A nagy mennyiségben beszállított ukrán gabona, és az import gazdasági következményei nemcsak Közép-Európa gazdái között okoztak zavart az elmúlt hónapokban, hanem a lengyel politikai életben is – az ország mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere, Henryk Kowalczyk az egyre erősödő tiltakozások, valamint a helyzet kilátástalansága következtében április 5-én lemondott pozíciójáról. Jelenleg úgy tűnik, hogy a gabona továbbra is áramlani fog, a helyzet orvoslására pedig három állam kap pénztámogatást az EU-tól az ezt kérvényező öt közül.
A közép- és kelet-európai régió államaiban elégedetlenség és nehézségek ütötték fel a fejüket az ukrán gabona vámmentességének következtében. Minekután ezekbe az államokba jelenleg vámmentesen importálják az olcsó ukrán gabonát, az hatással bír a helyi gazdák lehetőségeire, akik ennek következtében csak jóval olcsóbban tudják értékesíteni saját árujukat, sőt, sok esetben nem is tudják eladni azt. A gazdák tiltakoznak, ugyanis a háború kitörésekor kezdődő vámmentesség közvetetten akár a létfenntartásukat is fenyegeti. A gazdatüntetések Lengyelországban a legjelentősebbek, ahol akkor is folytak megmozdulások, amikor az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij április 5-én Varsóba látogatott, hogy háláját fejezze ki a lengyel állam és lengyel nép töretlen támogatásáért az országukban zajló háború során. Még ugyanezen a napon a lengyel agrárminiszter leköszönt a posztjáról.
A gazdák és a mezőgazdaság nehézségei okán öt érintett ország, Bulgária, Lengyelország, Magyarország Románia és Szlovákia miniszterelnökei támogatást igényeltek az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy azzal orvosolni tudják az országok mezőgazdaságában kialakult zavart és elégedetlenséget. Ursula von der Leyennek, a bizottság elnökének a felsorolt országok kormányfői közös levelet írtak, amelyben az ukrán gabonára a jelenleg felfüggesztett vám visszavezetését szorgalmazzák, és megfogalmazzák abbéli kérésüket is, hogy az országukba szállított gabonatöbblet felvásárlásra és elszállításra kerüljön, mégpedig afrikai és közel-keleti rászorulók részére az Európai Unió belső piaca helyett. Emellett a levelükben azt is kérvényezték, hogy az ukrán gabonaáramlás okán hátrányos helyzetbe került mezőgazdasági termelők pénzügyi támogatást kapjanak. A levelet benyújtó tagállamok szerint az Európai Bizottság által létrehozott „szolidaritási folyosók” nem rendeltetésszerűen működnek. Ennek tervezetét még 2022. májusában terjesztette elő a Bizottság annak érdekében, hogy Ukrajnát terményei exportjában segítsék. Ukrajna több kikötője is orosz blokád alá került a háború során, ennek okán pedig alternatív (például vasúti) útvonalak beiktatását ítélték szükségszerűnek, amelyek elsősorban a szomszédos országokba szállították az ukrán terményt. Ukrajna infrastruktúráját az uniós infrastruktúrába kellett integrálni, ám a kérvényező tagállamok kormányfői szerint mindez nem úgy valósult meg, ahogy az szükséges lett volna, és az áru leginkább náluk ragadt a tényleges célországba jutás helyett.
Az elsődleges probléma, hogy az orosz agresszió miatt Ukrajnában ragadt nagy mennyiségű termény (nagyrészt gabona, kukorica és napraforgó), amely nem tudott az afrikai és közel-keleti piacokra távozni. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabona exportőrjeként fontos szerepet játszott ezen régiók ellátásában. A könnyebb célba jutás érdekében az Európai Unió ún. szolidaritási folyosókat hozott létre, amelyek segítségével az olcsó ukrán termény a közép-európai silókba áramlott, feltöltve azokat. A termény azonban nem távozott az afrikai vagy közel-keleti piacokra, hanem vámmentesen az EU közös piacára került, kiszorítva a lengyel, magyar vagy román gazdákat a piacról, akik csak sokkal drágábban tudják előállítani a terményt egyrészről, másrészt tárolási nehézségekbe is ütköztek. A silók tele, az olcsó ukrán gabona tönkretette a közös piacot, a gazdák nem tudják eladni a saját terményüket. Mindenki háborog, a megoldás pedig messze van.
A történések sorát az Európai Bizottság azon döntése bolygatta fel, mely szerint a támogatást csupán Románia, Bulgária és Lengyelország részére ítéli meg – ezek az államok összesen több, mint 53 millió eurós, a mezőgazdasági tartalékból kifizetett támogatást kapnak az ukrán gabonatöbblet okozta gazdasági problémák enyhítésére. A három állam kiválasztását azzal indokolták, hogy ezen államok esetében bírt a legnagyobb nyomással az árakra az ukrán gabonaimport. A pénzösszegből a bizottság 29,5 millió eurót Lengyelországnak, 16,7 millió eurót Bulgáriának, és cirka 10 millió eurót Romániának szán. A magyar kormányzat ellenvetéseit fejezte ki a döntés ellen, Nagy István agrárminiszter szerint „óriási károkat szenvednek a magyar gazdák azért, mert a szolidaritási folyosó által bekerült gabona nem a célországba megy, hanem Magyarországon marad”. Azt is elmondta, hogy szerinte a Bizottság nem szakmai, hanem politikai döntést hozott. A Bizottság szerint ugyanakkor Magyarországnak szüksége volt a gabonára, például az aszály miatt, és nem volt oly mértékben érintett az áresésben, mint azok az államok, akik számára kifizetik a kompenzációs összeget.
Henryk Kowalczyk, lengyel agrárminiszter döntését elmondása szerint egészen pontosan az a tény indokolta, hogy az Európai Bizottság meghosszabbította az ukrán gabonaimport vámmentességét egészen 2024. júniusáig, és ez a lépés szerinte további nehézségekbe taszítja a lengyel mezőgazdaságot. „Benyújtottam a lemondásomat a pozíciómból, mint mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, mivel beláttam, hogy a gazdák alapvető követeléseit nem fogja figyelembe venni az Európai Bizottság” – jelentette ki Kowalczyk, akinek munkáját egyébként élesen bírálták a lengyel mezőgazdaság dolgozói, mondván, hogy a mezőgazdasági miniszter tudott a beáramló ukrán gabona romboló hatásáról, ám arról nem figyelmeztette őket, és nem tett semmit azért, hogy megoldást találjon a várható nehézségek kiküszöbölésére. „Volt információja arról, hogy a kezelhetőnél nagyobb mennyiségű gabona érkezik Ukrajnából, hogy az országban fog maradni, és hogy elárasztja a piacunkat, de mégsem tett semmit” – részletezte egy tiltakozó mozgalom, az Agrounia vezetője.
Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki úgy próbálta megoldani a feszült helyzetet, hogy még a lemondása előtt új szabályok kidolgozására utasította a mezőgazdasági minisztert, amelyek „lehetővé teszik a Lengyelországban felhalmozódott gabona elszállítását Afrikába és a Közel-Keletre, ahova egyébként is szállítani tervezték őket” – mondta Morawiecki. A miniszterelnök ekkor azt is hozzátette, hogy „új szabályokat és intézkedéseket vezetnek be, amelyek limitálják az ukrán gabona Lengyelországra gyakorolt hatását”. Lengyelország az orosz invázió óta töretlenül szolidaritást mutat a megtámadott Ukrajna irányába, azonban ebben az esetben a miniszterelnököt elmondása szerint saját országának gazdái és a lengyel mezőgazdaság érdekli.
A gazdatüntetések azonban nem enyhülnek: Bulgáriában és Romániában is traktoros blokáddal tüntettek a vámmentesen beáramló ukrán gabona ellen a mezőgazdasági dolgozók, és Lengyelországban is kifejezetten feszült a hangulat ezen a területen. A tiltakozókat nem az Ukrajna melletti szolidaritás hiánya vezérli, hanem saját gazdasági nehézségeik súlya, valamint a piac versenyképességének elkopása, ezért pedig jobbára az Európai Bizottságot, vagy saját kormányuk vélt vagy valós mulasztásait okolják. Egy bolgár szakszervezet vezetője például azt nyilatkozta, hogy ámbár szolidaritást vállalnak Ukrajnával, szerintük az Európai Bizottságnak minden tagállamot figyelembe kellene vennie, és ismét versenyképessé kellene tennie a mezőgazdaságot. A tömeges ukrán import Bulgáriában például 50%-os áresést eredményezett a helyi piacon, az Európai Bizottság becslései szerint pedig Románia, Magyarország, Bulgária, Szlovákia és Lengyelország gazdái összesen 417 millió eurótól estek el az olcsó ukrán gabona beáramlása miatt.
A cikk szerzőjét az anyag elkészítésében a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet támogatta.
Grafika: Bárdos László
Milan Kundera Könyvtár nyílt Brnóban
Játszd újra a Star Wars: A Jedi visszatér ikonikus jeleneteit a LEGO új diorámáival!
