fbpx
Nyomj Entert

Fűre lépni szabad! – Ilyen lett az új belvárosi Bástya park

Egy köztér kialakításában fontos, hogy a végeredmény ne csak reprezentatív legyen, ahol megpihenünk, miközben szemléljük a minket körülvevő környezetet, hanem az is, hogy aktivizálja és bevonja a városlakókat. A budapesti belvárosban található új Bástya park minden bizonnyal tartogat látványos térelemeket, ugyanis itt tárul fel a XV. századi városfal leghosszabb szakasza, de van itt lebegő sportpálya és a Gellért-hegyi Sziklakápolnáig ellátó kilátópont is. Ezen tényezők mellett pedig a klímabarát és innovatív megoldások is előtérbe kerültek. A Bástya park projektvezető tervezőjével és a Város-Teampannon ügyvezető igazgatójával, Koszorú Bálinttal beszélgettünk.

A Város-Teampannon nem először vesz részt a Belváros közterületi fejlesztéseiben. Hozzájuk kötődik például Budapest új főutcájának a terve: az egyik első az olyan jelentős urbanisztikai beavatkozások közül, ami a Belváros forgalomcsillapítására irányult. „Ebben a munkában szüntettük meg a Ferenciek terén az aluljárót, amivel kiszorítottuk az M5 és az M1-M7 autópályák átmenő forgalmát a Belvárosból. Annak idején a terv nagy port kavart, sokan kritizálták is, de az idő igazolta ezt a beavatkozást” – jegyezte meg Bálint. A cég további nagyobb léptékű belvárosi munkáihoz tartozik még a Március 15. tér, a Vörösmarty tér, a Podmaniczky Frigyes tér vagy az Arany János utca jelenleg is zajló megújítása is. Ez utóbbinál egy újszerű, úgynevezett Stockholm rendszerrel elültetett, közel 100 fából álló fasor teszi élhetőbbé a Belvárost a járókelők számára. 

A Bástya park kialakítása is több szempontból tartogat meglepetéseket, legyen szó az alkalmazott innovatív megoldásokról, a koncepciót vezető szemléletmódról vagy akár a helyszín adottságairól. Az sem elhanyagolható tényező, hogy Budapest belvárosa egy fokozottan zöldfelülethiányos terület, valamint a Déli-Belvárosban, ahol a Bástya park is található ez még szélsőségesebb módon jelentkezik. A márciusban átadott park – valamint az azt szegélyező, szintén felújított Veres Pálné utca és Bástya utca – azonban nem csak attól válik érdekessé, hogy 846 négyzetméter új zöldfelülettel gazdagítja a beépített, sűrű városszövetet.


Múlt és jelen együttes jelenléte

A Veres Pálné utca és a Bástya utca kereszteződésében elhelyezkedő új Bástya park már helyszínében is egyedülálló. A park szellemét ugyanis a műemléki városfal jelenléte adja, amit ilyen hosszúságban és méretben sehol máshol nem lehet megtekinteni Budapesten. A nagyjából 8,5 méter magas, 2 méter vastag összefüggő egykori – Mátyás király uralkodásának idején emelt – pesti városfal csaknem 50 méter hosszan tárul a látogatók elé. Ahogy Bálint is kiemelte, a park tervezése „urbanisztikai és örökségvédelmi szempontból egy hihetetlenül érdekes és összetett feladat volt, tele kihívásokkal”. 

A városfal műemléki restaurálása alapvető részét képezte a tervezésnek: a határoló épületek tűzfalait szigetelték, amelyekre egy növények futtatását elősegítő szerkezet is került. A városfalon egy vélhetően eredeti magasságban elhelyezkedő, modern megjelenésű gyilokjárón (a várak falain húzódó védőfolyosó) sétálhatunk végig. „A tervezés során együttműködtünk a Budapesti Történeti Múzeummal: a kutatói anyagokból kiderült, hogy ugyan nem teljes hosszában, de szakaszosan egy gyilokjáró volt a városfalon. Arra jutottunk, hogy ennek a visszaállítása egy látványos eleme lehetne a parknak. Mivel a gyilokjáró eredeti műszaki kialakításáról és anyaghasználatáról nincs pontos adat, ezért azt modern anyaghasználattal, horganyzott acéllal és üveggel láttuk el, ami egyértelműen mutatja, hogy ez nem a régi, hanem egy új hozzáépítés: funkciójában idézzük meg a régmúltat” – részletezte Bálint.

A gyilokjáró alatt a városfal tövében egy városfalsétányt is kialakítottak, aminek különlegessége, hogy innen, a park legmélyebben fekvő pontjáról a városfal közel teljes magasságában látható és a hajdani utcaszint is megjelenik. A városfal továbbá egy szintén növényekkel felfuttatott kilátóponttal válik teljessé, amiről a Gellért-hegyi Sziklakápolnáig lehet ellátni. „Tulajdonképpen úgy is tekinthetünk erre a térelemre, hogy a kilátópont egy bástyaszerű építménye a városfalnak” – tette hozzá Bálint.


„Játékos tér” – számos funkció kis alapterületre sűrítve

Ahogy megérkezünk a parkba a teljes egészében feltáruló városfal mellett hamar szembetűnnek a park további jellegzetességei is, olyan részletek, mint például a színek közötti kontraszt, a szerpentin szerű sétány vagy a park egyik legfőbb különlegessége, a többszintes és lebegő térszerkezet. Ez a fajta térjáték nem véletlen, ugyanis ahogy Bálint is kiemelte, a tervezést vezető gondolatiság mögött a „játékos tér” mottója állt.

A többszintes területhasználat már a városfal kialakításánál is megjelenik, de az egymás alá rendezett sportpálya, játszótér, és a félig a földbe süllyesztett kiállítóteret is magába foglaló épületegyüttes esetében válik igazán látványossá. „A helyi önkormányzat legfőbb elvárásai az új parkkal kapcsolatosan a következő funkciók voltak: a városfal megújítása, az ahhoz kapcsolódó sétány, egy kisebb kiállítótér, köztéri illemhely és játszótér kialakítása. További fontos szempont volt ezeket a funkciókat úgy összesűríteni, hogy emellett minél több és nagyobb zöldfelület tudjon helyet kapni: ez volt tulajdonképpen a tervezői diszpozíciónk, ebből indultunk ki. Ezt a sok funkciót összeszedtük, majd megnéztük, hogy mennyi a rendelkezésre álló területünk, és elkezdtük tervezni, számolgatni, hogy hogyan lehet ezt mind elhelyezni egy ilyen pici alapterületű helyszínen. Egy belsős céges pályázat keretében készítettünk több változatot, ami alapján arra jutottunk, hogy ezt a sok funkciót csak és kizárólag többszintes területhasználattal lehet megvalósítani” – mondta el Bálint.

A játékosság nemcsak a térszerkezet, hanem a funkciók szintjén is fontos szempont volt a tervezés során. „A kezdetektől fogva az volt a célunk, hogy a park egy olyan kialakítást kapjon, ami minden elemében alkalmas és lehetőséget biztosít arra, hogy a gyerekek vagy az idelátogatók különféleképpen tudják használni azt játékos módon, és a különböző korcsoportok többféle funkciót találjanak meg az egyes elemekben” – emelte ki Bálint. Ilyen többek között a játszótér mellett elhelyezkedő francia lépcsős terület is, ami alkalmanként hasznosítható akár oktatási céllal vagy kisebb előadások, koncertek helyszíneként is. „A városfal, vagy a belváros felfedezésére induló érdeklődők, turisták számára is egy jó kiindulási helyszínt biztosít. A francia lépcsők és a parkban található gumiburkolatú szerpentin a gyerekek számára biztonságos játékos elemként is használhatóak” – egészítette ki. 


Ökologikus szemlélet: klímabarát innovációk 

A többfunkciós parkban nemcsak az aktív rekreáció, de a mikroklíma javítása is elsődleges célkitűzés volt. Továbbá arra is odafigyeltek, hogy a tervezést a zöld szemlélet határozza meg. Ahogy Koszorú Bálint is elmondta a klímabarát megoldásoknak több lényeges elemük is van, mint például a zöldfelületek aránya, a burkolatok típusa és minősége, de a csapadékvízzel való gazdálkodás, a párologtatás, az árnyékolás és a megújuló energiák hasznosítását is ide sorolhatjuk. „A Bástya park esetében a tervezés során mindenhol érvényesítettük az ökologikus gyakorlatot. Egyrészt a park teljes területén a csapadékvizeket helyben tartjuk: létrehoztunk egy esőkertet, ahová a többlet csapadékvizeket vezetjük. Ide olyan növényeket terveztünk, amik igénylik a nagyobb mennyiségű vizet. A városfalsétány burkolata olyan stabilizált szórt burkolatot kapott, ami növényi olajjal van keverve: ez a burkolat a vizet átegendi és helyben tartja a csapadékot. Ami még lényeges, hogy az öntözést egy fúrt kútból oldottuk meg, vagyis nem a sokszorosan kezelt vezetékes vizet használjuk” – részletezte Bálint. 

A zöld szemlélet jegyében a korábbi Bástya utcai mészkőburkolatot újrahasznosították, és óvatos bontás, tisztítás után újra beépítették, így csak a szükséges mértékben pótolták azt új kövekkel. A szerpentin és a játszótér helyszínén alkalmazott gumiburkolatok is részben újrahasznosított gumiból készültek. A mikroklíma javításának érdekében pedig a Város-Teampannon páraoszlopokat épített, de a korábban említett zöldfalak is ugyanezt a célt szolgálják. Továbbá a parkon kívül, a tér Veres Pálné utcához közeli végén egy néhány négyzeteméteres „bandázó helyet” is kialakítottak: ennek különlegessége az ülőalkalmatosságok feletti pergolák, amelyek a rájuk gyorsan felfutó növényzet által árnyas lugast hoznak majd létre, ezáltal is jelentős szerepet vállalva a mikroklíma javításában.

A fejlesztés további innovációja, hogy 20-30 éves faegyedeket is elültettek, amelyeknek a korona átmérője az 5-6 métert is eléri. „Tudomásom szerint Magyarországon elsőként itt lettek ekkora méretű fák beültetve, úgyhogy ez egy újszerű megoldás volt. Nem mellesleg ezzel azt is elértük, hogy a gyerekek homokozójára nem kellett egy külön árnyékoló szerkezetet tervezzünk, mivel a kiültetett harminc éves fa egyből árnyékot ad a homokozóra, így a gyerekek nyugodtan tudják használni azt. Egy fákban szegény, sűrű belvárosi területen ez egy jó megoldás, hiszen nagyon hamar, látványos módon hoz élvezhető eredményt. Ha fiatal fákat ültetnénk ki, akkor ugyanezt az eredményt csak 20-25 év múlva kapnánk meg” – mondta el Bálint.

A Bástya parkban az innovatív és egyedi megoldásokon túl, több olyan köztéri épített elem is helyet kapott, amik a Város-Teampannon saját fejlesztései: ilyen például a Március 15. térről is ismerős rozsdamentes acélforgószék, vagy a belvárosszerte felbukkanó csavaros biciklitárolók. De a korábban említett párásító oszlopok, valamint a bandázó helyet árnyékoló, és egyben közvilágítási elemként is működő pergolák is ide sorolhatóak. Az idelátogatók örömére pedig az egész park területe stabilizált gyepburkolat kapott, így nyugodtan sétálhatunk vagy heverészhetünk rajta.

Fotók: Mohai Balázs

Város-Teampannon | Facebook

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük