A malmok jelentősége a falusi kultúrákban összehasonlíthatatlan a jelenlegi gabonamegmunkáló műhelyek helyzetével. A ma inkább múzeumokként funkcionáló épületek régen nem a letűnt korok mezőgazdasági eszközeit zárták vitrinbe, hanem pezsgő térnek és még társadalmilag is nagyra becsült szimbólumnak számítottak. A bolgár Karpacsevoban is hasonló stációkon eshetett keresztül a helyi malom, ami egy innovatív ötletnek köszönhetően újra az életet jelképezi – immáron kulturális központ formájában.
Ami egykor rommá korosodott a kihasználatlanság miatt, az most új funkciókkal színesíti a helyi kulturális életet. Manapság nem ritka, hogy az előző évszázadok emblematikus épületei új formában, új szerepekkel élednek újjá, hogy a fiatalabb generációk számára is adaptálhatóak legyenek – akár egy műhely, szórakozóhely vagy kulturális központ, van benne valami varázslatos, amikor két kor találkozik ilyen formában. Hasonló körforgásban részesült Karpacsevo elfelejtett malma is, ami évtizedekig egymagában álldogállt a falu határában, egészen 2019-ig, amikor egy bolgár civil szervezet kezdeményezésére a studio nada építészei megkezdték a munkálatokat az időközben átalakított romos épületen.
A malomból lett kulturális központ olyannyira épül be a környezetébe, mint ahogyan a falu vérkeringésébe igyekszik: a tér a régi malom hagyatékaként generációk, nemzetiségek és kultúrák közti hídként próbálja felkelteni a falubeliek érdeklődését. A drámai átalakulás és az új funkciók lehetővé teszik, hogy egy élénk vidéki közösségnek adjon otthont, ügyelve a helyszín autentikus mivoltának megőrzésére – az “új malom” tervezési koncepciójában fontos szerepet töltött be a hely hagyományos jellegének megtartása modern eszközökkel.
A projekt fő célja az épület adaptálása és újrahasznosítása volt, amelyben a helyi természetes anyagok felhasználása, például a vályogtégla vagy a fadeszkák nemcsak fenntarthatósági szempontból mérvadók, hanem fontos stílusbeli jelentőségük is van a vidéki esztétika megtartása érdekében. Utóbbi kiemelése a belső térben a fehérre festett fémelemek segítségével sikerül, amely a rusztikus régi faszerkezet kontrasztjaként csipkeszerűen keríti be és világosítják a teret. A régi és az új játéka teremti meg a harmónia és az egyensúly különleges atmoszféráját, amelyben ez az újragondolt, autentikus környezet teljesen kielégíti az újonnan hozzáadott szolgáltatások igényeit.
A földszint biztosítja a látogatók alapszükségleti helyiségeit, a mosdókat, tárolóhelyeket és biciklitárolót. Az első emeleten található közösségi terek könnyed megközelítésének köszönhetően elérhetőek minden korosztály számára, emellett az információs pult és a teakonyha is. A többfunkciós tetőtér pedig helyszínt nyújt különböző kulturális eseményeknek a workshopoktól kezdve a kerekasztal-beszélgetésekig. A három szint vizuális összhangja is bizonyítja a gondos koncepció tökéletes kivitelezését. A bolgár falu “újraéledt” malmán keresztül is érezhetjük, hogy megannyi észre nem vett érték roskadozik közöttünk, amelyek arra várnak, hogy részesei legyenek a jelenkori világnak.
Fotók: Todor Todorov
Forrás: ArchDaily