Eladták a világ első NFT-irodaházát New Yorkban

Eladták a világ első NFT-irodaházát New Yorkban

A 16 emeletes irodaháznak nincs fizikai valója, inkább azt hivatott bemutatni, hogy a mai technológiáknak köszönhetően mekkora értéket lehet alkotni már egy kattintással is. Hiába csak a digitális térben létezik, új tulajdonosa így is kiadhatja bérlőknek.


Még “igazi” címe is van a világ első NFT-irodaházának: 44 West 37th Street, azaz New York menő Midtown részében, néhány utcára az Empire State Buildingtől trónol – azaz pont, hogy nem. A tizenhat emeletes digitális épületet az Integrated Projects nevű cég alkotta meg, és egy New York-i ingatlanbefektető cég vette meg 1 ETH-ért. A tulajdonos ezentúl nemcsak megnézheti és megoszthatja, de még ki is adhatja virtuálisan bérlőknek.

Kép: Integrated Projects

Az NFT (non-fungible token), azaz nem helyettesíthető zseton 2017 óta létezik, működése a Ethereum kriptovaluta blokklánc technológiáján alapul. Az NFT képhez, animációhoz, videóhoz, hangfájlhoz kapcsolt kódsor, mely az eredetiség igazolására szolgál. Eladóként korlátozhatjuk a darabszámot sorszámmal ellátva az NFT-t, a vásárló pedig Ethereummal licitálhat a tartalomra. A blokkláncokkal a digitális térben is megoldhatóvá vált, hogy valami egyedi és megismételhetetlen legyen, mert digitális egységek rögzítik a lenyomatot, a tranzakció idejét, a tulajdonost, a szerződést, s mindez nyilvános és visszakövethető.

Az ingatlanoknál kétféleképp lehet NFT-t létrehozni: az első esetben egy létező épület digitális másolatát alkotják meg és adják el, a kizárólag virtuális formában létező NFT-ingatlan viszont csak a Metaverzumban található meg, akárcsak a fenti irodaépület. Többek közt azért kedvelik a befektetők az NFT-k vásárlását, mert pillanatokon belül a birtokukba kerülhet még egy nagyobb értékű darab is, így mentesülnek a fizikai tárgyak vagy értékpapírok vásárlásakor sok idővel járó papírmunka terhe alól.


Forrás: Integrated Projects
Nyitókép: Unsplash/Thomas Habr

továbbiak
Egyre jobban, vagy sehogy – Behind the scenes: Szalay József és Alföldi Barbara jégkrémkészítők
business

Egyre jobban, vagy sehogy – Behind the scenes: Szalay József és Alföldi Barbara jégkrémkészítők

Bár már vége a nyárnak, vannak olyan márkák és olyan alkotók, aki azért dolgoznak, hogy megőrizzék számunkra a nyár melegét. A napsütötte délutánok, a felhőtlenség érzése és a tengerpart szabadsága mind belesűríthetők egy dobozba, pontosabban egy jégkrémformába, ha valaki szívvel-lélekkel csinálja. Behind the scenes-sorozatunk aktuális epizódjában Nagytarcsa felé vettük az
Fókuszon kívül és belül – képeken a magyar peremvidék
fotográfia

Fókuszon kívül és belül – képeken a magyar peremvidék

Kik és hogyan élnek a városoktól messzi vidékeken? Piti Marcell és Halász Dániel fotográfusok a központoktól távoli tájakra, a fókuszon kívülire irányították a tekintetüket és a fényképezőgépüket: a peremvidék helyeit, embereit és tárgyait dokumentálták. Most a budapesti forgatag közepéről tekinthetünk be a magyar peremvidék világába. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél
Három csillag szerencsés együttállása – LUI
gasztronómia

Három csillag szerencsés együttállása – LUI

Ahhoz, hogy valaki nyisson egy éttermet, kávézót vagy pékséget, tulajdonképpen nem kell semmi eget rengető. Ahhoz azonban, hogy ez olyan hely legyen, ahol tíz perc után törzsvendégnek érzed magad, és ahová akár napjában többször visszatérsz, egészen más dolgok szükségesek. Nyitottság, alázat, maximalizmus – ezek bizony nem klisék vagy üres szavak, hanem