Bukarestben a múlt héten román és európai politikusok, cégvezetők és környezetvédelmi aktivisták jöttek össze egy klímaváltozásról szóló találkozóra. Az elmúlt fél évszázadban kiirtottuk a vadon élő állatok közel hetven százalékát, a tengerparti városok süllyednek – hogy csak néhány problémát említsünk –, és mindeközben a profitot hajszoljuk. Van-e megoldás?
Az előadók a környezettudatosabb életmód fontosságát és a megvalósítható politikai víziók sürgősségét hangsúlyozták a világ biológiai sokféleségének, erdőinek, valamint városainak és gazdaságának védelme érdekében. Hans van der Loo, az Integrált Gazdaságkutatási Intézet elnöke megjegyezte, hogy az emberiség javainak nagy része a partok mentén épült, és ha elolvadna a grönlandi jégsapka, olyan városokat árasztana el, mint Velence, Amszterdam vagy Hamburg. Azt is elmondta, hogy egy autónak már a gyártása is hatalmas szén-dioxid-kibocsátással jár, amely még azelőtt kerül a légkörbe, mielőtt a jármű elindulna – tehát alapvető változásoknak kell bekövetkezniük az emberiség életmódjában.
Alex Găvan környezetvédő és hegymászó a Bukarest és más nagyvárosok körül megmaradt erdők megőrzéséért szólalt fel. Anna Akhalkatsi, aki a Világbankot képviselte az eseményen, azt mondta, hogy a környezeti változások 132 millió embert taszíthatnak szegénységbe, és 216 millió embert késztethetnek migrációra 2030-ig. A legsúlyosabb következményeket pedig a már eleve hátrányos helyzetű területek szenvedik el. A zöldterületek védelmének fontosságán túl a politikusok még arra is felhívták a figyelmet, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos megoldások nem születhetnek kizárólag kormányzati szinten, partnerséget kell kialakítani a vállalatok, a közszféra és társadalom között.
Forrás: romania-insider.com
Litván asszonyok és a fenntartható divat – hamar a kedvencünk lett a The Knotty Ones
Egység a sokszínűségben – Latin-Amerika, egy kis magyarsággal I. rész
