezekből szeretnék még többet összehozni. De a digitális szférát is ugyanilyen fontosnak tartom, szeretnék továbbra is sokat DJ-zni, mixelni. Azt szeretném, hogyha Ladies on Records a jövőben kulturális platformként működne, ami támogatja a nőket, bármilyen problémával is küzdenek!
Ladies on Records | Web | Soundcloud | Facebook | Instagram
Bátori Zsuzsanna illusztrálta Dan Brown gyerekkönyvét
Világszínvonalú forma és tartalom – megújul a MOME
