fbpx
Nyomj Entert







Az Anaptárról írt doktori az idei Red Dot egyik Best of the Bestje

Farkas Anna aka Anagraphic tizenegy éve vágott bele gyerekkori álmának, a különleges, adatvizualizációs módszeren alapuló informatív plakátnaptárnak, az Anaptár tervezésébe és megvalósításába. A többek között a napkelték és a Föld-Hold távolság változását is jelző kalendárium egyediségét bizonyítandó 2015-ben Red Dot díjat nyert kommunikációs design kategóriában – és itt nem állt meg. Hamar híre ment ennek az újszerű és nagyon egyedi körnaptárnak, így nem is csoda, hogy az elmúlt évek során számos országból van visszatérő vásárlója – a megannyi szakmai díjjal elismert Anaptárból 2009 óta a világ 13 városára lebontva 36 féle változat készült, összesen öt nyelven. Ráadásul Anna idén megvédett doktori disszertációja, az Anaptár, művészet és tudomány metszéspontja újabb díjat zsebelt be, és nem is akármilyet: a Red Dot-díj kommunikáció és márkadizájn kategóriájának Best of the Bestje lett.

„Nem akarok túl érzelgős lenni, de az egésznek olyan gyönyörű íve van – kitaláltam valamit, amit létrehoztunk, éveken keresztül iszonyatos munkaórát beletéve csinálom, csinálom, csinálom, majd van egy kis siker, aztán erre felfűzünk valami mást, egy kicsit mélyebb dolgot, ami egy újabb lökést ad a történetnek, és ezt betetőzve jön egy ilyen díj” – fut végig gondolatban Farkas Anna az elmúlt tizenegy éven. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, ez a projekt olyan teljesség, mint maga a formája. Pedig még nem is telt le a teljes holdciklus 18 és fél éve… 

Egy szerda délután a férjével, Batisz Miklóssal közösen megalkotott Starry Light lámpájuk alatti asztalnál kávézva, az Anaptárral kapcsolatos legfontosabb állomásokat érintve beszélgettünk Annával erről a fontos elismerésről!

Fotó: Födémesi Csaba

Hóráskönyvtől a saját égboltig

Gyerekként kertes házban laktak, Anna pedig nem egyszer szökött ki éjszaka, hogy nézze a csillagokat és közben hallgassa a tücsökciripelést. Meghatározó élmény volt ez számára, amit csak tovább erősített az adott kor legkiemelkedőbb miniátorainak, a Limbourg fivéreknek hóráskönyve (bibliai jelenetekkel, szentek képeivel, növény- és állatábrázolásokkal díszített imakönyv – a szerk.). „A mamám Olaszországból kapta ezt a kötetet, amely nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Órákig tudtam nézegetni benne a képeket – az úszó pasikat, a kis szörnyszülötteket és hát persze a hónapok ábrázolásait. Ez utóbbi nagyon megragadt bennem. Minden bizonnyal az itt felfedezett, egyes hónapokat megjelenítő lapok tetején elhelyezkedő, félkör alakú naptárábrázolások inspiráltak az Anaptár elkészítésére. Ez a vizuális megfogalmazás indította el a holdciklus-adatok egyedülálló ábrázolásának kör alakban elrendezett kidolgozását” – mondta el Anna.

A tervezőgrafikus ráadásul mindig is körnek képzelte el az évet, az idő múlását nem lineárisan látja. Leginkább ez és a Hold sajátos és állandóan változó, ciklikus mozgása ösztönözte arra, hogy ha egyszer majd lesz ideje, alaposan elmélyedjen a kérdés tudományos megértésében.

Anaptár 2009 

Tizenegy éve aztán végre elérkezettnek látta az időt arra, hogy megvalósítsa ezt a nagyon régi álmát. A konkrét munkát hónapokig tartó, rendkívül alapos kutatás előzte meg. Magyar szakirodalom híján a témában Annának nagyjából mindent idegen nyelven kellett felgöngyölítenie, és hát az is nehéz volt, hogy egyáltalán megtalálja azokat az oldalakat, amelyeken viszonylag közérthetően – nem csak fizikusok számára – írják le a folyamatokat. A rengeteg keresgélésnek azonban meglett az eredménye: amikor a kinyert adatokat – Batisz Miklós segítségével – konvertálta, elkezdett összeállni a rendszer. „Vizuális alkat lévén én így értettem meg a holdciklus mozgását, ami ugye nem csak a fényfázisokból tevődik össze, hanem a Hold és Föld távolságának ciklikus mozgásából és a Hold csúcspontváltozásaiból is. Ebből a három tényezőből jön össze a teljes holdciklus, amely körülbelül 18 és fél évente ismétlődik” – jegyzi meg Anna.

Ahogy a doktori disszertációban is olvasható: az Anaptár egy egyedülálló, informatív plakátnaptár; jóval több, mint egy hagyományosan használható kalendárium. A napok felsorolásán túl még számos információt hordoz, többek között a Nap és a Hold adatainak újfajta grafikai megjelenítésével mutatja meg ezen égitestek mozgását az égbolton. A radiális elrendezésnek köszönhetően a felhasznált hatalmas adatmennyiséget egy vizuálisan látványos, komplex, ugyanakkor bárki számára könnyen értelmezhető rendszerbe foglalja. A Hold keringési pályájának részletei és a naptáradatok rendkívüli precizitást igénylő infografikai leképezésének, valamint az egyedi grafikai megoldásoknak köszönhetően vizuális élményt nyújt a részletekbe bele nem merülő szemlélő számára is.

Nappalokkal és éjszakákkal hímzett borító

Amikor Anna elkezdte a Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskoláját, már tudta, hogy az Anaptárról írja majd a disszertációját; tulajdonképpen erre fűzte fel a teljes kutatási programot. „Az, hogy 2015-ben Red Dot díjat nyert az Anaptár, jó visszaigazolás volt arra, hogy valóban újdonság, egyedülálló alkotás – a Hold-adatokkal kapcsolatban amúgy azóta sem született hasonló adatvizualizációs ábrázolás. Ráadásul folyamatosan nagy érdeklődés övezi a naptárt külföldön is, és ez is megerősített abban, hogy van még benne potenciál, így eldöntöttem, utánajárok, megkapirálgom a tudományos hátterét és az ezzel kapcsolatos művészeti és kultúrtörténeti vonatkozásokat. Ekkor jelentkeztem a DLA-fokozatszerzésre” – mesélte Anna.

Az azóta sikerrel megvédett mestermunkáját a Farkas Anna firmamentuma (a latin kifejezés égboltot jelent a szerk.) című kiállításon mutatta be még 2019-ben a Hegyvidék Galériában. „Bár megmondom őszintén, a naptárakból a teljes holdciklus 18 és fél éve után szerettem volna megcsinálni a háromdimenziós időspirált, végül erre a kiállításra aztán mégis elkészítettük – szuper élmény volt látni, hogy valóban összeépíthető és hogy milyen nagyon izgalmas” – mondta el a tervezőgrafikus. Sőt, már ezen a tárlaton is megtekinthető volt a doktori dolgozat különleges borítója, amit az egyik leghíresebb csillagásznő, Cecilia Payne szupernóva-hímzése inspirált. Anna kiragadott egy részletet az Anaptárból – a nappalok és éjszakák hosszát hímezte a stancolt kartonokra, mind a hat példány borítójára.

Best of the Best

Anna elmondása szerint szinte véletlennek köszönhető, hogy beadta doktori disszertációját az idei Red Dot-díjra. Egyáltalán nem volt benne biztos, hogy esélyes lehet, úgyhogy nagy volt az öröm, amikor megérkezett az email arról, hogy nyert. „Először a telefonomról néztem, mutattam is Mikinek, nézze, milyen szuper hír. A csatolmányt viszont csak később vettem észre. Hát madarat lehetett volna fogatni velem, amikor megláttam, hogy nem csak hogy nyert, de Best of the Best lett. Főleg annak függvényében, hogy ez nem egy megrendelésre készült munka, hanem egy igazi szerelem-projekt” – mesélte Anna. 

Bár a dolgozatot angolra nem fordították le, azaz a zsűri magyar nyelven forgatta a kötetet, a leadott angol nyelvű rövid összefoglalók alapján a különleges design mellett a munka tudományos alaposságát is értékelték. A Red Dot hivatalos eredményhirdetése októberben lesz. Egyelőre nem tudni azonban, hogy a koronavírus-járvány második hulláma miatt megtartják-e. „Nagyon szívesen végigvonulnék azon a vörös szőnyegen és mennék fel a színpadra, hogy átvegyem a díjat” – jegyzi meg Anna. 

Bár Batisz Miklósnak megígérte, hogy a doktori után nem kezd új projektbe, már lelkesen dolgozik a következő évi Anaptáron, és ez az elkövetkező hét és fél évben várhatóan ugyanígy lesz, amíg az a bizonyos teljes holdciklusnyi 18 és fél év le nem telik 2027-ben – a teljesség felé.

Anagraphic | Web | Behance | Facebook | Instagram

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük