Egykori korrupt miniszterelnök, liberális egyetemi rektor, vagy rendszerető vezérkari főnök között lehet választani.
A cseh köztársasági elnök, Miloš Zeman a második, egyben az utolsó lehetséges ciklusát szolgálja, mint államfő, a csehek számára pedig választás közeleg. Választási lehetőség van bőven, ugyanis nem kevesebb, mint huszonegy jelölt indul el az elnökségért folytatott versenyben, ám természetesen az aspiránsok nagyja ezt az esélytelenek nyugalmával teheti. Mi a helyzet azonban a futam valódi esélyeseivel, köztük a cseh és egyben közép-európai politika megosztó alakjával, az egykor miniszterelnök Andrej Babišsal?
A közelgő, január 13-án és 14-én esedékes elnökválasztáson a választópolgárok közvetlenül szavaznak, és az győzedelmeskedik, aki a leadott szavazatok több, mint felével bír – ha nincs ilyen, akkor két héttel később, a második fordulóban születik meg a döntés. Az elnökválasztásnak előreláthatólag három esélyese van: Petr Pavel, visszavonult vezérkari főnök, a NATO Katonai Bizottságának egykori elnöke; Danuše Nerudová, közgazdász és korábbi egyetemi rektor; valamint a zűrös ügyeiről hírhedt egykori miniszterelnök, pénzügyminiszter, valamint Csehország egyik leggazdagabb embere, Andrej Babiš. A köztársasági elnökségért induló három esélyes jelölt között orientációjukban és múltjukban jelentős, ám támogatottságukban a felmérések alapján csupán néhány százaléknyi különbség van, így mondhatni még akárhogy is alakulhat a futam. A feltételezett befutó jelenleg Petr Pavel a maga 24%-ával, de igencsak szorosan áll mögötte Babiš 23%-kal, majd Danuše Nerudová 15%-kal a Politico felmérése alapján. Egyesek szerint a valódi kérdés az, hogy melyik jelölt lesz Andrej Babiš megmérettetője a választások második, döntő körében, ugyanakkor még az sem biztos, hogy Babiš egyáltalán bejut ebbe a fordulóba.
A jelenleg meglehetősen népszerűnek bizonyuló, katonai múltú Petr Pavel szerint Csehországnak aktívabban kellene részt vennie az Európai Unióban, valamint a NATO-ban, és ténylegesen ezen szervezetek tagjaként kell működnie az elfordulás helyett. Veszélyesnek találja az autoriter rezsimektől történő függést, és ezen területeken tulajdonképpen megegyezik a véleménye női jelölt-társáéval, Danuše Nerudovával, azonban a belpolitikát illetően már eltérő nézetekkel bírnak. Petr Pavel tekintélyes karriert járt be, a katonai múltja hozományaként pedig katonás rend jellemzi a vízióit – elmondása szerint szándékában áll „visszaállítani a rendet és a békét Csehországban”, és kiemelten fontosnak találja a szabályok követését. A migrációt illetően megosztó álláspontot képvisel: Pavel csak olyan bevándorlók befogadását tenné lehetővé, akik kulturális háttere hasonlít a csehekéhez (vagyis például ukránokat, de semmiképpen sem az arab világból érkezőket). Számára még a szimplán gazdasági megfontolásból az országba érkező bevándorlók sem kívánatosak, még ha ők egyébként a gazdaságnak és Csehország demográfiai helyzetének előnyösek is.
Nerudová szintén EU- és NATO-párti, ami mellé meglehetősen innovatív, megújulásra fókuszáló belpolitikai törekvések társulnak. A jelölt többnyire a liberális értékekben látja a jövőt, és a demokratikus rendszer megvédésére, digitalizációra és modernizációra törekedne a megválasztása esetén. Babiš mindkét vetélytársa nagy gondot szándékozik fordítani a megosztott társadalom egységesítésére, ám az, hogy erre lesz-e esélyük, nagyban függ attól, hogy mennyire lesz képes fenntartani népszerűségét az egykori kormányfő.
Babiš hiába bonyolódott már számos zűrös korrupciós ügybe, és vágta el magát például többmilliárd forintos titkos ügyletei miatt a csehek egy részénél, még mindig támogathatónak bizonyul egy egészen nagy csoport számára. A milliárdos, jelenleg épp korrupciós botrány miatt bíróság elé kényszerülő Babiš október végén jelentette be az ünnepélyes elnöki tisztség iránti vágyát, és kijelentette, hogy ő csupán azt szeretné, hogy „az embereknek jobb élete legyen”. A csehek nagy része azonban aligha találja hitelesnek ezeket a szavakat az egykori miniszterelnök szájából – tudvalevő például, hogy 2019-ben a lemondását mintegy negyedmillió ember követelte Prága utcáin, ami a legnagyobb demonstráció volt az azt harminc évvel megelőző, a kommunizmus megdöntéséért kirobbant bársonyos forradalom óta. A tüntetők Babiš ködös korrupciós ügye okán küzdöttek annak megbuktatásáért – az akkori kormányfő feltehetően jogtalanul jutott hozzá egy 50 millió korona (jelenlegi árfolyamon 843 millió forint) értékű EU-s támogatáshoz a Gólyafészek nevű szabadidőközpont megépítése során. Ennek az ügynek kapcsán Babiš ez év őszén állt ismét bíróság elé (a huzavona már mintegy másfél évtizede tart), a vádakat azonban tendenciózusnak tartja, és rendre azt állítja, hogy az ő lejáratására szolgálnak, amellyel el akarják távolítani a cseh politika színteréről.
Az ő nevéhez is köthetőek emellett az úgynevezett Pandora-iratok, amelyeket nemzetközi oknyomozó újságírók szivárogtattak ki. Ezekből több befolyásos politikus (például Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij) ködös offshore ügyletei kerültek napvilágra, ám a legkellemetlenebb helyzetbe alighanem Babišt hozták az újságírók, ugyanis kiderült, hogy az egykori cseh kormányfőnek 22 millió dollár értékű kastélya van a francia riviérán, amit offshore cégeken keresztül vásárolt 2009-ben. Az enyhén szólva is kínos kiszivárogtatás nem is jöhetett volna rosszabbkor Babiš számára, ugyanis épp csak megelőzte a 2021-es parlamenti választásokat, amelyet aztán – hajszálnyi különbséggel ugyan – de el is vesztett a pártja, helyette a jelenleg miniszterelnökként regnáló Petr Fiala és pártja alakíthattak kormányt.
Babišt egyébként Silvio Berlusconihoz és Donald Trumphoz is szokás hasonlítani – utóbbihoz hasonlóan ő is vagyonos üzletember volt a politikai karrierje előtt, a nacionalista érzületekre ható szlogenekkel kampányolt, és Trumphoz hasonlóan szándékában állt 'újra naggyá tenni Csehországot'. Problémás számára a nyugatiak vájkálása, többek között például azért, mert Szlovákiában őrzött dokumentumok alapján a nyolcvanas években besúgóként dolgozott a kommunista titkosszolgálatnak. Az egykori miniszterelnöki kampányában migráció-, EU- és elitellenességgel, valamint „átlagemberkedéssel” tudta megszólítani a szavazókat.
A három figyelemreméltó jelölt mellett még jó pár induló megméretteti magát, összesen huszonegyen indulnak. A maradék tizennyolc aspiráns azonban okoz némi fejtörést még a szakértőknek is, és felmerül a kérdés, hogy mégis miért tennének erőfeszítéseket olyanok, akiknek nincs reális esélye az elnökségre. Az angol nyelvű cseh lap, a Radio Prague International a cseh Masaryk Egyetem egy szakértőjét, Otto Eiblt kérdezte az indulók motivációiról, válaszából pedig kiderül, hogy ő is értetlenkedik az aspiránsok számát látván. „Hogy őszinte legyek, nem értem a motivációjukat. Óriási mennyiségű pénzt fognak költeni, csak hogy lássa és hallja őket a nyilvánosság, és néhányuknak ez elég is lehet.” A szakértő azt is részletezte, hogy ezek az emberek az indulásukkor tulajdonképpen csak éltek a demokrácia nyújtotta jogukkal, amivel nincs is probléma. Emellett megemlítette, hogy elképzelhető, hogy az aspiránsok távolabbi célja a szenátusi tisztség, hiszen arra korábban volt már példa, hogy a sikertelen elnökjelöltek a szenátusi választásokon sikerrel jártak. Ami pedig a valódi esélyeseket illeti, a verseny valószínűleg kiélezett lesz, és bár a cseh elnök nem bír végrehajtói hatalommal, a tisztség betöltője rendkívül nagy szerepet fog betölteni Csehország orientációjában és nemzetközi megítélésében egyaránt.
Frissítés: 2023. január 9-én Andrej Babiš-t felmentette a cseh bíróság a Gólyafészek-szabadidőközponthoz köthető állítólagos korrupciós ügyletében. Az ítélet alapján Babiš ártatlan.
Grafika: Molnár Roland
Éneklő padok a közös játékért
Termékkollekció a Himaláján hátrahagyott hulladékból
