Egy családi ház, amely jó válaszokat keres. A szentendrei Kenderház a fenntartható építészetet anyaghasználaton, térarányokon és hosszú távú működésen keresztül gondolja újra. A projectroom építészei olyan lakóépületet hoztak létre, ahol a kenderbeton mindennapi komfortforrás, a kert klímaeszköz, az „elég” pedig tudatos tervezési alapelv. Egy ház, amely használat közben válik igazán érthetővé – és amely nemzetközi szakmai figyelmet is kapott.
A fenntartható építészetet gyakran kíséri túlmagyarázás, látványos gesztusok sora, vagy demonstratív „zöld” esztétika. A szentendrei Kenderház visszafogottabb eszközökkel dolgozik. Egy nagyon konkrét kérdésre koncentrál: milyen egy valóban elégséges családi ház ma, Közép-Európában? A projectroom tervezőiroda által jegyzett épület egy tudatosan végiggondolt lakótér, ahol az anyaghasználat, a térszervezés és az épület–kert kapcsolat ugyanannak a gondolkodásnak a részei. A hangsúly a működésen van: azon, hogyan viselkedik a ház hosszú távon, használat közben.
De mi az a kenderbeton?
A ház egyik kulcseleme a kenderbeton (hempcrete), amely kitöltő falazatként működik. A kender pozdorjájából és mészalapú kötőanyagból készült anyag alacsony energiatartalmú, részben karbonnegatív, előállítása során CO₂-t köt meg. A választás következményei a mindennapi használatban válnak igazán érzékelhetővé. A kenderbeton kiváló hő- és páratechnikai tulajdonságokkal rendelkezik: a falak szabályozzák a belső páratartalmat, lassan reagálnak a hőmérséklet-változásra, stabil belső klímát hoznak létre. Ez az épület egyik legfontosabb komfortértéke. Az anyag felülete nem rejtőzik el. Textúrája, enyhén rusztikus karaktere a belsőépítészet része, az épület működését láthatóvá tevő elem.
Az alaprajzi rendszer világos és takarékos. A terek pontosan méretezettek, funkciójuk egyértelmű. A nappali–étkező–konyha egysége kertre nyitott központi térként működik, a privát zónák visszafogottabbak, csendesebbek. A belső arányok a használhatóságot és az időtállóságot szolgálják. A tervezés nem rövid távú vizuális hatásra reagál, hanem hosszú távú lakhatási minőségre. A ház a környezetével együtt értelmezhető. A kert aktív része az épület működésének: árnyékol, hűt, vizuálisan és klimatikusan is kiterjeszti a belső tereket. A nagy nyílások évszakokra hangolt kapcsolatot hoznak létre a kint és bent között. A kert ebben az értelemben klímastratégia is. Olyan eszköz, amely csökkenti az épület gépészeti terhelését, miközben természetes térélményt ad. A belsőépítészeti döntések anyagközpontúak. Természetes felületek, világos tónusok, kevés, de pontos részlet határozza meg az enteriőrt. A design az építészet logikáját erősíti tovább, egységes rendszert alkotva a szerkezettel. Az esztétika időtálló, nem trendekhez igazodik. Ez a hozzáállás szorosan kapcsolódik a fenntarthatóság hosszú távú gondolkodásához.
Projectroom: következetes gondolkodás kis léptékben
A Kenderház mögött álló projectroom építészstúdió munkáira általában a mértéktartás és a rendszerszintű gondolkodás jellemző. Projektjeik gyakran meglévő struktúrákból, helyi adottságokból és anyagi realitásokból indulnak ki, miközben következetesen foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogyan lehet egy épület hosszú távon is fenntartható – térben, anyaghasználatban és használati logikában. A stúdió számára a környezettudatosság nem külön réteg vagy kommunikációs elem, hanem a tervezési folyamat alapállapota: az anyagválasztástól a térszervezésen át az épület későbbi életciklusáig. A szentendrei Kenderház ebben az értelemben jól illeszkedik a projectroom gondolkodásába: egy olyan épület, amely egyszerre kísérletező és józan, technológiailag előremutató, mégis hétköznapi használatra optimalizált.
Amikor a minőség kerül reflektorfénybe
A szentendrei Kenderház a PULSE Awards lakóépület kategóriájában kapott elismerést, egy olyan nemzetközi mezőnyben, ahol a fókusz nem a látványos ikonépítésen, hanem a gondolkodás minőségén van. A díj azokat a projekteket emeli ki, amelyek mértéktartó léptékkel, regeneratív anyaghasználattal és hosszú távra tervezett működéssel reagálnak az építészet mai kihívásaira. Abban az időszakban, amikor az épített környezet a globális kibocsátások jelentős részéért felel, az ilyen következetes, jól működő példák különösen éles fókuszba kerülnek. A PULSE Award súlyát nagyban meghatározza a zsűri összetétele: az építészeti kategóriák döntéshozói között olyan nemzetközi szereplők találhatók, mint Kengo Kuma, Peter Lorenz vagy Jan Vondrák, kiegészülve urbanisztikai, várostörténeti és belsőépítészeti szemléletet képviselő szakemberekkel. Ez a sokszempontú háttér egyértelműen azoknak a projekteknek kedvez, amelyek nem gyors hatásra játszanak, hanem anyaghasználatban, térszervezésben és működésben is koherens válaszokat adnak.
Ebben a kontextusban különösen erős állítás egy ilyen léptékű családi ház díjazása. A Kenderház elismerése azt jelzi, hogy a nemzetközi szakmai figyelem egyre inkább a visszafogott, felelős építészet felé fordul: olyan házak felé, amelyek kevesebb eszközzel, pontos döntésekkel és világos értékrenddel teremtenek valódi minőséget. A díj így túlmutat egyetlen épületen, és azt is láthatóvá teszi, hogy a környezettudatos gondolkodás Közép-Európában nemcsak releváns, hanem nemzetközi szinten is értelmezhető és versenyképes.
Fotók: projecktroom
Davos után lehiggadva
Béke, választások, válságok – 2026 öt legfontosabb közép-európai eseménye
