Kerámiastúdió extrákkal – megnyílt Budapest legújabb alkotótere, a Henger Stúdió

Kerámiastúdió extrákkal – megnyílt Budapest legújabb alkotótere, a Henger Stúdió

A nyitónapon csordultig megtelt érdeklődőkkel a Henger Stúdió, Budapest legújabb alkotóműhelye és közösségi tere. DJ-k váltották egymást, Szarka Dominika művei borították a falakat, natúr bor és kombucha került a poharakba. A budapesti kulturális közeget most – szokatlan módon – egy olyan hely pezsdítheti fel, amely fókuszában egy időigényes, magasfokú precizitást és szaktudást követelő, azonban egyre népszerűbb tevékenység, a kerámiakészítés áll.


A Henger Stúdiót két fiatal keramikus, Godzsák Dávid és Horák Debóra alapította Dávid felvetése nyomán. Egy olyan teret szerettek volna létesíteni, ami a keramikusok kedvelt bázisa lehet, sőt, még ennél is több – egy helyet, ahová mindig jó betérni, ahol tanulni lehet egymástól, beszélgetni, vásárolni, kiállítani és alkotni, időnként pedig együtt reggelizni, amíg a DJ pultból lüktető zene szól.

Dávid végzettsége szerint programozó, napi munkáját is ebben a szakmában tölti, a kerámiakészítés hobbiként jelent meg az életében, és szépen fokozatosan került vele szorosabb kapcsolatba. Néhány évvel ezelőtt Nagy István Róbert zuglói stúdiójában ragadott először agyagot, majd Koppenhágában Eric Landon (Tortus) stúdiójában tanulta komolyabban a kerámiatervezést. Az ottani élmények erősen hatottak rá, a híres keramikus iskolájában a közösségi élményeken és szabad alkotáson alapuló működés a sztenderd – csakúgy, mint a frissen nyitott Henger Stúdióban.  Az új hely tehát – habár én magam sosem jártam Tortusnál, de az Instagramra feltöltött tartalmaiból következtetve – egy kicsit talán az ő stúdiójának életérzését is becsempészi Budapestre.

Dávid tavaly szeptemberben költözött haza Dániából, közben már motoszkált benne a stúdiónyitás gondolata, hamar hozzá is kezdett a helykereséshez. A folyamatba már az elején bevonta Horák Debórát, aki szakközépiskolában szobrásznak tanult, majd Sopronban szilikátra szakosodva formatervezőként szerzett diplomát, végül a Kisképzőben elvégzett speciálisan egy kerámia OKJ-t is.

„Régóta nagy vágyam volt, hogy saját márkám legyen, a Kisképzőben körvonalazódott bennem, hogy kerámiával érdemes ezen az úton elindulni. A pandémia kezdetekor volt egy kis szabadidőm és elkezdtem tervezni, így alakult meg a HORA design. A Henger Stúdióban Dáviddal mindent megbeszélünk, mindenről közösen döntünk, a hely kiválasztása, a felújítás, a műhely felszerelése, a közösségi média kezelése, illetve a jövőbeli programok és események szervezése is közös feladatunk” – mondja Debóra.

Az Erkel utca 3. szám alatt nyílt Henger Stúdió egy olyan kerámiastúdió, ahova tagsági rendszerrel lehet rendszeresen járni, de hamarosan elindulnak azok a workshopok is, amelyekre bárki csatlakozhat. Eredetileg azokat szerették volna megszólítani, akik egy-egy kerámiaworkshop után érzik magukban az alkotóvágyat, de nem tudnak hová menni gyakorolni, a stúdió fejlesztésekor azonban rájöttek, hogy azok számára is fontos és hasznos egy ilyen tér, akik éppen befejezték a kerámiatanulmányaikat a művészeti egyetemeken és képzéseken, viszont még nincs elegendő tőkéjük egy saját műhely megnyitásához. A stúdió első tagjai között többen is vannak, akik más területen, például a tech vagy a PR világában dolgoznak, és a kerámia a szerelemprojektjük, de emellett kerámiatervező szakos egyetemi hallgatók is megfordulnak náluk.

A stúdióba belépő tagok a tagsági díj ellenében használhatják a teret és az eszközöket. Jelenleg két kemence és több korongozógép áll rendelkezésre. Most hatan dolgoznak a térben, de akár tizenöt állandó tag is megfér a stúdióban. A földszintre belépve egy showroom jellegű fogadótér köszönt, a polcokon megvásárolható kerámiatárgyak pihennek, többek között Dávid és Debóra alkotásai is. A pince az alkotótér, ahol munkaasztal, korongozógépek, kemencék, alapanyagok és a különböző fázisban lévő, még készülő munkák sorakoznak. Az emelet közösségi térként működik, ahol a fotózás idején egy befogadott tag, a UX/UI designeri szcénából érkező Gáspár festősarka fogad minket, a hosszú távú cél azonban az, hogy itt kerüljön sor a workshopokra és egyéb társasági eseményekre. Korongozó, gipszöntő workshopokkal a tagok már készülnek, de Dávidék szívesen fogadnak be más oktatókat is. Az oktatás mellett brunchok és vásárok rendezését is tervezik az újonnan nyílt helyen.

A Henger Stúdió arculatát a DE_FORM készítette.

Fotók: Gaál Dániel

Henger Stúdió | Web | Facebook | Instagram
Hora Design | Instagram
Godzsák Dávid | Instagram

továbbiak
Budapest kortárs építészete egy kötetben, ahogy még nem láttad!
architecture

Budapest kortárs építészete egy kötetben, ahogy még nem láttad!

Talán bele sem gondolunk, milyen sok és sokféle épület „bújt ki a földből” az elmúlt szűk húsz évben Budapesten. Különösen akkor, ha kitágítjuk a kortárs építészet fogalmát, ahogy teszik azt maguk a „Budapest építészete 2000-2020” kötet szerzői és szerkesztői: megmutatják nekünk, milyen izgalmas változásokon ment át az elmúlt két évtizedben
Észtország, az innovációs powerhouse | A mi rendszerváltásunk I.
business

Észtország, az innovációs powerhouse | A mi rendszerváltásunk I.

Már több mint 30 éve annak, hogy a Szovjetunió felbomlott, maga után hagyva Közép-Kelet-Európában egy tátongó gazdasági-politikai űrt. Ebben a cikksorozatban arra keressük a választ, hogy a térség országai miként reagáltak az újonnan kialakult helyzetre, mennyire sikeresen tudtak alkalmazkodni a kapitalizmushoz és a demokráciához, és mi az, amit esetlegesen eltanulhatnak
Budapest kreatív expatok szemén keresztül I. | Sandra Poliakova
east

Budapest kreatív expatok szemén keresztül I. | Sandra Poliakova

Bár a magyarnak megannyi finom nyelvi árnyalata van, az expat szóra nincsen elég érzékletes fordításunk. Hiszen nem külföldről érkező látogatókról vagy turistákról van szó, hanem olyan emberekről, akik itt élnek és alkotnak, ismerik az országunkat, ráadásul hosszabb távú bizalmat szavaztak neki. Friss perspektívákból tekintenek a városunkra, amelyben a saját kultúrájuk