Pöfögését messziről felismered, bumfordi alakja a gyermekkor kedves nosztalgiájával is összefűződik. Habár ritkaság, működőképes példányai máig róják az aszfaltot, ugyanazt a nem éppen balzsamillatú feladatot teljesítve: a szippantós IFA is örök. Ha a Chromiez-verziót teszed a vitrinedbe, akkor az vajon már kisteherautó?
A KGST-piac leggyorsabb járműve megkérdőjelezhetetlenül és egyértelműen az IFA, mivel mindig egy IFA megy a sor elején. Ezért is van az, hogy ha bárkit megkérünk, hogy mondjon valamit az IFA-ról, a válasz szinte biztosan utalni fog arra, hogy meg kéne valahogy előzni azt. Egyébként kevesen tudják, de a monstrum motorja, ami egy több mint hatezer köbcentis, négyhengeres szívódízel, nem csak azoknak adta meg a mobilitás lehetőségét, akik dolgozni akartak egy járművel, hanem azoknak is, akik valaha ültek már például Ikarus 211-es buszon. Igen, különösebb változtatás nélkül szerelték 211-es Ikarusokba a W50-es IFA motorját, ami nemcsak Magyarországon volt gyakori jelenség, hanem az NDK-ban is viszonylag sűrűn fordult elő.
A típus megnevezésében használt ötvenes szám egyébként arra utal, hogy az IFA öt tonnával terhelhető, ami a valóságban inkább úgy nézett ki, hogy tíz tonnával pakolták meg. Lehet, hogy nagy előnyt jelentett ez a fokú terhelhetőség és a strapabíróság a típus használatában, azonban voltak hátulütői is az IFA-nak. Például borzasztó volt a rugózása, ezért rengeteg régi teherautósofőrt találhatunk manapság gyakran a reumatológián. Biztos előny volt az is, hogy a nagy hidegben sem kellett fáznia a szerelőnek egy olajcsere alkalmával, hisz a vezetőfülkében található a motor. Ennek az elhelyezésnek az előnyei azonban ezzel be is fejeződnek. A motor elég hangosan kerregett az utastérben, a „vezetési élmény” szempontjából pedig zavaró volt az olaj- és dízelszag, ami az utastérben elhelyezett gépháztető alól feltört. Igaz, a szippantós munkával egy mondatban eddig nem írtuk le az élmény szót: nem véletlenül.
A sok kis kellemetlenség ellenére az IFA W50 a kétezres évek elejéig rettentően népszerű maradt, nem volt szokatlan jelenség a korabeli utcaképben. Rengeteg változat létezett belőle, alvázára tulajdonképpen akármit rá lehetett építeni. Jó terepképességei miatt létezett belőle a mezőgazdaság számára előnyös billenőplatós változat, nagy számban hoztak forgalomba különböző darus kiviteleket, létezett szippantós és volt ponyvás változat, de lett belőle tűzoltósági verzió, valamit szemeteskocsi is. Vidéken a mai napig lehet látni a speciálisabb felépítményű változatokat dolgozni.
A legérdekesebb történet az IFA W50 kapcsán viszont az, hogy 1968-ban egy gyári változat, demonstrálandó terepképességeit, felment a Népstadion lépcsőin, egészen a lelátók legfelsőbb karéjáig.
A limitált példányszámban elérhető CHROMIEZ kollekció darabjai már elérhetők a HYPEANDHYPER webshopjában. Az IFA W50 szippantós verziójának miniatűr változatát Werdy – The maintenance whale néven keresd a shopban! A retrójárművek szerelmesei a sorszámozott fakocsik mellett az autóhoz passzoló különleges printet is beszerezhetik, ugyancsak korlátozott számban!
Kattints a termékre és irány a HYPE webshopja!
Termékfotók: Liszkay Lilla
Galya-kilátó | Galyatető
Hallgatni az ösztöneinkre | 7SCENTS
