Talán bele sem gondolunk, milyen sok és sokféle épület „bújt ki a földből” az elmúlt szűk húsz évben Budapesten. Különösen akkor, ha kitágítjuk a kortárs építészet fogalmát, ahogy teszik azt maguk a „Budapest építészete 2000-2020” kötet szerzői és szerkesztői: megmutatják nekünk, milyen izgalmas változásokon ment át az elmúlt két évtizedben a főváros, Budafoktól Újpestig. A könyv hasábjain szereplő épületek egy része nagyon is látványos módon hívta fel magára a városlakók és a szakma figyelmét, formálta át közvetlen környezetét, s akad közöttük olyan is, ami észrevétlenül bújik meg a városszövetben, s még csak nem is nevezhető épületnek (de ez nem is baj). Mi már beszereztük és most be is mutatjuk a „Budapest építészete 2000-2020” könyvet.
Ez alkalommal szerencsénk volt: az április 22-ei könyvbemutatóra mi is meghívást kaptunk a Ferrum Irodaházba. Egészen mostanáig fogalmunk sem volt, hogy Budapest XII. kerületének egy félreeső iparterületén ilyen fegyelmezett, mégis látványos kortárs épülettel találjuk majd szembe magunkat. Talán nem árulunk el nagy titkot: igen, a Gereben Péter és Marián Balázs építészek tervei alapján átépített irodaház is szerepel a „Budapest építészete 2000-2020” címet viselő kötetben – szuper ötlet volt a szervezők részéről, hogy ezt a tetthelyet választották az esemény színhelyéül.
A helyszín és az apropó adott volt: a most megjelent kötet két szerzőjét, Mizsei Anett építészt és Palkó György fotóművészt Zsuppán András újságíró kérdezte, de szerencsére a közönség soraiban ültek a könyv szerkesztői, Somogyi Krisztina és Kovács Dániel is, akik össze-összemosolyogtak egymással és „tettestársaikkal” – kiváltképp akkor, amikor az 50+1 épület válogatásának mikéntjére terelődött a szó. Hiszen mégiscsak választ kell kapnunk arra a kérdésre: miért éppen ezek a kortárs épületek kerültek be a könyvbe. „Ez egy nagyon erős kánonképző gesztus” – fogalmazott Zsuppán.
A gyakorlott szerkesztők nem hagynak támadási felületet, hiszen a kötet bevezetőjében egyértelművé teszik azt az ötpontos logikai struktúrát, ami mentén a végleges tartalom összeállt. Ez pedig a következő: 1) szituatív építészet és Budapest-értelmezések (például a Március 15. téren felújított Piarista Gimnázium vagy a Várkert Bazár), 2) örökségi és örökölt épületekkel kapcsolatos beavatkozások (mint például a Millennium Háza, a Prezi-székház vagy a Vizafogó tagóvoda), 3) landmark típusú, vagyis mérföldköveknek nevezett, kiemelt jelentőségű épületek (MOME, CEU, ING-székház), 4) „titkos kincsek”, vagyis kisebb léptékű vagy a városközponttól kijjebb eső környezetalakítások (100 lakásos passzívház Angyalföldön, Szomszédok piaca Budafokon), 5) családi házak.
A kötet első és legfontosabb érdeme a témaválasztás maga, pontosabban a már fentebb említett válogatási szempont. A kötet felépítése azonban nem a már részletezett ötpontos logikai struktúrát követi le, hanem élvezetes módon „mixeli”, s állítja egymás mellé a kortárs építészet „szereplőit”, akik a kiadványban mind más-más arcukat mutatják az olvasónak.
A cím és a borítókép ne rettentsen el senkit: ebben a kötetben nem pusztán a látványos közintézmények és gigantikus méreteket öltő irodaházak kerültek Palkó György fényképezőgépének lencséje elé. Bőven akad a könyvben olyan projekt is, ami jóval túlmutat az építészet fogalmán, s milyen jó, hogy ezt a szerzők és szerkesztők nyíltan felvállalták: a válogatás ugyanis nem csupán házakra és épületekre terjed ki, de olyan projekteket is bemutat például, mint amilyen a Jézus Szíve jezsuita templom játéktere, a Pesterzsébeti fürdő, a négyes metró állomásai vagy a Kopaszi-gát.
A közel 240 oldalas kiadvány átlátható, jól strukturált és élvezettel fogyasztható: csodás fotókkal és közérthető stílusban (és olvasóbarát terjedelemben!) megírt szövegekkel találkozhatunk, s ez a másik nagy előnye a könyvnek. Ahogy Mizsei Anett fogalmazott: „sokkal többet kellene építészetről beszélnünk, és az építészeknek is többet kellene építészetről beszélniük nemcsak egymás közt, szakmán belül, hanem olyanokkal is, akik nem feltétlenül értenek az építészethez”. Mindezzel mi magunk is maximálisan egyet tudunk érteni. Hiszen a ház, az épített környezet mégiscsak körülvesz bennünket, ildomos lenne értő módon közelítenünk hozzá, ez pedig csak akkor lehetséges, ha valaki segít nekünk, laikusoknak meglátnunk és megértenünk az épületek mögött húzódó értéket és értelmet. Ez a könyv ebben segít.
A kötet egyszerre nagyívű, elegáns és emberléptékű: korrekt album a maga nemében, ami örömet okoz azoknak a bátortalan olvasóknak is, akik félve közelítenének a témához és „csak önfeledt” lapozgatásra adnák a fejüket, és izgalmas olvasnivaló azok számára is, akik szívesen frissítenék fel kortárs épületekkel mentális Budapest térképüket. Ez a könyv harmadik nagy érdeme: nem fél kirándulni – sőt nagyon is élvezettel vezeti el az olvasót – olyan városrészekre, amik a belvárostól távolabb esnek. Merthogy igenis számtalan olyan pontja van fővárosunknak, ahol pazar kortárs építészeti megoldások bukkannak elő, csak épp tudnunk kell, hol járjunk nyitott szemmel.
Például Újpest főterén, ahol talán nem is sejtenénk, de az eklektikus főhomlokzat mögött nagyon is friss és kortárs szemléletű belső tér fogad bennünket (Egek Királynéja Plébánia – Berzsák Zoltán, 4plusz Építész Stúdió, 2015). Vagy a budai oldalon, a Gül Baba utcában, ahol (a kötetet is méltató) Balázs Mihály háza valódi gyöngyszemként bújik meg a macskakövek között (Gül Baba utcai lakóház – Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, Balázs Mihály Építész Műterme, 2002). És bizony még a Havanna is fel tud mutatni kortárs „beavatkozást” a maga rendhagyó vásárépületével (Havanna Hetivásár – Keller Ferenc, Láris Barnabás, Modulárt, 2020) – ott (és még sok más helyütt is) érdemes élesítenünk kortárs építészeti „radarjainkat.” A „Budapest építészete 2000-2020” kötetnek hála, talán egyre könnyebben megy majd.
A könyv kapható az Írók Boltjában, illetve megrendelhető Palkó György weboldalán.
A könyvről és eseményről készített fotók: Szabó Bence – P-ARCH
„A dolgok egészének összképe érdekel" | Interjú Jurgen Bey holland designerrel
Kaliforniában nyitja meg első kiskereskedelmi üzletét a Meta
