Nem lehet sokáig nélkülözni az iskolai közeget, ez pedig az orosz-ukrán háború elől menekülő gyermekek esetében is igaz. Sok gyereket még most sem írattak be sehova, vannak akik online órára járnak, de számos kifejezetten ukrán iskola is létrejött Európában, hogy az ukrán menekült gyerekeknek biztosítson oktatást és közösséget. Elemzésünk arról, hogy a különböző országok hogyan segítik az ukrán gyerekek befogadását.
Az orosz-ukrán háború kapcsán rengeteg embernek kellett elhagynia az otthonát. A menekültek között számtalan iskolás gyermek is van, akik számára nem állhat meg az élet. Az iskolába járás lehetősége létfontosságú a gyermekek számára, mind a tanulásuk, mind a jólétük szempontjából. Ez ugyanúgy igaz a konfliktusok idején is, amikor az iskola fontos rutinszerű és biztonságos életérzést adhat a gyermekeknek, és lehetőséget teremtve arra, hogy másokkal szocializálódjanak. De aggodalomra semmi ok, számos környező ország döntött úgy, hogy segítséget nyújt ebben és iskolahelyeket biztosít az ukrán menekült gyerekek számára. Cikkünkben az UNESCO tanulmánya segítségével körbejárjuk, hogy hogyan alakul ezeknek a gyerekeknek az élete, milyen lehetőségeik vannak.
A legfontosabb és legnehezebb, hogy befogadják-e őket
Ugyan elsősorban Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Moldova fogadott be menekülteket, számos más európai országot is ki kell emelni, hiszen ezek az országok is hozzájárultak az ukrán gyerekek iskoláztatásához. Portugáliában például az ukrán diákok minden különösebb akadály nélkül beiratkozhatnak az első osztályba, míg az idősebb diákokat felmérik és ideiglenesen iskolákban vagy befogadóközpontokban helyezik el. Ha Moldovát nézzük, ott az ifjúsági központok nem feltétlenül csak formális tevékenységeket, hanem pszichopedagógiai segítséget és tanácsadási tevékenységeket is biztosítanak. Ahogy a tanulók megerősítik nyelvtudásukat, fokozatosan integrálhatók a normál osztályokba.
A legtöbb helyen a fő cél az ukrán diákok minél előbbi integrálása. Ennek megfelelően Portugália kivételes intézkedéseket vezetett be a gyors integráció biztosítása érdekében. Sok esetben nehéz lehet egyik ország által biztosított képzést és oklevelet egy másik országban elfogadtatni. Portugália mellett Belgium, Dánia, Franciaország, Litvánia, Szlovákia és Spanyolország is akadálymentesítette ezt a folyamatot, azaz a külföldön, ebben az esetben Ukrajnában, szerzett képesítéseket elfogadják az adott országban is. Emellett a legtöbb ország vállalja a nyelvórák biztosítását, a diákok megismertetését a helyi oktatási rendszerrel, a tanácsadók pszichológiai támogatását és a kompetenciák felmérését. Ez mind hozzájárul a sikeres beilleszkedéshez és megkönnyíti az ukrán menekültek életét az ilyen nehéz időkben.
Biztosított az ukrán nyelv, de nem mindenhol
Észtországban eddig az állam azon az állásponton volt, hogy észt tannyelvű iskolákban helyezzék el a menekülteket, de május végén úgy döntöttek, hogy a tallinni Endla Tänavban egy olyan iskolát építenek, amely kifejezetten az ukrán gyerekekre lesz szabva. Ez valójában azt jelenti, hogy az észt óra kivételével az oktatás a diákok anyanyelvén fog folyni, legyen az ukrán vagy orosz.
„Az észt nyelv intenzív elsajátításával kezdünk, valamint azokkal a készségekkel, amelyeket észt nyelven végzett tevékenységek révén lehet elsajátítani, legyen szó kreativitásról, technológiáról vagy mozgásról” – nyiltakozta Olga Selištševa, a Vabaduse Iskola tanulmányi igazgatója az ERR észt portálnak.
Litvániában lehetőségük van az érdeklődő ukrán diákoknak belorusz, német és lengyel nyelven is tanulni. Romániában 45 iskola és 10 középiskola kínál ukrán nyelvű oktatást. A diákok beiratkozhatnak ezekbe az iskolákba, ha úgy kívánják, míg a román normál iskolákban a tanárokat arra ösztönzik, hogy amikor csak tehetik, ukrán nyelven is oktassanak.
Lengyelországban is először a nyelvi különbözőségek megoldása a cél, de itt a fókusz inkább a lengyel nyelven van. „Az előkészítő osztályok fontosak azok számára, akiknek meg kell tanulniuk a lengyel nyelvet, amely 70 százalékban hasonlít az ukrán nyelvhez abban, hogy megérted és kommunikálsz vele, de teljesen más, ha gyerek vagy, és megpróbálsz megérteni egy fizikaórát” – mondta Jędrzej Witkowski, a Centre for Citizenship Education Foundation, a legnagyobb lengyelországi oktatási civil szervezet varsói székhelyű elnöke a Plan International oldalnak.
Egyesek azzal vádolják a lengyel hatóságokat, hogy megpróbálják „polonizálni” az ukrán fiatalokat, amely kifejezés a lengyel nemzeti tudatalattiba ütközik, és felidézi az egykori megszállók „germanizációjának” és „ruszifikációjának” emlékét, amelyek célja az volt, hogy a lengyel gyermekeket megfosszák nyelvüktől és kultúrájuktól. A lengyel oktatási miniszter, t visszautasította ezeket a vádakat. „Lengyelországban nem történik az ukrán gyermekek denacionalizálása; a célunk az, hogy gondoskodjunk róluk, amíg az országunkban kénytelenek lenni” – mondta márciusban.
Sok gyereket még be sem írattak
Vannak, akik még az eredeti iskolájukba járnak online oktatás keretein belül. Ezen gyerekek számára is segítséget kell biztosítani az infrastruktúrát illetően. Többek között például Lettország is azon dolgozik, hogy az ukrán oktatási minisztériummal együttműködve a lett oktatási rendszer alternatívájaként távoktatási lehetőséget biztosítson a diákoknak. Hasonlóképpen, az ukrán oktatási minisztérium Csehországgal együttműködve távoktatást biztosít a diákoknak az alkalmazkodási időszak alatt. Az ilyen kezdeményezések segítenek elkerülni a tanulási veszteségeket, és főleg azoknak jelentenek hatalmas segítséget, akik pár hónapon belül szeretnének visszatérni Ukrajnába.
A Save the Children hét digitális tanulási központot hoz létre lengyelországi könyvtárakban, hogy támogassa a gyerekeket abban, hogy az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium online forrásain keresztül folytathassák a tanulást. Az igazság az, hogy a becslések szerint a gyerekek egynegyede iratkozott csak be lengyel iskolákba. 800.000 iskoláskorú menekült van az országban, ami azt jelenti, hogy 600.000 gyerek szülője úgy döntött, hogy gyermekeiknek online és ukrán nyelven kell folytatni a tanulmányaikat, vagy jelenleg egyáltalán nem járnak iskolába. Hasonló tendenciák figyelhetőek meg más országokban is. Csehországban például egy kutatás megállapította, hogy a legtöbb ukrán menekült gyerek nem is iratkozott be cseh iskolába. Az óvodáskorú ukrán gyermekek háromnegyedét és az iskoláskorúak kétharmadát nem tanítják egyik oktatási intézményben sem.
Mi lesz az óvodásokkal?
Az óvodai nevelésbe való belépés országonként változik: egyes országok, mint például Észtország és Írország, bevándorlói státusztól függetlenül mindenki számára ingyenes hozzáférést biztosítanak, míg máshol, mint például Dániában, fizetni kell, de pénzügyi támogatást azért természetesen nyújtanak. Ha nincs elég hely az állami bölcsődékben vagy óvodákban, nem állami szervezetek is közbeléphetnek; a lett városok például végső esetben anyagilag támogatják azt, hogy egy gyerek magánóvodába járhasson.
Nagy teher és felelősség nehezedik a tanárokra
Az ukrán menekült diákok nagyszámú beáramlása különleges kihívásokat fog jelenteni. A tanárokra hárul a legnagyobb feladat, hiszen egyszerre kell megoldani a nyelvi különbségeket és az ukrán gyerekek befogadását. Hirtelen nem csak azzal kell megküzdeni, hogy több gyerek lesz egy osztályban: nagyon nem mindegy, hogy ezekkel a gyerekekkel hogyan foglalkoznak, miképpen állnak Ukrajna megszállásához és mindezt hogyan kommunikálják az osztálynak. Nem egyszerű ilyen helyzetben az új gyerekek befogadását tanárként segíteni, és ennek tetejébe még pszichológiai segítséget nyújtani.
A tanárok Horvátországban, a Csehországban és Szlovákiában útmutatókat kaptak arról, hogyan kell gondoskodni a diákok mentális egészségéről, hogyan kell megelőzni a konfrontációkat az osztályteremben, és hogyan kell megvitatni a kényes témákat. Franciaországban létrehoztak egy krízisegységet, amelynek egyik feladata, hogy mankót adjon ahhoz, hogy hogyan fogadják a traumatizált gyerekeket.
Olaszország arra ösztönzi a tanárokat, hogy kísérletezzenek kétnyelvű anyagokkal. Szlovákiában összegyűjtöttek a tanárok számára egy listát az ukrán nyelv alapszintű elsajátításához szükséges forrásokkal, valamint az órákon használható kommunikációs kártyákra és játékokra is gondoltak. Gyakran ezek is segítenek a feszültség feloldásában. Érdekesség, hogy a cseh tanárok a bonyolultabb kommunikációs nehézségek esetén még tolmácsszolgáltatást is igénybe vehetnek.
Sokszor a menekültekből lesznek a tanárok
Csehország kormánya több oktatási központot nyitott meg a menekültként élő ukrán gyermekek számára. Az iskolák Prágában és a délkeleti Brünnben találhatók és a tanárok a diákok anyanyelvén, azaz ukránul fogják tartani az órákat, sőt a tanári kar is ukrán menekültekből áll – közölte Petr Gazdik cseh oktatási miniszter a Twitteren.
Lengyelország azt tervezi, hogy megkönnyíti a munkakereső ukránokat abban, hogy tanári asszisztensként alkalmazzák őket. Lettországban egy új törvény szerint az ukránok jogosultak tanárként dolgozni, tehát nem kell átesniük minősítésen, feltéve, hogy csak ukrán kiskorúakat tanítanak. Ha rendes tanárként akarnak dolgozni bármely lett oktatási intézményben, akkor már szakképesítést kell szerezniük. Románia, mint sok más környező ország, tanárhiányban szenved, ezért az oktatási minisztérium lehetővé tenné, hogy az állami és magánegyetemek hallgatói és a nyugdíjas tanárok tanítási és iskolai tanácsadási feladatokat lássanak el. Azt is lehetővé teszi majd, hogy ukrán professzorok tanítsanak romániai egyetemeken. Németország és Olaszország kifejezetten ösztönözte a tanárok közötti kölcsönös eszmecserét. A német oktatási minisztérium megemlítette az ukrán tanárok foglalkoztatására és képzésére vonatkozó terveket is.
Új iskolák jönnek létre
A tallinni Vabaduse Iskola 800 helyet biztosít majd az ukrán háborús menekültek számára, hogy Észtországban folytathassák tanulmányaikat. Eddig az állam azon az állásponton volt, hogy észt tannyelvű iskolákban helyezzék el a menekülteket, de május végén úgy döntöttek, hogy a tallinni Endla Tänavban egy olyan iskolát építenek, amely kifejezetten az ukrán gyerekekre lesz szabva. Tallin elsőtől a hatodik osztályig biztosít majd iskolai férőhelyeket a tanulók számára. A hetedik és tizenkettedik osztályos tanulók számára 800 helyet hoznak létre az új Vabaduse iskolában, amely a Tőnismäe Állami Gimnáziumhoz kapcsolódik. Az iskolába június 1-jétől lehet jelentkezni, a tanév szeptemberben kezdődik.
Nem csak Tallin jeleskedik az új iskolák létesítése terén: több mint 200 ukrán menekült gyermek kezdte meg a tanítást május elején az első olyan krakkói iskolában, ahol az ukrán nemzeti tanterv szerint oktatnak, így az orosz támadás elől menekülve folytathatják tanulmányaikat. Az 1-11. osztályosok számára a dél-lengyelországi város egyik általános iskolájában tartják az órákat, amely névleges költséggel adta kölcsön a helyiségeket – számolt be a Krakkói Rádió. A projekt mögött álló alapítvány szerződést kötött az Uniceffel, amely 26 ukrán tanár és egy igazgató fizetését fedezi.
„A gyerekeknek minden tantárgyuk meglesz” – mondta Victoria Gnap, a Törhetetlen Ukrajna Alapítvány elnöke a Gazeta Wyborcza című lapnak, kiemelve, hogy az ukrán oktatási minisztériummal kötött megállapodásunk értelmében oklevelet is kapnak. Az órák jelenleg csak délután, 14.15-től 18.15-ig tarthatók, de az alapítvány reméli, hogy egy nap olyan helyiségeket tud majd bérelni, amelyek lehetővé teszik, hogy az órák reggel 8 órakor kezdődjenek.
Ókori romok és a kortárs építészet extravaganciája egy valenciai görög étteremben
Elektrėnai | Csernobil klónja
