fbpx
Nyomj Entert







Csokrok és csendéletek | ATAK PELIF

Tegyük szívünkre a kezünket: a szocialista emlékek miatt aligha jutna eszünkbe szegfűvel vagy gerberával dekorálni a lakásunkat. Talán előbb vásárolunk be trendi szárított növényekből, mint ezekből a retrókedvencekből. A food stylistként megismert, de a virágkompozíciókhoz is egyre inkább vonzódó Filep Kata többek között ezeket is más megvilágításba helyezi.

Filep Kata tavaly télen határozta el, hogy a fő tevékenységét jelentő food styling mellett a jövőben több teret szán az eddig hobbiját jelentő virágkompozíciók készítésének is. ATAK PELIF néven alapított márkája hiánypótló a magyar virágszcénában: Kata ugyan nem nyitott üzletet, csokrokat azonban lehet tőle rendelni, és több étterem, kávézó és üzlet is hozzá fordul, ha egyedi virágdíszeket szeretne. Instagram-oldala inspiráló löketet ad azoknak, akik érdeklődnek ugyan a virágkötészet iránt, de valahogy nem találják itthon a helyüket.

Kata, mesélj az ATAK PELIF kezdeteiről!

Filep Kata: Már korábban is megfogalmazódott bennem az ötlet, de csak tavaly február-március környékén élesítettem a projektet. Az életem 75 százalékában food stylinggal foglalkozom, a különböző alkalmi megbízások mellett két budapesti étteremnek dolgozom állandóan. Az egyikben a nyitáskor jeleztem, hogy jól jönne pár friss virág – azaz magamra húztam a feladatot, ezért kezdtem hetente-kéthetente nagybani virágpiacokra járni. Lassan kialakult bennem egy kép arról, mi kapható a piacokon és mi jut el ebből a virágüzletekbe. Azt gondoltam, a kettő között lehetne valamit másként csinálni…

A vonzalmam a virágok, növények felé a food stylingban is jelen volt, és a család, a barátok is mindig megmosolyogták, hogy velem bárhová mennek vidékre, gyűjtögetni kezdem például a bimbózó ágakat. Bár egyre több lehetőségem bontakozik ki, igyekszem az ATAK PELIF-et továbbra is megtartani annak, aminek indult: egy olyan tevékenységnek, amiben nincs külső megrendelői vagy anyagi nyomás, és úgy tudom végezni, hogy boldoggá tegyen.

Az ATAK PELIF-csokrok és a róluk készült fotók tényleg sokkal üdébb, merészebb hangot ütnek meg, mint amilyen az üzletek megszokott kínálata, szóval a virágpiacok és a boltok között tényleg volt egy rés. Szerinted mi ennek az oka?

F. K.: Összetett a kérdés. Sokan követünk külföldi, virágokkal foglalkozó vállalkozásokat, így teszek én is. Elsősorban azt látom, hogy a Nyugat-Európában vagy a Lengyelországban – a lengyelek ugyanis szárnyalnak e téren – elérhető alapanyagok úgy 70 százalékban jutnak el hozzánk. Vagyis ott megtalálhatók olyan nagyon izgalmas dolgok, például dél-afrikai vagy dél-amerikai virágok, amik hozzánk nem jutnak el.

A másik, hogy bár nagyon sok ügyes virágkötő dolgozik itthon akár ilyen izgalmasabb virágokkal is, a célközönség ízlése inkább klasszikus. Egy csokor esetleg a mérete, és emiatt az ára miatt lesz extravagáns. Én máshogy közelítem meg ezt a dolgot: arra törekszem, hogy minél több különleges virágot mutassak, de nem óriási csokrok formájában. Így elérhetővé válnak a különleges virágok is.

Említetted, hogy bár szerelemprojektnek indult, egyre több üzleti lehetőség nyílik meg az ATAK PELIF előtt. Megosztasz párat ezek közül?

F. K.: Például egyéni csokormegrendelésből – lehet, hogy ebben a karantén is közrejátszik – egyre több érkezik. Sokaknak lett igénye, hogy saját otthonukat hetente, kéthetente szebbé tegyék egy különleges csokorral. Ez megrendelői részről anyagilag is vállalható, számomra pedig könnyen kommunikálható. Emellett üzletek, kávézók dekorációjában szoktam segíteni, illetve készítettem már esküvői dekorációt is. Erre az évre azt a célt tűztem ki magam elé, hogy feladattól függetlenül csak olyat csináljak, amit magaménak érzek.

Erre pedig, gondolom, a legjobb példa az Urban Jungle Budapesttel közösen meghirdetett Ikebana Workshop, amely előzményének is tekinthetők az itt látható fotók. Mit kell ezekről tudni?

F. K.: A fotósorozat az Urban Jungle Budapest Nagyi Projekt keretében készült. Vágó Réka cipőtervező nagymamájának lakásában igazán buja retrókörnyezetben fotóztuk az ikebanavázákba készült csokrokat.

Én már régóta gyűjtök ikebanavázákat, amelyek az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek magyar iparművészeti termékei, és szerintem nagyon izgalmasak! Már csak azért is, mert hiába kerestem róluk írásos anyagot, nem bukkantam rá, hogy milyen indíttatásból születtek. Az ikebana eredetileg egy komoly, élethosszig tanult japán virágkötészeti műfaj, ezekről a magyar vázákról pedig még egy olyan képet se láttam, amelyen virág lett volna bennük! Általában üresen állnak a nagyinál, vagy olyat is hallottam, hogy ceruzát tartanak benne, vagy gémkapcsok, ötforintosok csörögnek az aljukban. Szóval abszolút a retró tárgykultúránk részei.

A Nagyi projektes fotókon szándékosan olyan virágokat tettem ezekbe, amiket szintén retrónak tartunk, nem feltétlenül jó megítéléssel: ilyen a szegfű vagy a gerbera… Szerettem volna megmutatni, hogy ezekre is lehet másképp is tekinteni.

Tehát a workshopon ikebanavázákba fogunk csokrokat készíteni, de fontos megjegyezni, hogy az ikebana virágkötészeti metódusát csak kiindulópontnak vesszük. Ahogy engem megihlettek ezek a vázák, úgy remélem, a résztvevőket is meg fogják, és elindul majd a szabad, játékos önkifejezés.

ATAK PELIF | Facebook | Instagram

Fotók: Hámori Zsófia

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük