Az ukrán festőnő, aki Jackson Pollockot is megihlette

Néha a legnagyobb tehetségek neve is elsikkad: ez lett a sorsa az ukrán származású Janet Sobelnek is, aki a csepegtetős technikát már jóval annak nagymestere, Jackson Pollock előtt alkalmazta.

A legenda szerint az ifjú zsenit, Jackson Pollockot egyszer csak megszállta az ihlet, és összefröcskölte festékkel a lába alatt heverő üres vásznat. Ezzel meg is alkotta a mai napig egyedinek számító festészeti technikát.

Ha a művészettörténészek nem is teljesen, a nagyközönség elfeledkezett Janet Sobelről, aki már évekkel előtte alkalmazta ezt a megoldást, és képeit maga Pollock is látta.

Kelet-európai emigráns
Janet Sobel Jennie Olechovsky néven született 1893-ban az ukrajnai Dnyipróban. Édesapját megölték az 1905-ös orosz-japán háborút követő zsidó pogromban, így édesanyja összepakolta a családot, és az Egyesült Államokba emigráltak 1908-ban. Az Ellis Island-i bevándorlási központban egy hivatalnok Wilsonra angolosította a család nevét. Jennie (akit ekkor már Janetnek szólítottak) még csak 16 éves volt, mikor két évvel a kiutazás után hozzáment Max Sobelhez, aki szintén Ukrajnából származott. Öt gyerekük született, és a világválság idején olyan szegények voltak, hogy abból tartották el magukat, hogy a nő krumplis knish-t sütött, amit aztán kisfiai árultak a Brighton Beach-i tengerparti sétányon.

Kísérletből kiforrott művészet
A nő 1937-ben kezdett a művészettel kísérletezni. 19 éves fia festett, tipikus női sorsként az édesanya feladata csak az elpakolás volt. Ám amikor a koszos ecseteket kezébe vette, szép lassan ukrán népművészeti motívumok kanyarodtak elő a keze alól. Eleinte mindenféle felületre festett, ami megfelelőnek bizonyult: magazinok oldalaira, használt borítékokra, papírfecnikre. Amikor a fia meglátta anyja álomszerű alakjait, elámult, és felvette a kapcsolatot a neves szürrealista festőkkel, André Bretonnal és Marc Chagallal, hogy megmutassa nekik a képeket. Egy elismert helyi galériatulajdonosnak is elküldte az alkotásokat, aki arról volt híres, hogy naiv művészeket is kiállít. Öt évvel azután, hogy elkezdett festeni, már valóságos szenzációnak számított: eladta az első képét, kiállított a chicagói Arts Clubban és a Brooklyn Museumban is.

Ösztönös mozdulatok
Művészete 1944 környékén változott át folklorisztikusból absztrakttá. Azzal a technológiával dolgozott, amit később Pollocknál ismert meg a világ: a földön fekvő vászon felett széles karmozdulatokkal fröcskölte a festéket. Sőt, olyan innovatív trükköket is bevetett, hogy például porszívóval fújt levegőt a festékre, hogy abból örvényeket képezzen. Folyamatosan szerepelt valahol, az egyik résztvevője volt Peggy Guggenheim legendás, csak nőket bemutató, The Women című kiállításának 1945-ben, majd a következő évben Guggenheim már szóló show-t szervezett neki. Itt találkozott a képeivel Jackson Pollock is. Sok évvel később a művész barátja, a legendás kritikus, Clement Greenberg említette meg egy interjúban, hogy együtt ámuldoztak a képek innovativitásán a kiállításon, és Pollock be is vallotta, hogy milyen nagy hatást gyakorolt rá Sobel.

Száműzetve
1946-ban amilyen hirtelen feltűnt, úgy fel is szívódott a művészvilágból: férje elköltöztette a családot New Yorkból, és mivel a nő nem tudott vezetni, teljesen elszigetelődött a művészeti élettől. Bár tovább festett, életében már soha nem állították ki egyik alkotását sem, főleg mert pártfogója, Peggy Guggenheim Európába költözött. Furcsa testi tüneteket kezdett produkálni: az orvosok azt mondták, a festékre lett allergiás, ma már sokkal valószínűbbnek gondolják, hogy problémái pszichoszomatikus eredetűek voltak. 1968-ban a New York-i Museum of Modern Art egy Jackson Pollock kiállításra készülve megvásárolta Sobel Milky Way című művét, hogy megemlékezzenek a Pollockra gyakorolt hatásáról, ám azt már nem érhette meg, hogy 1970-ben kiállítsák a képét, mert még 68-ban elhunyt. Többszáz festményt hagyott maga után, melyek egy része ma már a legnagyobb múzeumok gyűjteményében található.

Forrás: MessyNessy
Nyitókép: Janet Sobel, Milky Way, 1945, The Metropolitan Museum of Art, New York, NY, USA

• design
• janet sobel
• jackson pollock
• festészet
• ukrajna