Budapestnek az a titka, hogy fiatal. Alig száz éve még dacos kisvárosok, falvak, grundok és bolgárkertek foglalták el mai tereit. Budapestnek az a titka, hogy öreg. A Margitszigeten már ezer éve is kiválasztottak korzóztak, törökfürdőiben sok száz éve csodálták Buda ormait, meg a nyújtózó, lusta túlpartot.
Budapestben az az isteni, hogy tele van misztériummal, a körfolyosók és világítóudvarok mögött kertek, magányos házak bújnak el, bokraik mögül szuterén ablakok kacsintanak rád kacéran, a város pincelabirintusok és csigalépcsők, gangok és templomi kripták, sziklakórházak birodalma. És az az emberi, ahogy lengén odaadja magát: a bohém belvárost olyan könnyű lángolóan szeretni.
Megtanulni már annál nehezebb.
Hűségesen és egy életen át kutatni, ahogy Krúdy járta, élte, falta fel minden apró zugát. És mi miatta (is) tudjuk, hogy a sok egykori kisváros, ipartelep, fürdőhely ma is őrzi identitását. Budapestben az a jó, hogy nem egyetlen város, hanem ezer szíve van, és ha közel enged magához, láthatod: polgárai ma is őrzik elődeik tüzes identitását. Mennyi boldog harcos lokálpatrióta Budafoktól Újpestig, büszke lakók, akik értik az utcák titkait, hol volt borospince, vagy káposztasavanyító, hol járt egykor villamos, lóvasút, mitől igazán más és egyedi az ő kerületük.
Budapest süldő lány, csinos és pimasz. Budapest tisztes őszes halánték, tapasztalt és nagylelkű. Ez a város a vágyott polgári erény, a hűség és tisztesség, Nemecsek Ernő hazája. Budapest kikapós és kokett, telis-tele van álmokkal, vágyakkal, az Ulpiusok bódult fővárosa.
Budapestinek lenni világnézet.
Vagy még inkább: egy életen át tartó, mégis lángoló szerelem.
Grecsó Krisztián
Grecsó Krisztián, József Attila-díjas író és költő gondolatai az Essence of Hungary projekt keretében az Essence of Budapest kiadványban jelentek meg.