Az egymást követő korszakok nyomai, Budapest városrétegei lépten-nyomon felfedezhetők a főváros átalakult téri viszonyaiban, az épületeken, a városkép apró részletein. Ahogyan a rétegek egymásra rakódnak, úgy változik idővel a városlakó viszonya is környezetéhez, mely nem csupán napi rutinjának teremt kontextust, de identitását is formálja. Balla Dóra Budapest című új kiadványa egy tartalmában és formájában is kivételes művészkönyv az idő tetten éréséről, az élettelenségében is élő Budapestről és az alkotó személyes emlékeiről.
„Cretio, Creatio, Recreatio” (magyarul örökségátvétel, alkotás, újraalkotás) – a könyvben olvasható latin szavak fémjelzik Balla Dóra alkotói attitűdjét, amellyel a Budapest című kiadvány készítése alatt a fővároshoz, annak identitásformáló erejéhez és személyes emlékeihez vizuálisan közelített.
Legújabb művészkönyve nem „karanténmű”: a projekt ötlete már néhány éve megfogant, a munka nagy része mégis 2020-ban zajlott, ezért a világ radikális alakulásának hatása érezhető a kész anyagon is. A karanténhelyzettel az élet szorult ki Budapestről – a kiadvány lapjain sehol egy ember, helyette azt láthatjuk, ahogyan az idő nyomot hagy a városon. Töredezett ornamentikák, a város épületei fényreflexiókban, kopott feliratok, lepelbe borult építmények jelennek meg az oldalakon.
Habár a kiadvány Budapestet mutatja be, semmilyen értelemben véve nem turistakönyv, de nem is olyan, öncélú mű, mellyel ne tudnánk azonosulni. Sokkal inkább hiteles, személyes képanyag az alkotó szülővárosáról, fővárosunkról, melyet megevett az idő vasfoga, de szépsége éppen ebben és a folyamatos változásban gyökerezik. A könyv képanyaga a város valós érzetét, a romlás esztétikáját, a szépség és pusztulás ritmusos váltakozását, mindenekelőtt pedig az idő múlását rögzíti. Balla Dóra a könyv elkészítésének első lépéseit egészen gyerekkoráig, a Bartók Béla úti nagy budai bérház emlékéiig, a pezsgő belvárosi élet atmoszférájáig vezeti vissza – a „budapestiség” identitásformáló erejéig.
„Azzal foglalkoztam, hogy érett, felnőtt grafikusként milyen a viszonyom ezzel a budapesti, belvárosi identitással, ami nagyon taktilis, az érzékelésen alapul. Budapest a kopott lépcsőházak esztétikájával és a pusztuló, gyönyörű ornamentikákkal együtt a lényem része” – mondja.
A retusálatlan képeket tulajdonképpen a különleges nyomdai eljárás és a papír alakítja absztrahált, kontrasztos vizuális ábrákká, melyek szemlélésekor fel-felsejlik bennünk az eredeti városkép emléke. A grafikusművész elmondása szerint a könyv készítését tudatos döntések mellett sok intuitív választás és véletlen kísérte. A személyes hangvételű anyaghoz találó párosításnak bizonyult a művészkönyv formátuma, amely – egy kiállítással szemben – időbeli kontinuitást képvisel, többekhez eljuthat és személyes tárgyként szorosabb kapcsolatot tud létesíteni a befogadóval.
Balla Dóra egyedi könyveinek készítése során már korábban is kísérletezett kreatív anyagokkal és új nyomtatási eljárásokkal, izgalmas képi és nyomdatechnológiai megoldások terén pedig a Budapest című kiadvány sem okoz csalódást. Az ezüsttel nyomott fotók az olasz Favini 2020-ban kifejlesztett fekete papírjára kerültek, amely nemcsak erős taktilis jellege, hanem gyártástechnológiai megoldása miatt is különleges: a teljes mértékben környezetbarát, újrahasznosítható matéria a textiliparból hátrahagyott ipari hulladékból, gyapjúból és lakossági hulladékból készült. A papír ezáltal az átalakulás, változás metaforájaként is erősíti a könyv tartalmát, amellett, hogy a „szőrös” felületet önmagában is izgalmas, emlékezetes élmény tapintani. A különleges lapokat vászontábla védi, amelyre prégeléssel került az organikus, sejtszerű betűtípussal szedett cím.
A könyv jelenleg az ISBN könyv+galéria boltjában kapható.
Tizenkét lábú ház | RJZS architects
Új arculatot kap a Burger King
