Hídként működik a Datapolis nevű új, adatelemzéssel foglalkozó vállalkozás az akadémiai élet és az üzleti szektor között. Mivel a csapatban egyaránt jelen vannak mindkét közeg szereplői, ezért folyamatos párbeszéd alakul ki: többek között ez a dinamika különbözteti meg a Datapolist más urbanisztikai területen működő adatbányász cégektől, és ennek eredménye, hogy a partnerek kérdéseire olyan fókuszált válaszok születnek, amelyeket könnyen követhetnek valós lépések. Ezektől a lépésektől pedig akár az élhetőbb, fenntarthatóbb városokig is eljuthatunk.
„Hogy kerülnek fizikusok az urbanisztikába?” – Janosov Milán, aki a Datapolis csapatának egyik oszlopos tagja, gyakran megkapja ezt a kérdést. Ő a vállalkozás chief data scientistje, azaz Barabási-Albert László mellett ő képviseli az akadémiai oldalt a csapatban. „A kérdésre a válasz oda vezethető vissza, hogy elindult egy nyílt párbeszéd a természettudományok és a humán tudományok között. A gyakran matematikusi vagy fizikusi háttérből érkező adatkutatók elkezdtek olyan elméleteket és hipotéziseket vizsgálni és tesztelni számos újonnan elérhető, nagy léptékű adatforráson keresztül, amik erősen társadalomtudományi eredetűek, ám populációszinten csak különböző kvantitítv módszerekkel – mint például a statisztikus fizika eszköztára – mérhetőek, ellenőrizhetőek hitelesen.”
Ez a párbeszéd lassan húsz éve zajlik a BarabásiLab-ben. A Datapolis egy abba az irányba tett lépés, hogy ezeket az akadémiai kutatásokat, módszereket, kvantitatív modelleket üzleti megoldásba lehessen beépíteni. Nem egy szimpla adatelemző-tanácsadó cégről van szó, hanem egy konkrét termékről, ami „a globális piacon jól skálázódó megoldásként tud városfejlesztési és lokációválasztási vagy lokációértékelési kérdésekben segíteni” – fogalmaz Szima-Mármarosi Balázs, a Datapolis ügyvezetője.
Hogyan állt össze a Datapolis csapata és a koncepció?
Balázs: Böszörményi-Nagy Gergely és Barabási Albert-László csapatai korábban egy adatlapú városfejlesztési projekten dolgoztak együtt. Az itt kialakult kiváló kapcsolatnak köszönhetően indult útjára a Datapolis, amely egy olyan eszköz fejlesztésével foglalkozik, ami dobozos termékként városfejlesztési és városokhoz kapcsolódó beruházási, az üzleti szektor számára lokációértékelési, illetve lakossági felhasználók részére költözési, turisztikai kérdéseket is képes megválaszolni. Idén év elején csatlakoztunk Milánnal – ő chief data scientistként, én ügyvezetőként –, Décsi Emese pedig az urbanisztika területéről érkezett.
Miben különbözik pontosan a Datapolis az adatalapú tanácsadó cégektől, illetve hogyan képzeljük el magát a terméket?
Balázs: Egy tanácsadó cég annyi munkát tud elvállalni, ahány szakértő van a csapatában, ezzel szemben egy dobozos terméknél gyakorlatilag azzal a várossal, aminek az adatait mi feltérképeztük, utána bárki dolgozhat.
Amivel mi foglalkozunk, az a városok és a városokban élő emberek viselkedésmintáinak általános megértése és ez alapján üzleti kérdések megválaszolása. Ezek lehetnek olyan kérdések, amelyeket egy kormányzati vagy állami vezető tesz fel: például milyen típusú infrastrukturális beruházásokat kell ahhoz végrehajtani, hogy egy környéknek javuljon a közbiztonsága, vagy kisebb legyen az autós terhelése? Ezen a szinten úgy tudunk segíteni, hogy az olyan kérdésekre, mint hogyan lehet egy környéket élhetőbbé tenni, hova érdemes egy új parkot felépíteni, vagy hogyan kell újraszervezni egy tömegközlekedési rendszert, megadjuk a válaszokat.
Ez már így is nagyon széles spektrum, és akkor az üzleti ügyfelekről még nem beszéltünk.
Balázs: Igen, és a projekt egyik legnagyobb kihívása az, hogy ne vesszünk el az adat szépségében még akkor sem, ha elképesztő mennyiségű és minőségű kérdésre tudunk választ adni azzal, ha az adatok alapján megértjük az emberek viselkedését.
A mi feladatunk nem az, hogy minden kérdést megválaszoljunk. Mi globális termék építéséhez keressük a fókuszt, ezért választottuk az üzleti szektort, ahol egy étteremlánctól kezdve egy bevásárlóközponton át egy benzinkútig vagy bankhálózati cégig mindenkiben ugyanazon kérdések merülnek föl: hová tegyem a következő egységemet, vagy a meglévő lokációkban milyen típusú termékszortimenttel, értékkínálattal készüljek? Ezek a kérdések mindenkit foglalkoztatnak, de egészen mostanáig az adatelemzés lehetőségei nagyon limitáltak voltak. Léteznek persze a világban komoly lokáció-adatelemző cégek, akik adatot gyűjtenek a mobilitásról: amit ehhez mi hozzáadunk – és itt jön a képbe Milán és Laci –, az az, hogy nem ezeket az adatokat vizsgáljuk önmagukban, hanem azt, hogy az adott célközönségben lévő emberek hálózata merrefelé mozog.
Maradjunk az említett példák egyikénél! Fel tudnátok vázolni, pontosan hogy néz ki, mikor hozzátok fordul például egy benzinkúthálózat, amely jobban szeretné kiaknázni a meglévő egységének lehetőségeit?
Balázs: Tegyük fel, hogy az adatok alapján azt látjuk, hogy a kútra betérő vásárlók tíz százaléka később továbbmegy egy tizenöt perces vásárlásra egy élelmiszerüzletbe. Ekkor el lehet azon gondolkodni, hogy esetleg friss pékáru, zöldség is kapható legyen a benzinkúton. Érdekes kérdés, hogy hogyan lehet egy lokációt maximálisan kiaknázni.
Az a vállalkozás, aki érti, ismeri vásárlóinak igényeit és preferenciáit, az azt gondoljuk – és ezt igazolni is tudjuk számokkal –, hogy akár két számjegynyi százalékú növekedést is el tud érni bevételében.
Az adatbányász cégekkel kapcsolatban sokakban az adatvédelem kérdése merül fel, illetve az, hogy hogyan lesz a megszerzett adatokból használható információ?
Balázs: Fontos leszögezni, hogy azok az adatok, amelyeket mi megkapunk, nem egyéniek, mi tömegeket, aggregátumokat látunk. Az olyan nagy, adatokat értékesítő cégek, mint a Telekom vagy a MasterCard, betartják a jogi kereteket, nem adnak ki személyes adatokat.
Nem az az igazi matek, hogy adatot szerezz, hiszen azt kellő mennyiségű pénzen meg lehet vásárolni – a kérdés az, hogy ha megvan az adat, azzal mihez kezdesz. Szerintem nekünk ez adja a hozzáadott értékünket: olyan koponyákkal dolgozunk együtt, akik az elmúlt években, évtizedekben rengeteget letettek az asztalra és olyan modelleket építettek, melyek az adatból információt csinálnak.
Milyen sűrűn érdemes frissíteni az adathalmazt? A covid hatására például biztos, hogy egészen új szokásokat alakítottak ki az emberek, amik változtatnak az addigi képen.
Milán: Ez attól függ elsősorban, hogy milyen adatforrásokra gondolunk. A populációt például nyilván nem érdemes napi szinten frissíteni, de a mobilitást akár órás, sőt perces bontásban is lehet, főleg, ha tömegrendezvények, lezárások történnek.
Balázs: Így van, egy hétfő és egy kedd között nem fog megváltozni az adott környék látogatói összetétele, de egy három hónapos intervallumban már érdemes felülvizsgálni, egy olyan extrém esetben különösen, mint amit a covid hozott.
A ti projektetekre milyen hatást gyakorolt a járvány? Melyek azok a jelenségek, amelyek a covidból fakadnak, és ti már találkoztok velük?
Balázs: A covid alapjaiban borította fel a szokásokat. A szolgáltatói szektort arra kényszerítette, hogy újraértelmezze a kapcsolatot a potenciális vásárlóival, illetve felfedezze, kik lehetnek a vásárlói. A változó szokások és elvárások új lehetőségeket is elhoztak: azok a lakónegyedek, környékek, amelyek „alvó városrészek” voltak, hirtelen virágzó negyedekké tudnak avanzsálni. Egy másik jelenség, amit a karantén időszaka rajzolt ki: annak hatására, hogy mindenki otthonra rendelte az ételt, a könyvet, a bevásárlást, felértékelődött a városi logisztika jelentősége.
Milán: Olyan, mintha visszakerültünk volna a startmezőre – újra kell gondolnunk sok eddig épített, az emberi viselkedést és a városok életét érintő modellt, ami nagyon sok új lehetőséget hordoz magában.
Balázs: Igen, és erre remek példa az alközpontosodás, ami fontos tényező egy város élhetősége, fenntarthatósága szempontjából. Ez most jelentősen felgyorsult.
El is érkeztünk a városfejlesztés kérdéséhez: milyen szerepe lehet ebben a Datapolisnak? Érkeztek már megkeresések hozzátok a városvezetés oldaláról?
Balázs: Én azt gondolom, azok a városi vezetők, akik átlátják az adatban rejlő értéket, azok előbb-utóbb elkezdenek velünk vagy hozzánk hasonló cégekkel dolgozni. Nekünk nemcsak lehetőségünk, hanem feladatunk is, hogy azokban a terekben, ahol mi is élünk, segítsük a városvezetést. Dolgoztunk már ilyen projekten, és úgy tűnik, egyre növekvő a hazai és nemzetközi érdeklődés irányunkba városvezetői, városfejlesztői oldalról is.
Mi a várost mint hálózatot, mint egy társadalmi szövetet is szeretnénk értelmezni. Janosov Milán
Milán: Nagyon sokszor az derül ki, hogy ennek a mögöttes hálózatnak a tulajdonságai határozzák meg, hogy a város jól vagy rosszul működő történet lesz-e.
Ugyanez működik az emberek közötti hálózatban is: ha mindenki csak pár emberrel találkozik, akkor csak kis mikroközösségek alakulnak, melyekben nem lesz olyan kreatív ötlet- és információáramlás. Ugyanakkor az sem jó, ha a város túlságosan összeáll egyetlen közösséggé, hiszen akkor megszűnik a diverzitás, csökken a kreatív potenciál. A kettő között kell egyensúlyt találni, ami például jól elhelyezett parkközpontok és a köztük zajló közlekedés okos kialakításával, megfelelő kulturális létesítményekkel, összefoglalóan tudatos és adatalapú várostervezéssel lehetséges.
Eddig minden jel arra mutat, hogy egy komplex rendszerben meg tudjuk találni azt a hálózati optimumot, ami az emberek és az üzletek szempontjából is a jelenleginél sokkal élhetőbb konstrukcióvá teheti a városokat.
Datapolis | Web
Pop-up könyv a designtörténet ikonikus székeiről
A magyar divat elmúlt harminc éve könyvbe foglalva
