Mi lenne, ha egy kártyapakli segítségével transzparensebbé tehetnénk a családi vitákat, a szakításokat és egyéb érzelmi reakcióinkat? Puskás Marcell De ezt most miért mondod? névre hallgató, kísérleti jellegű kártyajátéka önmagunk megfigyelésében lehet a segítségünkre.
„Beszélnek hozzám, értem a szavakat, de sokszor fogalmam sincs, hogy a másik miért azt mondja, amit, és nekem erre hogyan kéne reagálnom, vagy mit kéne éreznem” – avatott be minket Marcell. „Innen jött az ötlet, hogy milyen jó lenne, ha létezne egy olyan vizuális jelrendszer, amelynek segítségével minden kommunikációs helyzet érzelmi oldalát modellezni lehetne folyamatábraszerűen. Lennének ikonok, amelyek szimbolizálnák a beszélőket, lennének érzelmeket kifejező piktogramok és ezekből komplex ábrákat készíthetnénk – és elkezdtem dolgozni egy absztrakt jeleket tartalmazó ikonkészleten” – folytatta.
Marcell a kártyák megalkotásához a Plutchik-féle érzelmi táblázatot hívta segítségül, így születtek meg a tipográfiai központú, letisztult geometriai elemekkel társított kártyalapok, amelyek nemcsak tartalmuk, de vizuális megjelenésük révén is teljesen magukba szippantanak.
A kártyákon megjelenő piktogramok tulajdonképpen az emberi arcon megjelenő érzelmekhez kapcsolódó távoli asszociációk, amelyek nyolc alapérzelmet és huszonnégy összetett érzelmet jelenítenek meg. Mindegyik piktogram ugyanazokból az alapelemekből épül fel, ezek a kör, az egyenes- és a hullámvonal. A grafikák az adott érzelem megnevezésével és annak szótári definíciójával válnak teljessé.
De hogyan használjuk a kártyákat? Marcell útmutatásai alapján két egyszerű módszert is alkalmazhatunk.
Első módszer
Mindkét fél egy-egy paklival játszik. Gondolunk egy kommunikációs helyzetre: például összevesztünk valakivel vagy megbántottuk az adott illetőt. Miután megvan a helyzet, amit elemezni szeretnénk, elkezdjük felépíteni a folyamatábrát. Először egy személykártyát helyezünk le, ami minket szimbolizál, utána pedig egy nyílkártyát, ami a kommunikációs folyamatot jelképezi. Ezt követően az érzelemkártyák segítségével kifejezzük, mit éreztünk az adott szituációban: például szomorúságot, majd a partnerünk is leteszi személykártyáját és azt az érzelmet, amit ő érzett, például csalódottságot. Mi is reagálunk azzal, hogy mit váltott ki belőlünk ez az érzés, például meglepettséget – a folyamatot bármeddig játszhatjuk, amíg úgy nem érezzük, hogy feloldódott bennünk az adott szituáció.
Második módszer
Ugyanúgy mindkét partnernél van egy-egy pakli kártya és választunk egy tetszőleges szituációt, például azt, hogy „milyen jó volt, hogy az egész napot együtt töltöttük”. Miután a szituáció megvan, elkezdjük vizsgálni a kártyákat. Ahelyett, hogy egy egyszerű mondatban összefoglalnánk a helyzetet, most a kártyák segítségével a szavak hatására rengeteg dolog eszünkbe juthat: például „azért volt jó, mert örömöt éreztem, mert…”, vagy „azért volt jó, mert biztonságot éreztem, mert…”, vagy „azért volt jó, mert bizalmat éreztem, mert…” és így építjük egymásra érzelmeink láncolatát.
„A kártyák bárkinek segítenek, aki szeretne egy adott beszédhelyzetet jobban átlátni. Segítségükkel egyértelműen modellezhető bármely kommunikációs szituáció érzelmi oldala. Megtudhatjuk, hogy ki mit miért mondott, a másik hogyan érezte magát ettől, és a partnerünk is egyértelmű visszajelzéseket tud adni ugyanezen ikonokkal arról, hogy rá hogyan hatott partnere hangulatváltozása” – részletezte a tervező.
A De ezt most miért mondod? kártyapakli egyelőre még prototípus – reméljük, hogy hamarosan a boltok polcaira kerül majd. Mi már nagyon várjuk!