fbpx
Nyomj Entert

CPK the hub – Így formálódik az új Közép-Kelet-Európa

A nagy metropoliszokkal összeforrnak a repterek és közlekedési csomópontok nevei. Ha New York, akkor JFK; Londonban tudjuk, hogy Heathrow-n landolunk; Dubajban pedig az Emirates a reptérrel közösen a dubaji éves GDP 18 százalékát, 26.7 milliárd dollárt termel minden évben. Egy régiót, abban pedig egy országot úgy lehet a világtérképre felrakni, mint globális játékost, ha olyan közlekedési, kereskedelmi és ezzel innovációs, üzleti és kulturális csomópont lesz, amely méretéből és lehetőségeiből adódóan megkerülhetetlen a globális értékláncokban. Valahol itt kezdődött a Centralny Port Komunikacyjny (CPK) „Solidarność” története is. 

A cikk nyomtatásban a Hype&Hyper 2022/1. számában jelent meg.

Szerzők: Heincz Barnabás, Johanyák Csaba
Illusztráció: Bárdos László


A lengyel kormány 2017-ben határozta el, hogy Lengyelországot és ezzel Közép-Európát végérvényesen felrakja a világtérképre. A Solidarity Transport Hub (CPK) megaprojekt keretein belül egy hatalmas repülőteret építenének Varsótól 37 kilométerre, Baranów mellett, amely nemcsak a légiközlekedés, hanem a vasúti- és gépjárműközlekedés szíve is lenne. Varsó Lengyelország fővárosa, gazdasági, politikai és innovációs központja, amíg Łódź a második legnagyobb lengyel város, hatalmas ipari központtal és üzleti hagyatékkal. A CPK pedig e két metropolisz között feküdne, megnyitva a lehetőséget az egész világ előtt, hogy megismerje Közép-Európa egyik legdinamikusabb régióját. 

A CPK megareptere felváltaná a jelenlegi varsói Frederic Chopin Repülőteret és olyan vasúti pályaudvarral képezne egy integrált egységet, amelyből az összes lengyel nagyváros, úgy, például Kraków, Wrocław, Poznań és Gdańsk elérhető lenne két és fél óra alatt expresszvonatokkal. A nagyberuházás 150 ezer embernek adna munkát, a CPK köré pedig komplett kisváros épülne szállodákkal, konferenciahelyszínekkel és kiállítóterekkel. A projekt hosszú távon gondolkodik, az első talajmunkálatok ugyanis 2023-ban kezdődnek, amelyet a konkrét építkezés 2027-ben követ. A varsói Frederic Chopin Repülőtér „leváltása” már 2005 óta napirenden van a lengyel közvéleményben, azonban a CPK adta az egyetlen olyan koncepciót, amely komplex és hatékony választ adhat az infrastrukturális kihívásokra, miközben lehetőséget teremt. Az előzetes tervpályázaton olyan nemzetközi nagyágyúk vázolták fel koncepcióikat, mint a Foster+Partners, Grimshaw, Chapman Taylor, Zaha Hadid Architects, Benoy és a Pascall+Watson.

Kérdés azonban, hogy miből fizetne Lengyelország egy ekkora projektet, főleg a mostanság kibontakozó gazdasági recesszió idején? Hogyan tud előteremteni 2.77 milliárd eurót Varsó a nagy álomprojektre? Ahogyan a LOT Polish Airlines vezetője, Rafał Milczarski fogalmazott: a lengyel gazdaság szempontjából válságban különösképpen kulcsfontosságú a CPK felépítése. Azonban nem a lengyelek az egyetlen finanszírozói a projektnek, abban ugyanis érdekeltek bizonyos dél-koreai cégek és maga az állam is, amely kisebbségi részvényes szerepével a költségek egy kisebb szeletét teremti elő. Marcin Horała, a lengyel kormány CPK-ért felelős megbízottja fogalmazott úgy, hogy „a repülőtér Lengyelország és Dél-Korea közös beruházása; amely egyesíti a dél-koreai tudást és tapasztalatot a lengyel ambíciókkal és potenciállal”. A koreai befektetőkön kívül pedig még európai uniós forrásokat is lehet lehívni a projektben, ugyanis a tömegközlekedési fejlesztésekkel csökkenthető a károsanyagkibocsátás, amely az EU egyik fő prioritásai közé tartozik, ezzel megtámogatva a vasútipari fejlesztéseket és pályaépítést a CPK esetében. 

Bár a pandémia lassított a folyamatokon, a globális légiipar helyreállása sokkal előbb bekövetkezhet, mint ahogyan azt egyes szakértők remélték. Bár az első éves adatokat módosítani kellett a 2020-as iparági sokk miatt, az intermodális közlekedési csomópont az első évében 40 millió utast fogadna, amely hamarosan 140 millió főre duzzadna. Egyes pozitív becslések szerint pedig a megacsomópont 850 millió utast is kezelhet 2060-ra, több millió tonna légiáruval karöltve. Utóbbi már csak azért is fontos, mert a légiszállítmányozás sokkal több profitot tud termelni, mint a légi személyszállítás, valamint teljesen új dimenziót teremt a gazdaságnak a gyors és hatékony szállításból eredően. Egyes becslések szerint a CPK az évszázad derekára a legnagyobb európai repterekkel versenyezhet légiszállítmányozásban. 

A 2.77 milliárd eurós központ természetesen nem csak a pénzt viszi. Egy ilyen intermodális csomópont olyan pozitív hatással lenne a régió gazdasági életére és növekedésére, amely nagy ugrást jelentene a szomszédos államoknak is. Budapestről alig egy óra alatt lenne elérhető repülővel a csomópont, amely vasúti átszállást kínálna Lengyelország számos városába vagy légi átszállást a világ bármely pontjára. A leendő Budapest-Varsó gyorsvasút esetében pedig ugyanez lenne a helyzet. Csehországból és Szlovákiából autóval pár óra alatt elérhető lenne a CPK, ténylegesen megnyitva a kapukat a visegrádi országok előtt. A beruházás közvetlen hatásait nem kell elemezni: több ezer új munkahelyet hozna létre, amelyhez hatalmas alvállalati szektor kapcsolódna, hajtva a beruházást, a fogyasztást és ezzel a gazdaságot. Közvetlen előnyöket élvezne a turizmus, a szórakoztatószektor; közvetetten pedig Varsó felhőkarcolói között sem unatkoznának az üzleti partnerek.   

Régiós tekintetben szintén fontos kiemelni, hogy a helyi összeköttetések jó kapcsolatának köszönhetően a CPK megnyitja az utat a kis közép-kelet-európai piacok előtt is, amelyek eddig rejtve voltak. Játsszunk csak el a gondolattal, hogy Brazíliából eddig kettő átszállással lehetett eljutni az észt piacra, nagyrészt nyugat-európai tranzitkapcsolattal, a CPK esetében azonban teljesen más dimenziók nyílhatnak meg. Jelenleg a Közép- és Kelet-Európából kifelé irányuló hosszú távú légiforgalom 90 százaléka a régión kívül található tranzitreptereken keresztül történik, ezzel együtt pedig e forgalom előnyei is elvesznek. Az már csak hab a tortán, hogy a nyugati csomópontok folyamatos kapacitáshiánnyal küzdenek, a CPK esetében azonban más lenne a helyzet: új piac, új kapacitás, új lehetőségek, ezekkel együtt pedig egy új Közép-Európa.

Inkább nyomtatott formában olvasnál? Most megrendelheted a Hype&Hyper magazin harmadik számát a Store oldalunkról!


Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük