Justitia mérlegét is lehúzná a Trapper

Justitia mérlegét is lehúzná a Trapper

A Trapper farmer múltja régre nyúlik vissza: megélte a szocializmust, a rendszerváltást és most a fast fashion márkákkal is mondhatjuk, hogy felvette a versenyt. Nádasi Sándor boltjában jártunk, hogy megnézzük, hogyan alakult a kultikus magyar farmermárka története.


Ha nem az ezredfordulós generációhoz tartozunk, biztosan emlékszünk még a Trapper farmert körüllengő lázra, ha pedig mégis, akkor szüleink vagy nagyszüleink gardróbjában biztosan rátalálhatunk még egy-két Trapper-darabra.

A magyar farmermárka a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején rengetegszer megjelent az írott- vagy reklámsajtóban. Talán még az alábbi reklámplakát is mondhat számunkra valamit, amin a márka reklámkampányainak főszereplője, Kocsis Mihály („Trapper Misi”) kaszkadőr és színész tűnik fel. A hirdetőtáblát Molnár Kálmán Munkácsy Mihály-díjas magyar tervezőgrafikus készítette 1979-ben, eredeti formájában jelenleg is megcsodálhatjuk a boltban, a Fő utca 92. szám alatt.

A Molnár Kálmán által tervezett hirdetőtábla

De tekintsük át röviden, hogyan is alakult a márka története. Nádasi Sándor nem szakmabeliként, hanem orvosi műszerészként vezette Budapest egyetlen farmerboltját az Andrássy út (akkoriban Népköztársaság útja) 7. szám alatt, ahol import farmert árultak. Nagyon nagy volt a kereslet a farmerek iránt, így lépni kellett valamit. Egyik kirakatrendezője kapcsolatban állt a BUDA-FLAX Lenfonó és Szövőipari Vállalattal, és összekötötte őt a Lenfonó vezetőségével. Sándornak sikerült a vállalatot meggyőznie, hogy kezdjenek el indigószövetet, azaz a farmer alapanyagát szőni, majd később, 1978-ban elkezdődött a Trapper (jelentése prémvadász) fantázianévre hallgató farmer gyártása. A márka neve pályázat útján született meg, ennek fődíja 500 forint volt.

A brand 1982-ig élte virágkorát, majd szépen lassan kezdett feledésbe merülni, ugyanis a Wranglert és a Lee Coopert is ugyanebből a hazai szövetből gyártották, és sokkal nagyobb volt a kereslet a külföldi márkák iránt. A rendszerváltás után megkezdődött a márka történetének új fejezete. 1992-ben Sándor benyújtotta kérelmét a Trapper védjegyére, amit végül sikerült is megszereznie. Azóta a családi vállalkozás egyre inkább kezd feléledni, és ebből Sándor fiai is lelkesen kiveszik a részüket: ifjabb Nádasi Sándor az értékesítési, marketing és kommunikációs feladatokat látja el, míg testvérei, Dávid és Csaba felügyelik a gyártást és a logisztikát.

Legnagyobb meglepetésünkre a bolt nem sokat változott az elmúlt időkben – talán egy-két bútor cserélődött –, és a márka minősége, értéke és alapgondolata is ugyanaz maradt. Hamar rájöttünk, hogy ez így teljesen rendben is van: a Trapper identitását jó megőrizni. Mindenki így szereti, legyen az akár lokálpatrióta, akár olasz, orosz, koreai, ausztrál vagy bármilyen más nemzetiségű személy, aki megfordult már a boltban – erre kiváló bizonyíték a pultra helyezett vendégkönyv is, tele lelkendező beírásokkal.

Muzeális értékű, eredeti indigókék darab 1978-ból

De miben különbözik a Trapper a fast fashion ruhadaraboktól?” – kérdeztük. Erre válaszként Sándor kezünkbe adott egy nadrágot és tömören hozzátette: „Súly, anyag van benne!” Majd így folytatta:  „Képzelje el Justitia szobrát: a mérlegnek két serpenyője van, amelyeknek egyforma súlyt kellene megtartaniuk, de ha rátesz egy Trapper farmert az egyik oldalra és egy másikat a másikra, akkor sajnos a Trapper le fogja húzni a mérleget.”

Sándor abba is beavatott minket, hogy az alapanyag olasz, brazil, ceyloni és cseh importból származik, emellett – mivel a vásárlói igények így diktálták – a nyári ruhadarabok esetében a vastag, húsos változat helyett vékonyabb szövetet is használnak.

Kivitelében a Trapper széles árukínálattal rendelkezik, kapható indigó, vászon, kordbársony és düftinfarmer, illetve mellények, ingek, pólók és egyéb kiegészítők is megtalálhatók az üzletben. A nadrágok fazonja alapvetően egyenes vagy répa, de mint később megtudtuk, a fiatalok örömére csőnadrágok közül is válogathatunk. Bár a választék inkább a férfiaknak kedvez, nők is beszerezhetnek maguknak magasabb derekú és egyenes szárú fazonnal rendelkező Trappert, vagy akár szoknyát is.

Ha kedvetek támadt egy Trapperhez, térjetek be ti is a Fő utca 92. szám alá. Biztos nem fogtok üres kézzel távozni!

Fotók: Csizik Balázs

Trapper farmer | Facebook | Instagram

továbbiak
Ahol a természet és az építészet egyenlő | Paul Milinski
architecture

Ahol a természet és az építészet egyenlő | Paul Milinski

Paul Milinski mesterséges, 3D-vizualizációval létrehozott tájképei nem csak az ábrándozásra adhatnak lehetőséget – miért ne képzelhetnénk, aztán tervezhetnénk a jövőt ilyen idillire? Szabadra engedni a fantáziát nem mindenki számára egyszerű. A valóságtól elszakadni nehéz, pedig az igazán innovatív ötletek a már létező, látott világon túl születnek. Szerencsére egyre több, egyébként a
Építs konzolt LEGO-ból!
news

Építs konzolt LEGO-ból!

Játszani nem lehet rajta, de anélkül is elég klassz a LEGO-kockákból építhető Nintendo játékkonzol! Csupán néhány napja kapott szárnyra a hír, miszerint egy bontatlan csomagolású Super Mario Bros. játékért 114 ezer dollárt, azaz mintegy 35,6 millió forintot ígértek egy amerikai árverésen. Akiknek nem lapul ennyi pénz a zsebükben, azoknak
Zenéből gasztro?
design

Zenéből gasztro?

A 2020-as év egyértelmű slágerterméke lehet a Pebble by Otherware étkészlet. Nemcsak azokat célozza meg, akiknek fontos Földünk megóvása, hanem azok a tetszését is elnyerheti, akik szeretik a finom falatokat szép eszközökkel fogyasztani – akár út közben is. Szöveg: Szolomayer Márk A Pentatonic és az I am Other közös utazó étkészlete