Szibéria hallatán elsőként az örök fagy és a ridegség juthat eszünkbe, vagy esetleg a túlélésért folytatott harc. David Navarro és Martyna Sobecka, a Zupagrafika designstúdió alapítói arra vállalkoztak, hogy bejárják a Föld talán legszélsőségesebb és legkevésbé ismert területét, és megmutatják, milyen is a Távoli Észak brutalista építészete.
A lengyel bázisú Zupagrafika munkáira jellemző, hogy nem szokványos módon nyúlnak a modernista építészeti témák feldolgozásához. Legújabb alkotásuk a Concrete Siberia (Beton Szibéria) címet kapta. A kötet a szibériai háború utáni modernista építészet és mindennapi élet romantikáját tárja fel.
„A Concrete Siberiában a minket leginkább lenyűgöző építészeti stílust szeretnénk bemutatni. Ezt az elmúlt évtizedben illusztrációkon vagy fotókon keresztül már sokféle módon dokumentáltuk, de a könyvben szereplő épületeket korábban még semmilyen formában nem mutatták be. Úgy gondoljuk, a könyv jó eszköze lehet annak, hogy felfedezzünk ismeretlen helyeket, illetve olyan építményeket, amelyek Szibéria városképét alakítják – és ezáltal értékesnek is lássuk őket úgy, ahogy vannak” – mondta el David és Martyna.
A könyvben Alekszandr Verjovkin orosz fotográfus képein keresztül ismerkedhetünk meg az Urál hegységtől egészen az Északi-sarkkörig meghúzódó nagyvárosok lakótelepeivel, valamint ipari monovárosokkal, betonszínházakkal, operaházakkal és a permafrosztból (állandóan fagyott talajból) kiemelkedő panelépületekkel. A könyvben olyan városok jelennek meg, mint Novoszibirszk, Omszk, Krasznojarszk, Irkutszk, Norilszk és Jakutszk. Az utóbbi kettő település a bolygó két leghidegebb városa.
„A könyveinkben bemutatott épületekre és komplexumokra a modernista építészet antihőseiként szoktunk tekinteni. Habár ezen épületek túlnyomó többsége még mindig sokaknak ad otthont, Közép- és Kelet-Európában a háború után épült külvárosok, lakótelepek vagy lakónegyedek évtizedek óta láthatatlanok maradtak a külvilág számára. Sokan azt gondolják róluk, hogy bár ne is léteznének” – tette hozzá a Zupagrafika két tagja.
A Concrete Siberia több szempontból is egyedülállónak számít, és elkészítése sem volt mindig egyszerű. Az ötletgazdák néhány fun factet is elárultak nekünk: például, hogy a leghidegebb város Jakutszk települése volt, ahol -30 °C fokban kellett lencsevégre kapni a brutalista épületeket. Norilszk városába a mai napig csak útlevél-ellenőrzéssel lehet belépni, Jakutszk pedig az év legnagyobb részében csak légi úton közelíthető meg, s bár bolygónk egyik leghidegebb városa, a helyiek nagyon nyitottak és vendégszeretők. A szerzők szerint minden, a kötetben szereplő város különleges a maga módján, de vizuálisan talán Norilszk a leglátványosabb.
Ha ti is a brutalizmus szerelmesei vagytok, nézzetek szét a Zupagrafika weboldalán, ahol egyéb különlegességeket is találhattok, vagy szerezzétek be a Concrete Siberia könyvet ezen a linken.
Fotók: © Zupagrafika
Zupagrafika | Web | Facebook | Instagram
A városon át, vissza a természetbe | SUP Budapest x Alma Vetlényi
Braille-írógép, modern köntösben | Metaphor
