Mi is az otthon? Az a hely, ahol önmagunkban, illetve a legbelsőbb körünkkel lehetünk, egy privát tér, ami – legyünk a családdal, egyedül vagy barátokkal – a legintimebb környezetet biztosítja. Függetlenül a hangulatunktól, vagy attól, hogy éppen mit viselünk, a privát szféra érzése mindig biztonságot ad. Talán pont ezért érdekes a szlovén Mastar studio, pontosabban Maja Stamenković építész Le <3 projektje, hiszen más perspektívából közelíti meg a klasszikus otthonérzetet, és épp a határok összemosásával kísérletezik.
A Le <3 projekt az a tér, ahol a művészet és az otthon találkozik: egy lakótér és a Ravnikar Gallery Space fonódik össze egy légtérben, amelynek célja a művészet iránti szeretet és egy új, kreatív térforma térbeli megvalósítása, nem utolsósorban pedig egy szellemes reakció a pandémia teremtette kiszámíthatatlan helyzetre. A különféle terek fúziója manapság nem újkeletű dolog, hiszen egyrészt az elmúlt évek járványhelyzete gyökerestül átszervezte a munka-magánélet lokációját, az ingatlanok piaci árai folyamatosan emelkednek, a kreatív helypárosítások pedig a virágkorukat élik. Utóbbi vélhetőleg annak köszönheti sikerét, hogy a sajátos térértelmezések egy plusz üzenetet hordoznak, az otthon hangulatán túl megtölti új jelentéssel a környezetét. Így a funkció és az érzelem mellett többletjelentés – művészi érték, építészeti örökségvédelem, stílus vagy akár trend – érvényesül. Tökéletes példák erre a loft lakások, ahol régi gyárépületek kapnak új életet, de vannak még kreatívabb megközelítések iskola, raktárépület és kórház újragondolásával is. Az alkotóművészek esetében a műhely és lakóhely kombinációk kivitelezése, jelen esetben egy galériás álma valósul meg a hivatás és a személyes tér párosításával.
Hogyan lehet harmonikus egyensúlyt teremteni a magánélet és a nyilvánosság között? Hogyan lehet elérni és elősegíteni az építészet és a művészet minőségi integrációját és komplementaritását? Ilyen és ehhez hasonló kérdések fogalmazódtak meg az építész és a megrendelő, Piera Ravnikar, a galéria vezetője közti párbeszédekben, hiszen ez a projekt nemcsak a terek harmonizálását foglalja magában, hanem az építészet és a művészet közti kapcsolatra is utal. A válasz a végeredményben van vizuálisan kódolva: a terek közti egyensúly a tágas, tiszta helyiségekben rejlik, melyekben a műtárgyak dominálnak.
Eszerint az alapkoncepció szerint azt a kiindulópontot követték, hogy miként lehet elérni a galériatérhez szükséges tértisztaságot az 1915-ös óvárosi épületben. Maja Stamenković építészeti meglátása szerint ez nem kevés kreatív improvizációt igényelt – leginkább bizonyos falak lebontását. A minimalista, fehér falak alapvetően steril hangulatot sugallnak és kellőképpen világosítják a teret, az ablakok pedig természetes fénnyel árasztják el a szükséges területeket és így kiemelik a szobák apró részleteit. Így az építészet szerepe jelenleg a keret, amiben a művészet, pontosabban a műtárgyak kapnak figyelmet. Leegyszerűsítve úgy is mondhatnánk, hogy az építészetet alkalmazzák a művészet nyomatékosítására, az összhang az egymásra utaláson és a kontraszton alapul.
A lakás és galéria közös kialakítása többek közt a helyiségek megosztásában rejlik, ahol többletrendeltetésű szobák jöttek létre, így lesz például a konyhából vendégváró helyszín. A térben kulcsszerepet kap egy markáns elem – a Building Blocks művészeti installáció –, ami a tulajdonos alkotása, funkcióját tekintve pedig lehet asztal, konyhasziget, műalkotás vagy a társasági élet helyszíne is. Tervezője szemében még tágabb jelentést hordoz: galériások, művészek, műkedvelők, potenciális vásárlók összekapcsolásának építőköve, illetve szimbolizálja az egykoron ott álló falakat is.
Minden helyiség nyitva áll a látogatók előtt, kivéve a hálószobát, ami lehetőséget ad arra, hogy elgondolkodjunk a magánszféra és a nyilvánosság közötti választóvonal fontosságán, amely a virtuális jelenlétben egyre jobban elmosódik. A hálószoba a leheletnyi határvonal a személyes tér és a publikum között.
A kiállítások megtekintése csak előzetes bejelentkezést követően lehetséges, így a galériát már csak azok látogathatják, akik valóban érdeklődnek a kiállított műalkotások iránt, valamint ez sokkal közvetlenebb kapcsolatot eredményez az érdeklődők és a galériatulajdonos között.
Maja Stamenkovic | Web | Instagram
Ravnikar Gallery Space | Web | Instagram
Forrás: Outsider
Fotók: Marijo Zupanov