Dominál a magyarok külföldi utazása során a bankkártyás fizetés. Hova utazunk, meddig maradunk, és mennyit fizetünk? Ennek jártunk utána.
A Visa „Utazási és fizetési szokások 2022” című tanulmánya alapján jól látszik, hogy a digitalizáció áthatotta a turizmust is. A magyarok 62 százaléka részesíti előnyben a bankkártyát, vagy más emulációt, például a mobiltelefont vagy okosórát. Ezt a hozzáállást minden bizonnyal az elmúlt évek járvánnyal terhelt időszakából mentettük tovább, amikor előtérbe került az online vásárlás, illetve az érintéses bankkártyás fizetés.
Régiós viszonylatban a magyarok elmaradnak a hosszabb, három éjszakánál tovább tartó külföldi üdülések arányában, a megkérdezettek nagyjából egyharmada készül hosszú nyaralásra, míg ez a szám a lengyelek, csehek és bolgárok körében körülbelül 40%, a románok fele, a szlovénok 62 százaléka hagyja el az országát hosszabb nyaralásra.
Rövidebb, akár hétvégi nyaralás tekintetében a magyarok ugyancsak alulmaradnak, a válaszadók harmada készül 3 napnál rövidebb ideig nyaralni külföldön. Ezek a rövidebb kiruccanások inkább a szlovénoknál népszerűek, akiknek 44 százaléka tervez pár napos nyaralást. Az országok közötti korlátozások feloldása után újra lehetővé váltak a bevásárlóutak, a magyar megkérdezettek 15 százaléka jár át külföldre bevásárlás céllal, a legnépszerűbb desztinációk Ausztria, Szlovákia, illetve Horvátország.
2022-ben a hosszabb nyaralások legfőbb úti céljai Horvátország, Olaszország és Görögország, ami talán azért lehet érdekes, mert a top 3-ba nem fért bele Ausztria. A rövidebb utazások adatai azonban kárpótolhatják Ausztriát, hiszen a magyar válaszadók körében Bécs volt a legnépszerűbb célpont, amit Róma és Prága követett. A hosszú nyaralást tervezők fele már több hónappal az utazás előtt eltervezi a vakációját, ötöde viszont csak egy hónappal előtte kezd el tervezgetni. A rövidebb kiruccanásokat átlagosan kevesebb ideig tervezik, a válaszadók harmada egy hónappal előtte készíti elő a terveket, 16 százalékuk pedig csak egy-két hetet ad magának az előkészületre.
Kiss Ede, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője elmondta, hogy a Visa régóta hisz abban, hogy a turizmus a gazdaság egyik motorja, munkahelyeket teremt, valamint elősegíti a különböző kultúrák megismerését és elfogadását. A Visa utazási és fizetési szokásokat vizsgáló felmérése azt mutatja, hogy a magyarok a járvány előtti szokásaikhoz térnek vissza idén. Az utazási tervek a magyar fogyasztók fokozatosan újjáépülő bizalmára utalnak, ez pedig jó előjel a nemzetközi turizmus és a határokon átnyúló tranzakciók fellendülésére vonatkozóan.
A külföld velejárója a másfajta pénznem, erre különös figyelmet kell szentelni egy nyaralás előtt. A magyarok számára fontos a kártyák, az okostelefonok és az okosórák adta kényelem, gyorsaság, biztonság, ezért majd kétharmaduk választja ezeket a digitális megoldásokat a készpénzzel szemben. „Örömmel látjuk, hogy a magyarok a külföldi utazások során a kártyás és mobileszközös fizetést részesítik előnyben, 62 százalékuk jelölte meg ezeket a fizetési módokat preferenciaként. Ez az egyik legmagasabb arány a vizsgált nyolc közép- és kelet-európai ország között. Az innovatív és megbízható globális Visa hálózatnak köszönhetően mindenki gyorsan, kényelmesen és biztonságosan fizethet több mint 200 ország 100 milliónál is több pontján” – tette hozzá Kiss Ede, aki megjegyezte, hogy ez az arány a régió élvonalába repíti Magyarországot, hiszen csak Szlovákia előzi meg.
A magyarok többsége nem használ külön bankkártyát külföldi útja során, az a 11%, aki mégis, legtöbbször arra hivatkozva teszi ez, hogy egy másodlagos kártya használata biztonságosabb, illetve akár kedvezőbb árfolyamokat használhat, több pénznem áll rendelkezésére, vagy jobban tudja ellenőrizni a kiadásait.
Annak az időnek leáldozott, hogy a költésre szánt pénzünket készpénz formájában visszük ki, a megkérdezettek csupán 15 százaléka készül annyi készpénzzel, amely fedezi az egész nyaralását. Ez az összeg egyébként egy főnek egy napra 25 és 50 euró közé tehető, ha a szállást nem számoljuk. A leggyakrabban benzinkúton, bevásárlóközpontban, illetve étteremben hagyunk ott pénzt, ezeknél az eseteknél a digitális fizetés aránya 70% környékén mozog.
Farkas Tamás, az OTP Bank betéti kártya területi menedzsere elmondta, hogy az elmúlt öt hónapban, az előző év ugyanezen időszakához képest jelentős bővülés történt a kártyás tranzakciók volumenében: külföldi vásárlásnál a kosárérték 20 százalékos bővülést produkált, a külföldi ATM-eket pedig 30 százalékkal többen vették igénybe, a várakozások pedig hasonlóak. Ez a koronavíruson túl a forint árfolyam gyengülésének, illetve az inflációnak is köszönhető. A magyarok külföldön a bankkártyájukat Ausztriában, Szlovákiában, illetve Németországban használták a legtöbbet, ehhez valószínűleg a síszezon is bőven hozzájárult.
Farkas Tamás továbbá kiemeli, hogy a külföldi vásárlások során továbbra is a kártyás vagy a mobiltelefonos fizetés a legkényelmesebb választás. A legtöbb országban kiterjedt elfogadói hálózatok működnek. Utazás előtt érdemes a bankkártyát kibocsátó bank külföldi vásárlásra, illetve készpénzfelvételre vonatkozó aktuális szabályzatait megnézni, ugyanis kedvezőbb díjazása lehet például az adott bankcsoport által üzemeltetett külföldi ATM-en való készpénzfelvételnek. Az sem mindegy, hogy egy kártyás vásárlást milyen árfolyamon számol el a bank. Nekünk sem és a pénztárcánknak sem.
Út a mozgáskorlátozottakhoz | Ösvényeinken: Veled
Limitált Tisza fürdősortok az autizmussal élőkért
