fbpx
Nyomj Entert

Infrastruktúrák a közép-kelet-európai régióban

A közép- és kelet-európai régió növekedése olyan új infrastruktúrák iránti igényt teremtett, amelyre a 20. század második felében még gondolni sem mertünk volna. Ez az igény persze nemcsak a kommunista diktatúrák alól való felszabadulás, hanem a megváltozott globális gazdasági környezet eredménye is. A globális kereskedelemben merőben új világ alakult ki az ezredfordulóra, amelyben stratégiai szempontból kiemelkedő lehetőségek nyíltak a közép- és kelet-európai országok számára. A legambíciózusabb projekteket gyűjtöttük össze nektek, kezdve azoktól, amelyeken némely esetben már az utolsó simításokat végzik, egészen azokig, amelyek valószínűleg sosem fognak elkészülni.

A cikk nyomtatásban a Hype&Hyper 2021/2. számában jelent meg.


Illusztráció: Bárdos László

A legtöbb projekt esetében láthatjuk, hogy a régió rohamtempóban készül fel új szerepére, azaz hogy kereskedelmi, energetikai és üzleti csomópont legyen Európa és Ázsia között.
Mint minden nagy infrastruktúrafejlesztési projekt, ezek is ezer irányból állnak politikai támadás és szakmai viták alatt, de ezeket más, politikai lapokban részletesen olvashatja mindenki a saját ízlésének megfelelő tálalásban. Ezúttal inkább csak átfogó képet szeretnék adni arról, hogy a régió fejlődésének vannak általános trendjei: a nyugat-keleti irányú kereskedelem és mobilitás fejlesztése meghatározó jelentőségű lesz a következő évtizedben, valamint jelentős előrelépés zajlik szimbolikus projektekben is.

KRK LNG Terminál / Horvátország

Idén januárban elkészült a Balkán-félsziget és (a Balti-tengert nem számítva) Közép-Európa egyetlen cseppfolyós földgáz felvételére alkalmas terminálja. Hogy ennek mekkora jelentősége van? Hatalmas. Közép-Európa az elmúlt évtizedekben kiszolgáltatott volt ezen a téren, amit sem tározók, sem az egymás közötti kapcsolatok fejlesztésével sem lehetett orvosolni, ugyanis nyersanyagforrás csak egyetlen pontján volt a vezetékhálózatnak: Oroszországban. Az energiapiac diverzifikálása az egyik legfontosabb eszköz egy régió biztonságának és függetlenségének garantálásában, így az idei évtől egy kicsit megint szabadabbak lettünk. A KRK LNG terminál kapacitásával ugyan nem borítja fel a mostani status quo-t, de a fejlesztés jól jelzi a régió energiastratégiai törekvéseit.

Peljesac-híd / Horvátország

A horvátországi Peljesac-híd több szempontból is történelmi jelentőségű: 568 méteres legnagyobb nyílásával és 2404 méteres teljes hosszával Horvátország legnagyobb kábelhídja lesz, valamint ez volt az első olyan európai uniós közbeszerzési eljárás, amit kínai vállalat nyert meg. A hídtól alapvetően mindenki mást vár; Horvátország és az Európai Unió azt, hogy egy kedvezőtlen demográfiájú és hanyatló régió vérkeringését frissíti majd fel a híd, Kína pedig, hogy az hasznos része lesz az Egy Övezet Egy Út kezdeményezésnek, és hogy precedenst tud teremteni azzal, hogy bebizonyítja: jó minőségben, olcsóbban és gyorsabban képes jelentős beruházásokat megvalósítani a világ bármely pontján, mint nyugati versenytársai. Utóbbit meglátjuk.

Budapest – Belgrade railway / Magyarország – Szerbia

Habár a COSCO nagyon jelentős kikötőkben tulajdonos Nyugat-Európában, stratégiai szempontból számunkra mégis Európa hatodik legnagyobb terminálja, a pireuszi kikötő megvásárlása volt a legfontosabb fejlemény a Kína és az Európai Unió közötti szállítási útvonalak fejlesztése terén. A következő kérdés, hogy a dél-balkáni kikötőből, hogyan kerül az áru Közép- és Nyugat-Európába. Magyarország és Szerbia érthetően együtt szeretne erre a kérdésre felelni, mégpedig azzal, hogy a Budapest és Belgrád közötti elhanyagolt és lassú viszonylaton új vasútvonalat épít 336 km hosszúságban.

Toronyházak keleten / Magyarország – Lengyelország

Két szimbolikus beruházás, amely Varsóban és Budapesten is a legmagasabb toronyházakat eredményezi. Nem kimondottan infrastruktúra, de mégiscsak minden város szimbolikus pontjai a “legmagasabb toronyházak”. Budapest és Varsó merőben eltérő módon áll a magasházak szabályozásához, ezzel részletesebben előző számunkban foglalkoztunk. A két Foster + Partners által tervezett felhőkarcoló markánsan befolyásolja majd a fővárosok arculatát, szimbolikusan is jelezve fejlődésüket.

Visegrádi nagysebességű vasút / V4

Bár egyelőre még csak korai, előkészítés előtti szakaszban van a projekt, egy miniszteri szintű szándéknyilatkozat jelzi, hogy a négy résztvevő állam komolyan gondolja, hogy megépíti egyszer a fővárosaikat összekötő gyorsvasutat. A gyorsvasút konkrét haszna mellett szintén a presztízsberuházások közé tartozik, de a volt keleti blokk országaiban a nyugatihoz képest eleve szegényesebb infrastruktúra állt a közlekedni vágyók rendelkezésére, ezért kimondhatjuk: hatalmas előrelépés lenne ez a világ ezen táján.

Hauszman-terv és a Szász Palota / Magyarország – Lengyelország

Ami Budapesten a Hauszmann-terv, az Varsóban a Szász-palota, azzal a különbséggel, hogy előbbi program már gőzerővel fut. Az, hogy az épített környezetet pusztító háborúk után helyreállítjuk városi tereinket és épületeinket, a legkevésbé sem indokolja, hogy azt gondoljuk: a korabeli politikai rendszereket is helyre akarják állítani velük az aktuális döntéshozók. A Budavári Palota rekonstrukciója a háborút követően politikai okokból maradt el, mert a szocialista rezsim nem tartotta fontosnak a korábbi történelmi korokat reprezentáló épületek újjáépítését, sőt ellenkezőleg; ahol lehetett segítette azok pusztulását. A 2014-ben elindított Hauszmann Program mára konkrét eredményeket tud felmutatni és a folyamat lebilincselő. Ezzel szemben a varsói Slaski / Szász-palota rekonstrukciója hatalmas viták közepette továbbra sem indult még el. A náci megszállás alatt tervszerűen lerombolt Varsó épületei közül ez sem tudta elkerülni sorsát, és több szempontból is nagyon érzékeny pont a lengyel közéletben a téma.

Via Carpathia / Klaipeda – Thesszaloniki

A Balti-tenger partján fekvő Klaipedából a égei-tengeri Thesszalonikibe vezető Via Carpathia a vasúthoz hasonlóan teremtene lehetőséget a régió észak-déli irányú kereskedelmének fejlesztéséhez. A déli végpontjában található a Kelet-Mediterráneum meghatározó kikötője, amelyet a teljes Balkán-félsziget, Közép-Európa és a Baltikum számára is elérhetővé tesz ez a gyorsforgalmi hálózat, amelynek leágazása a fekete-tengeri Konstancába is elér.

Varsó – Szolidaritás Közlekedési Csomópont / Lengyelország

A jövőben a Chopin repteret helyettesíteni tervezett ún. Central Communication/Transport Port Varsótól nyugatra fog megépülni, és azt az ambíciózus célt tűzte ki maga elé a fejlesztő, hogy a légi és vasúti csomópont évi 100 millió utast legyen képes fogadni úgy, hogy míg Varsó központja 15 percre, addig a legnagyobb lengyel városok – Krakkó, Wrocław, Poznań és Gdańsk – legfeljebb két órás távolságra legyenek tőle.

Elektromos hálózatok Kelet-Európában / Ukrajna – Moldova

Habár a volt szocialista országok Európai Unióhoz csatlakozott tagjaival ez már megtörtént közel harminc évvel ezelőtt, a következő nagy lépés a régió ipari, kereskedelmi és átfogó gazdasági reformjához Ukrajna és Moldova csatlakozása a European Network of Transmission System Operators for Electricity, vagyis az ENTSO-E-hez. A projekt súlyát semmi sem jelzi jobban, mint az, hogy a két ország együtt közel ötven millió lakosának életét javítaná és gazdaságaik kiszámíthatóságát növelné ez az egyesítés, újabb hatalmas lépést téve a hidegháborús korszak lezárása felé.

A Duna-Morava-Vardar-Égei csatorna / Magyarország és a Balkán

Csatorna a Dunától az Égei-tengerig? Nem venném a bátorságot, hogy egyértelműen viccnek minősítsem a felvetést, de azt leszögezhetjük, hogy roppant valószínűtlen dologról beszélünk. Annak idején utoljára talán Ceaușescu Romániájában merült fel, hogy Bukarestből tengeri kikötőt faragjon a Kárpátok géniusza egy csatorna segítségével. A Duna-Égei-tenger csatorna mindenképpen hasznosabb elképzelésnek tűnik ennél, ugyanakkor megvalósíthatóságát tekintve nem tűnik sokkal reálisabbnak. A koncepció a Balkán és Közép-Európa tenger nélküli országait kapcsolná folyami kereskedelmi kapcsolatba az Égei-tengerrel, de ha már ilyen irányú észak-déli kereskedelmi folyosóról álmodunk, valószínűleg járhatóbb út a vasút a hegyeken keresztül.

Inkább nyomtatott formában olvasnál? Most megrendelheted a Hype&Hyper magazin második számát a Store oldalunkról!

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük