Az ukrán festőnő, aki Jackson Pollockot is megihlette

Az ukrán festőnő, aki Jackson Pollockot is megihlette

Néha a legnagyobb tehetségek neve is elsikkad: ez lett a sorsa az ukrán származású Janet Sobelnek is, aki a csepegtetős technikát már jóval annak nagymestere, Jackson Pollock előtt alkalmazta.

A legenda szerint az ifjú zsenit, Jackson Pollockot egyszer csak megszállta az ihlet, és összefröcskölte festékkel a lába alatt heverő üres vásznat. Ezzel meg is alkotta a mai napig egyedinek számító festészeti technikát.

Ha a művészettörténészek nem is teljesen, a nagyközönség elfeledkezett Janet Sobelről, aki már évekkel előtte alkalmazta ezt a megoldást, és képeit maga Pollock is látta.

Fotó: Wikipedia

Kelet-európai emigráns
Janet Sobel Jennie Olechovsky néven született 1893-ban az ukrajnai Dnyipróban. Édesapját megölték az 1905-ös orosz-japán háborút követő zsidó pogromban, így édesanyja összepakolta a családot, és az Egyesült Államokba emigráltak 1908-ban. Az Ellis Island-i bevándorlási központban egy hivatalnok Wilsonra angolosította a család nevét. Jennie (akit ekkor már Janetnek szólítottak) még csak 16 éves volt, mikor két évvel a kiutazás után hozzáment Max Sobelhez, aki szintén Ukrajnából származott. Öt gyerekük született, és a világválság idején olyan szegények voltak, hogy abból tartották el magukat, hogy a nő krumplis knish-t sütött, amit aztán kisfiai árultak a Brighton Beach-i tengerparti sétányon.

Kép: Instagram

Kísérletből kiforrott művészet
A nő 1937-ben kezdett a művészettel kísérletezni. 19 éves fia festett, tipikus női sorsként az édesanya feladata csak az elpakolás volt. Ám amikor a koszos ecseteket kezébe vette, szép lassan ukrán népművészeti motívumok kanyarodtak elő a keze alól. Eleinte mindenféle felületre festett, ami megfelelőnek bizonyult: magazinok oldalaira, használt borítékokra, papírfecnikre. Amikor a fia meglátta anyja álomszerű alakjait, elámult, és felvette a kapcsolatot a neves szürrealista festőkkel, André Bretonnal és Marc Chagallal, hogy megmutassa nekik a képeket. Egy elismert helyi galériatulajdonosnak is elküldte az alkotásokat, aki arról volt híres, hogy naiv művészeket is kiállít. Öt évvel azután, hogy elkezdett festeni, már valóságos szenzációnak számított: eladta az első képét, kiállított a chicagói Arts Clubban és a Brooklyn Museumban is.

Kép: Instagram

Ösztönös mozdulatok
Művészete 1944 környékén változott át folklorisztikusból absztrakttá. Azzal a technológiával dolgozott, amit később Pollocknál ismert meg a világ: a földön fekvő vászon felett széles karmozdulatokkal fröcskölte a festéket. Sőt, olyan innovatív trükköket is bevetett, hogy például porszívóval fújt levegőt a festékre, hogy abból örvényeket képezzen. Folyamatosan szerepelt valahol, az egyik résztvevője volt Peggy Guggenheim legendás, csak nőket bemutató, The Women című kiállításának 1945-ben, majd a következő évben Guggenheim már szóló show-t szervezett neki. Itt találkozott a képeivel Jackson Pollock is. Sok évvel később a művész barátja, a legendás kritikus, Clement Greenberg említette meg egy interjúban, hogy együtt ámuldoztak a képek innovativitásán a kiállításon, és Pollock be is vallotta, hogy milyen nagy hatást gyakorolt rá Sobel.

Száműzetve
1946-ban amilyen hirtelen feltűnt, úgy fel is szívódott a művészvilágból: férje elköltöztette a családot New Yorkból, és mivel a nő nem tudott vezetni, teljesen elszigetelődött a művészeti élettől. Bár tovább festett, életében már soha nem állították ki egyik alkotását sem, főleg mert pártfogója, Peggy Guggenheim Európába költözött. Furcsa testi tüneteket kezdett produkálni: az orvosok azt mondták, a festékre lett allergiás, ma már sokkal valószínűbbnek gondolják, hogy problémái pszichoszomatikus eredetűek voltak. 1968-ban a New York-i Museum of Modern Art egy Jackson Pollock kiállításra készülve megvásárolta Sobel Milky Way című művét, hogy megemlékezzenek a Pollockra gyakorolt hatásáról, ám azt már nem érhette meg, hogy 1970-ben kiállítsák a képét, mert még 68-ban elhunyt. Többszáz festményt hagyott maga után, melyek egy része ma már a legnagyobb múzeumok gyűjteményében található.

Forrás: MessyNessy
Nyitókép: Janet Sobel, Milky Way, 1945, The Metropolitan Museum of Art, New York, NY, USA

továbbiak
Ión oszlopok és diszkófények Andreas Angelidakis kiállításán
lifestyle

Ión oszlopok és diszkófények Andreas Angelidakis kiállításán

Az ókori görög kultúra és a kortárs technikák találkoznak Andreas Angelidakis görög művész egyéni bemutatkozásán Párizs egyik ikonikus építményében, az Espace Niemeyer föld alatti kupolájában. Az ókor kritikai értékelését központba állító kiállítás azt vizsgálja, hogy az építészet, a popkultúra, a tömegturizmus és az éjszakai élet összeolvasztása által hogyan érzékeli és
Egy mese, ami valóra vált – Taste of Transylvania
lifestyle

Egy mese, ami valóra vált – Taste of Transylvania

Ha valamit nagyon sokan kívánnak, előbb-utóbb valósággá válik – talán ez is lehetne a jelmondata az első Taste of Transylvania gasztrofesztiválnak, amit október 7-9. között rendeztek meg Gyimesközéplokon, a Hargita szívében. Az a nagybetűs vendéglátás, amivel fogadtak bennünket, testileg és lelkileg is hihetetlenül sokat adott, de ehhez sok ember hite és
Ezt a telet éljük túl és eljön a geopolitikai tavasz
strategy

Ezt a telet éljük túl és eljön a geopolitikai tavasz

A nyugati világ vezetői Varsóban gyűltek össze, hogy megvitassák az orosz-ukrán háború okozta kihívásokat. A következő gondolatok egy pillanatkép a háborúról és arról, hogy mit mernek kimondani a vezetők. Október elején Varsóban összegyűlt Közép-Európa, hogy megtárgyalja a háború okozta biztonsági kihívások sokaságát. Természetesen Németország és az Egyesült Államok kéz a