A legtöbbünk számára teljesen természetes cselekedetek – mint például a kézírás, a chatelés, vagy éppen az, hogy van hova hazamennünk – bizonyos közösségek számára nem adottak, vagy mindennapos nehézséget jelentenek. A designereknek az ő igényeikre is reagálniuk kell, anélkül, hogy stigmatizáló tárgyakat vagy épületeket terveznének. Cikksorozatunk e heti részében olyan projekteket mutatunk be, amelyek a social design eszköztárát alkalmazzák és érzékenyen közelítenek olyan társadalmi problémákhoz, amelyek mögött gyakran összetett kulturális és politikai kérdések húzódnak. Céljuk, hogy segítsék a halmozottan hátrányos társadalmi csoportok integrációját, vagy társadalomérzékenyítő hangvétellel mutassák be a perifériára szorult közösségek élethelyzetét, legyenek azok hajléktalanok, autizmussal élők, kommunikációs nehézségekkel küzdők, speciális nevelési igényű gyermekek vagy mélyszegénységben élők.
A design jelen van mindenhol, nyilvánuljon meg képi, tárgyi, téri, digitális vagy akár esemény jellegű formában. Egyaránt szól a hétköznapi tárgyainkról, a formai és technológiai kísérletekről, a társadalmi felelősségvállalásról, a vizuális nevelésről, a helyi értékekről, a korszerűségről, a változást előidéző folyamatokról, és még annyi minden másról, ami meghatározza mindennapjainkat, a környezetünkről és társadalmunkról alkotott képet. Ennek bemutatására a hazai művészeti egyetemeken – A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a Vizuális Művészeti Intézet Eger Média és Design Tanszékén, a Budapesti Metropolitan Egyetemen, és a Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetben – idén végzett tervezők diplomaprojektjei közül válogattunk. Best of diploma 2020 cikksorozatunkban hétről hétre más szempont szerint csoportosítva ismertetjük a hazai designerek legizgalmasabb munkáit.
Kéri Juli – SPECI
(Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)
Kéri Juli építészeti diplomaprojektjében a hazai speciális gyermekotthonok helyzetét vizsgálta. Témaválasztása fontos és időszerű, mivel az intézmények olyan összetett problémákkal küzdenek, amelyekről elsőre azt hihetjük, hogy jóval túlmutatnak az építészet hatókörén. Kéri Juli optimista, érzékeny és rendszerszintű gondolkodásról tanúskodó víziója nemcsak egy gyermekotthon tervét, hanem egy új intézményi modell javaslatát is magába foglalja. A SPECI komplexuma 12-18 éves, speciális nevelési igényű gyermekeknek biztosít ellátást a Dürer Kertben, egy gyermekotthon, egy utógondozó és egy tornacsarnok együttese. A térszervezési megoldások mind egy aktív „minitársadalom” működését, mind pedig a társadalmi integrációt előlendítik. A zárt udvar például a befelé figyelést, míg számos más tervezői döntés, így az elkerítés mellőzése vagy a helyszínválasztás maga pedig a külvilág felé nyitást szorgalmazza.
Kondor Máté – CIMBI
(Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)
Játékos hangulatot keltő megjelenés és gyurmafigura-szerű, barátságos illusztrációk keltik életre a cimbit, egy digitális szolgáltatást, amely segít a jó képességű autista egyéneknek és a kommunikációs nehézségekkel küzdő embereknek minőségi kapcsolatokra szert tenni. Kondor Máté a kutatás és tesztelés során nagyban építkezett azokra a visszacsatolásokra, amelyeket jó képességű autizmussal élő testvérénél tapasztalt. Az alkalmazás biztonságos keretet teremt a célcsoportnak, amelyben a beszélgetést elindító „icebreaking” kommunikációs kártyák és az érdeklődési körök szerinti matchelés segíti a gördülékeny beszélgetést. Az avatár használatával elkerülhető a testszégyenítés, ami egy fontos szempont az önbizalom építése során.
Kondor Máté | vimeo
Horányi Hanna – Általános iskola Szenegálban
(Soproni Egyetem)
Horányi Hannát évek óta vonzza az afrikai népi építészet és kultúra, illetve azok a projektek, amelyeket a társadalmi felelősségvállalás hajt. BA diplomamunkájaként az Afrika Másként Alapítvány felkérésére Szenegálba, a Dakar-Yeumbeul nyomornegyedbe tervezett egy általános iskolát, amely során a helyi építészeti hagyományok újraélesztését és a gyermekek számára élhető és szerethető oktatási színtér megteremtését tűzte ki célul. Tervében a helyi, vályogon alapuló építéskultúrát idézi fel, és kiemelt figyelmet fordít a fény beáramlásának és a szellőzés megoldásának kérdéseire. Az egyszintes épület látványos tetőszerkezete egyedi megoldású bambusztartókkal kapcsolódik és emelkedik el az épület korpuszától.
Bodnár Henrietta Rózsa – ROLLI
(Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)
Bodnár Henrietta Rózsa a Csillagház Általános Iskolával karöltve halmozottan fogyatékos gyerekek fejlesztésével foglalkozott. Az együttműködés eredményeképpen jött létre diplomamunkája, a ROLLI, amely egy alkarra erősíthető, görgőkön mozgó segédeszköz, melynek használatával rajzolás közben a mozgássérült gyerekek nagymozgása és finommotorikája fejlődhet. Hasonló segédeszközök most is használatban vannak, de Henrietta egy barátságosabb megjelenésű és fenntarthatóbb tárgyat szeretett volna tervezni az SZTK-esztétikájú, műanyag kézmerevítőknél, amelyek rövid használat után szemétként felhalmozódva végzik. A ROLLI 3D nyomtatással PLA-ból készül és személyre szabható, így néhány adat megadásával olyan fejlesztőeszköz születhet, amelyet a gyerekek is szívesen hordanak, használatukkal pedig a kognitív képességeik és önbizalmuk is javulhat. Az eddigi tesztek alapján a könnyen tisztítható és légáteresztő ROLLI-t a gyerekek saját maguk is stabilan fel tudják helyezni.
Hollósy Móni – -5”/Törésvonalak
(Budapesti Metropolitan Egyetem)
Hollósy Móni akkor kezdett a hajléktalanok helyzetével foglalkozni, amikor 2018 októberében hatályba lépett az életvitelszerű köztéren tartózkodást szabályozó törvény Magyarországon. A szociális háló azonban – amely megvédhetné a társadalom tagjait a mélybe zuhanástól – nem lett sűrűbb szövésű, csupán a probléma láthatósága változott, a koronavírus pedig tovább fokozta a perifériára szorultak kiszolgáltatottságát. A tervező hosszú hónapokig tartó antropológiai kutatásának eredményeit rögzíti a -5/törésvonalak című könyvben, amelyben a hajléktalanok életútjait, portréit, életvitelüket kísérő helyzetek vizuális lenyomatait mutatja be. A könyv öt fejezetből áll, mely az élet öt létszükségletére – élelem; hajlék; család; ruházat; munka – reflektál. A hajléktalanok kiszolgáltatottsága és a természeti jelenségek összefüggése experimentális tipográfiával készült képi metaforákon köszön vissza, amelyek különböző fényforrásokkal, gőzzel, és jéggel való kísérletezés eredményei. A könyv célja, hogy a láthatatlant láthatóvá tegye és az egyedi sorsok ismertetése által az olvasó szociális érzékenységére hasson.
Designkabin elérhető áron | Itt a Hello Wood Kabinka!
27 – My Last Day at Home | Buda Flóra Anna legújabb kisfilmje
