fbpx
Nyomj Entert

Az örök kísérletező Iamyank | Hype X WONDEREST

A Wonderest fesztiválra tervezett zenei anyag végére az a célom, hogy hallgatókkal együtt azt érezzük, erősebbek lettünk, mint húsz perccel ezelőtt voltunk” – mesélte nekünk Yank, az iamyank néven ismert örök kísérletező zenész, zeneszerző és producer. Atmoszférateremtésről, a kiszakadás élményéről és a fesztivál ökotudatos aspektusáról beszélgettünk.

HYPE X WONDEREST cikksorozatunk előző részeiben bemutattuk AU workshop Gondolkodópadját, a fesztivál vizualitásáért felelő Studio Ü-t, illetve Erazmusz Andor Illés hulladékmentes világításinstallációját. Ebben a részben Iamyank zenész-producerrel beszélgettünk. 


Dobosként kezdted zenei pályafutásod, aztán szólókarriered kapcsán egyre inkább kitágítottad a műfaji határokat. Hogyan léptél erre az experimentális útra?

Ért gyerekkoromban egy erős impulzus, amikor egy koncerten életemben először hallottam élőben dobot. Dinamikus és nagyon hangos volt, ami lehengerelt. Volt bennem egy mély kíváncsiság, hogy hogyan lehet ilyen hangokat kiadni. Ez hajtott akkor, és hajt ma, húsz évvel később is, amikor zongorára vagy gitárra váltok, esetleg éppen vonósokra írok zenét. A fejemben nincsen különbség a hangszerek között, nem egy terén szeretnék nindzsaszintre jutni.

Mi a következő, számodra még feltérképezetlen terület, amit szeretnél kipróbálni?

Az emberi hang. Ez alapvetően nagyon távol áll tőlem, mert instrumentális zenét játszok és hallgatok, de felfedeztem a rituális, szertartási dalokat az 1400-as évekből. Ebben a törzsi jellegű együtt éneklésben van egy olyan nyers erő, amit más hangszerek nem tudnak. Ezt szeretném majd használni mint zeneszerző, azt viszont még nem tudom, hogy én valaha fogok-e énekelni.

A Wonderest fesztivál az intim hangulatú, élőzenés Garden Wonder koncertsorozatból nőtte ki magát, ahol te évek óta visszatérő vendég vagy. Milyen élményt nyújtanak neked ezek a fellépések?

Két teljesen ellentétes érzést váltanak ki. Ott vagy egy szobában pár emberrel, akik a földön ülnek, te egy széken, hangosítás nincs. Ez elsőre ijesztő. Pont az intimitás miatt nincs mi mögé bújni, nincs mögötted a színpad jótékony varázsa.  Aztán megszáll a biztonságérzet, hogy itt igazából bármit csinálhatsz, csak őszintének kell lenned. Nagyon figyel a közönség, nagyon érdeklődő és közben semmilyen elvárást nem támaszt. Ez előadóként óriási szabadságot ad. Ehhez kell a szervező, Hanna személyisége is, a közönségre és a művészekre is átragad a fáradhatatlan lelkesedése.

Mivel készülsz az erdélyi fesztiválra?

Most először fogok azzal próbálkozni, hogy csak én, a gitár és a pedálok legyünk a színpadon, zongora és szinti nélkül. Van egy effektpedál-rendszerem, amit pár éve építek, ezzel rétegről rétegre tudom egymásra loopolni a gitártémákat. Ebből alakulnak a harmonikus, kicsit filmzenés textúrák. 

Ilyenkor megvan a fejedben, hogy milyen atmoszférát szeretnél kreálni, milyen hangulatokat szeretnél előcsalogatni?

Párhuzamosan több projekten dolgozom, de mindegyiknek ugyanaz az érzés a magja. Képzeld el, hogy egy törékeny kislány vagy, egyedül a semmi közepén, a körülötted lévő feketeségből pedig előtör egy viharszerű erő. Ez egy nagyon félelmetes és bizonytalan alaphangulat. Aztán valami miatt mégis egyre biztosabb leszel abban, hogy minden rendben lesz és bátran szembe tudsz nézni azzal, aminek jönnie kell. Ez az érzelmi átmenet a gerince az anyagoknak, aminek a végén én is és a hallgatók is azt érezzük, hogy erősebbek lettünk, mint húsz perccel ezelőtt voltunk. 

A Wonderest filozófiája a hétköznapokból való kiszakadásról is szól. Neked mit jelent ez?

Főállású zenész és zenetanár vagyok, nekem a hétköznapok jelentik a kiszakadást. Ezekben pedig próbálok benne maradni, mert különben megszakadnak azok a gondolatfonalak, amiken hónapok óta agyalok. Azt például, hogy a Wonderesten négy napot fogok ott tölteni, úgy ideologizáltam meg magamnak, hogy a fellépéseken túl lesz terem fókuszáltan gondolkodni. Egy-egy koncert alkalmával viszont meginvitálom az embereket abba a világba, ahol vagyok olyan szerencsés, hogy létezem. Ily módon nem én szakadok ki, hanem a hallgatóságomat szakítom ki.

Mi a véleményed a fesztivál zöld aspektusáról? 

Ennek már rég így kéne lennie mindenhol. Meg kell ragadni minden alkalmat arra, hogy edukálni tudjuk az embereket és erősítsük egymásban, hogy nem nagy erőfeszítés így élni, viszont óriási a hatása. Egy olyan környezeti szituáció, mint egy fesztivál, témaindító tud lenni a közösségekben. Nagyon szeretem, amikor a tábortűz és a fröccsözés mellett elindul egymás motiválása, minden gondolatinkubátorként működik: biztosan hallasz valamit, amit még nem tudtál.

Az erdélyi hegyek szívében, ezerszáz méteres magasságban július 8-11. között hamarosan indul a Wonderest fesztivál! A családias hangulatú rendezvény az igazi lelassulás, kiszakadás és környezettudatosság jegyében valósul meg: nincs térerő, de cserébe lélegzetelállító kilátás, indie folk és experimentális előadók, napfelkeltekoncertek, valamint felejthetetlen közösségi élmény várja a fesztiválozókat. De hogyan is áll össze egy mikrofesztivál? Most elemeire szedve az eseményt hétről hétre egy-egy különböző területről érkező alkotóval vagy fellépővel hozzuk el nektek a Wonderest egyedülálló hangulatát. Jegyekért erre a linkre kattintsatok!

Iamyank | Web | Facebook | Instagram

Wonderest | Web | Facebook | Instagram

Fotók: Boros Bence Bendegúz

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük