Megállapodásra jutott az Európai Parlament és a Tanács a digitális piacokról szóló törvényről, amelynek célja a kapuőrök – például a Google, az Amazon, a Facebook és az Apple –, azaz az uniós országokban jelentős gazdasági hatalommal rendelkező vállalkozások szabályozása. A szabályozásnak köszönhetően végre labdába rúghatnak azok a kis – és középvállalkozások is, akik eddig a nagy játékosok miatt kiszorultak a pályáról. Elemzésünk.
15 hónap huzavona után március 24-én este az Európai Parlament és a Tanács tárgyalói megállapodásra jutottak a nagy online platformokat célzó új uniós szabályokról, a digitális piacokról szóló törvényről (DMA – Digital Markets Act). Az új szabályok várhatóan 2023 elején lépnek majd életbe és céljuk, hogy fellépjenek a kapuőrnek nevezett alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó, jelentős gazdasági erővel rendelkező nagy szolgáltatók tisztességtelen gyakorlatával szemben, úgy, hogy a kapuőröknek azért maradjon lehetőségük az innovációra is.
Technikailag a törvényt még az Európai Parlamentben az Európai Unió 27 tagállamának meg kell szavaznia, de a jóváhagyás igazából már csak formalitásnak számít. A DMA kapcsán óriási nyomás nehezedik a Bizottságra, hogy megfeleljen a magas elvárásoknak. Ha egy kapuőr a jövőben nem tartja be a szabályokat, a Bizottság az előző pénzügyi év teljes világméretű forgalmának 10%-áig terjedő bírságot szabhat ki, ismételt jogsértés esetén pedig 20%-os bírságot. Mi több, rendszeres jogsértés esetén a Bizottság bizonyos időre eltilthatja őket más vállalatok felvásárlásától.
De kik azok a kapuőrök?
Kapuőrnek számít az a nagyvállalat, amelynek piaci kapitalizációja legalább 75 milliárd euró vagy éves forgalma eléri a 7,5 milliárd eurót, valamint a tevékenységei között szerepelnek olyan alapvető szolgáltatások, amelyeknek legalább 45 millió havi végfelhasználója van az EU-ban, és évente legalább 10.000 üzleti felhasználóval rendelkeznek. Ilyen szolgáltatás lehet például egy böngésző, egy üzenetküldő alkalmazás vagy egy közösségi média platform. Kapuőrnek minősül továbbá az a vállalat, amely hosszú távon stabilan erős gazdasági pozícióval rendelkezik, jelentős hatást gyakorol a belső piacra, több uniós országban is tevékenykedik és emellett kiterjedt felhasználói bázist köt össze nagyszámú vállalkozással.
Nagyobb függetlenség a KKV-knek
Andreas Schwab, az Európai Parlament képviselője szerint a törvény elkerüli a kisvállalkozások túlszabályozásának minden formáját. Az alkalmazásfejlesztők elé teljesen új lehetőségek tárulnak, a kisvállalkozások nagyobb hozzáférést kapnak a számukra releváns adatokhoz, az online hirdetési piac pedig igazságosabbá válik.
Vagyis mindenkinek jó, csak a BigTech-nek nem? Nem teljesen. Sajnos a szabályozásnak nem szándékolt hatásai is lehetnek, amelyek kiszámíthatatlansága főleg azért jelent problémát, mert a jelenleg értékesítésre és reklámozásra használt oldalaknak nincs sok, a KKV-k számára is kedvező alternatívája. A jó hír viszont, hogy a digitális piacokról szóló törvény bevezetése után a tech óriásoknak lehetővé kell tenniük üzleti felhasználóik, például a platformjaikon értékesítő vagy hirdető vállalkozások számára, hogy hozzáférjenek azokhoz az adatokhoz, amelyeket a platform használata során hoznak létre. A kapuőröknek innentől tilos lesz előnyben részesíteni a saját szolgáltatásaikat a platformjaikon, tehát az általuk árult termékeket vagy szolgáltatásokat előre sorolni és ezáltal hátrányban részesíteni a kisvállalkozások kínálatát. Nem akadályozhatják meg többet a vállalatokat abban, hogy másik, akár kedvezőbb feltételeket kínáló felületet használjanak üzleti tevékenységeikhez, illetve nem használhatják fel a KKV-król gyűjtött, kereskedelmi szempontból akár érzékeny adatokat saját hasznukra.
A hirdetők valós időben és külön költség nélkül férhetnek majd hozzá saját és ügyfeleik adataihoz is, mi több, a kapuőrök nagy bánatára még meg is kell könnyíteniük ezt a folyamatot nekik. A személyes adatok esetében viszont a vállalatoknak szükségük lesz a felhasználó hozzájárulására is, hiszen azt az uniós jog védi.
Bár a DMA nem biztosít külön finanszírozást vagy kizárólagos jogot a kis- és középvállalkozások számára, mégis megteremti a feltételeket ahhoz, hogy minden üzleti felhasználó innovatív lehessen, és részesüljön a tisztességes digitális piacok előnyeiből. Az Enterprise Europe Network, az EDIH (European Digital Innovation Hubs) és az európai ipari klaszterek folyamatosan együttműködnek, hogy a KKV-knak digitalizációs szolgáltatásokat, például képzéseket vagy tudatosságnövelő és kapacitásnövelő tevékenységeket nyújtsanak, ezzel is segítve a felzárkózás reménytelen folyamatát.
Elég a túlzott befolyásból
A szabályozásnak nem kis támogatóbázisa van Európában a KKV-k vezetői között. A YouGov felmérése szerint a kisvállalkozások vezetőinek nem tetszik a Facebook és a Google nyomkövetésen alapuló hirdetése. A franciaországi és németországi kisvállalkozások vezetői alternatívákat szeretnének a Facebook és a Google domináns, nyomkövetésen alapuló hirdetéseivel szemben – derült ki az Amnesty International és a Global Witness megbízásából készült új kutatásból. A két ország kis- és középvállalkozásainak 75%-a úgy véli, hogy a nyomon követésen alapuló reklámok aláássák az emberek magánéletét és csorbítják emberi jogait. A megkérdezett vállalkozók 69%-a mondta azt, hogy bár a Facebook és a Google befolyása kellemetlen számukra, úgy érzik, hogy az iparági dominanciájuk miatt nincs más választásuk, mint náluk hirdetni. A Facebook és más iparági vezetők hangsúlyozták, hogy a célzott hirdetések szükségesek az európai kis- és középvállalkozások túléléséhez. A felmérésből azonban kiderült, hogy a válaszadók 79%-a úgy vélte, hogy a nagy online platformoknak – például a Facebooknak és a Google-nak – fokozott szabályozással kellene szembenézniük azzal kapcsolatban, hogy az online hirdetések során hogyan használják fel a személyes adatokat a felhasználók célzására.
A felmérésből emellett az is kiderült, hogy a vállalkozók úgy vélték, hogy ügyfeleiknek nem tetszik, ha faji vagy etnikai hovatartozásuk (62%), szexuális irányultságuk (66%), egészségi állapotukra vonatkozó információk (67%), vallási nézeteik (65%), politikai nézeteik (65%) vagy életük személyes eseményei (62%) alapján célozzák meg őket online hirdetésekkel. A francia és német kisvállalkozások vezetői tartanak tech óriások reklámtechnológiai gyakorlataitól, de sajnos nem látnak semmilyen alternatívát.
Like a local #6 – Normafa Delikát, 4minutes café, Mazel Tov
Stílusos showroomok Kelet-Európából | TOP 5
