A Bánáti + Hartvig Építész Iroda régi bázisát kinőve új irodaépületet igényelt, ám sem egy neutrális bériroda, sem egy új ház építése nem jött náluk szóba. Olyan helyet szerettek volna, ami meglévő épületet gondol újra: őszinte, környezettudatos, maximálisan megmutatja építészeti szemléletmódjukat, miközben öröm benne dolgozni és létezni.
Elmeséljük, mit láttunk és hallottunk az épületbejáráson!
Bánáti Béla és Hartvig Lajos vezető építészek több, mint egy éven át keresték a tökéletes budapesti ingatlant, amelyet aztán igényeikre alakítva valóban sajátjukénak érezhetnek. A körforgásos gazdaság és körkörös építészet jegyében kiemelten fontos volt számukra, hogy a lehetőségekhez mért legkisebb környezeti terhelés mellett egy múlttal rendelkező, régi épületet hasznosítsanak újra. Amikor végre megtalálták az eladósorba került, Újbuda központnál található egykori Alba Regia éttermet, gyakorlatilag másnap megvették. Önmaguk megbízójaként belső pályázatot hirdettek az átépítésére, aminek nyertese Lőcsei Vera koncepciója lett.
A hatvanas évek elején épült, emblematikus vendéglátóhely lapostetős, egyterű lepényépület volt, így elsősorban funkcionális tereket kellett benne létrehozni a hatékony és kényelmes munkavégzéshez. Vera három szintet alakított ki, amelyeket háromkarú lépcsővel kapcsolt össze. Az épület közepének átjárhatóvá tételével és a körülötte lévő angolakna kimélyítésével fényt engedett a szintek közé, aminek köszönhetően világos, tágas és flexibilis termek születettek. A nyílt irodatér mellett ezáltal lehetőség nyílik elvonulni: különböző méretű megbeszéleseket tartani, makettezni, dokumentálni, közösségi életet élni, együtt étkezni, pihenni vagy a hangszigetelt telefonkabinokban ügyeket intézni. Mindezt a téralakításon túl gondosan megtervezett akusztikai rendszer és hangszigetelt megoldások teszik lehetővé. Az új tervben külön hozzáadott érték, hogy a bejáratot a forgalmas Fehérvári útról a park felőli oldalra helyezték át. Az iroda csendesebb és esztétikusabb elrendezése kellemes ráhangolódást biztosít a munkanapokra. Vera ezen kívül egy lehetséges második ütemet is kidolgozott, amelyben a tetőterasz felújítása és újragondolása lesz fókuszban.
„Amit lehet, használj fel újra, ne burkolj, ne fess semmit csak azért, hogy szép legyen!” – vallják az őszinte építészet jegyében a BH-nál, így nem akarták eltakarni az épület tökéletlenségeit. A hatvanas években ugyanis itthon még mindig a háború utáni építészet volt jellemző, amit nem feltétlenül a legjobb anyagok és a legszebb megmunkálások jellemeztek. Ennek ellenére szerették volna megőrizni az építészettörténeti korlenyomatokat és az épület szerkezetében rejlő históriát. A raszter megtisztítása által Vera direkt kiemelte az eredeti, racionális vázat, az építkezés során pedig külön ügyeltek arra, hogy elkerüljék a romba bontást, vagyis ahol lehet, visszaépítették az elbontott anyagokat. Az egykori homlokzat üvegtéglafalából a lenti tárgyalóban építettek határfalat, az acélszerkezetű üvegportálok a tárgyalók elválasztóiként hasznosultak újra, megmaradtak a régi radiátorok, a falfelületeket pedig eredeti valójukban, sérülésekkel és ceruzanyomokkal együtt hagyták meg.
Az épületbejárást Bánáti Béla és Hartvig Lajos vezette, majd a séta végeztével rövid, informatív előadások következtek. Lőcsei Vera, a tervpályázat nyertese mellett megszólaltak a belsőépítész és a kivitelező cég képviselő is, valamint Kurucz Regina, WELL-szakértő is megosztotta a tapasztalatait. A WELL egy nemzetközi zöld épületminősítési rendszer, melynél az ember kerül a középpontba, a BH pedig elsők között integrálta itthon módszereiket. Az irodaépület felújításánál ezért központi kérdés volt, hogy hogyan befolyásolja az épület a dolgozók egészségét. A választ egy munkanap vizualizálásával igyekezték megtalálni, hogy az iroda ne csak a munkavégzést, hanem a testi-lelki egyensúlyt is elősegítse. Végezetül Hartvig Áron Dénes osztotta meg kutatását a régi épületek felújítása során történő széndioxid-kibocsátás csökkentésről. Tézise szerint a karbonsemlegesség elérésében kulcsfontosságú szerepe van az épületeknek és az építkezéseknek. Azt vizsgálta, mekkora széndioxid-megtakarítással járt, hogy a BH nem új, hanem meglévő épületbe költözött. Konklúziója alapján egy teljesen új iroda felépítéséből származó széndioxid-kibocsátását csak egy kisebb erdő, azaz pontosan 384 fa lett volna képes elnyelni egy évszázad alatt, amelyet a BH így megspórolt. Autentikus, múltba és jövőbe egyaránt tekintő végeredmény jött létre, amely méltóan példázza a BH filozófiáját.
Bánáti + Hartvig | Web | Facebook | Instagram
Fotók: Bujnovszky Tamás