fbpx
Nyomj Entert

Késett a géped? A felelőse: munkaerőhiány.

Világjárvány, elöregedő társadalom, orosz-ukrán háború. Mindezek kölcsönhatásának eredménye az egyre növekvő munkaerőhiány, amelynek köszönhetően eltörölnek járatokat, koszosak a wc-k és helyenként alig van eladó, aki kiszolgálja a vevőket. Mi lehet a megoldás az égető munkaerőválságra?


A szakértők szerint 2030-ra világszerte 85 millió betöltetlen munkahely lesz. Ahhozpedig, hogy érdemben tudjunk beszélni a témáról, nem hagyhatjuk ki a COVID-19 szerepét sem. Nem csak az eszméletlenül magas halálesetek miatt volt kártékony a vírus, hanem nagy hatással voltak a világjárvány okozta lezárások a mentális egészségre is. Fontos megemlíteni, hogy a munkaerő nemzetközi áramlását is akadályozta a pandémia. Az olyan országok, mint az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, vagy Németország nagymértékben függnek a külföldről beáramló munkavállalóktól, és a világjárvány jelentősen megnehezítette ezt a függőséget, mivel az országok szigorúbb bevándorlási politikát vezettek be. Ha ez még nem lenne elég, a munkavállalók attitűdje is megváltozott. Már nagyobb rugalmasságot keresnek, lehetőleg olyan munkahelyre szeretnének menni, ahol biztosított a távmunka.

Sajnos a munkaerőhiányt befolyásoló egyik legfontosabb tényező még mindig a világ elöregedő népessége. A munkáltatóknak számos országban évek óta gondot okoz a nyugdíjba vonuló munkavállalók pótlása és a helyzet évről-évre csak rosszabbodik. Már egy 2015-ös európai munkaerő-felmérésből származó kutatás szerint is az 55 év felettiek az Európai Unióban a teljes munkaerő 16 százalékát tették ki, amely arány 2019-re már 20% fölött volt és azóta csak egyre nő.

A készséghiány és a tapasztalt munkaerő deficit másik fő oka, hogy a jelenleg elérhető munkaerő sok esetben nincs felkészülve az új technológiai trendek adaptációjára, ami lényegesen csökkenti a versenyképességet. Egy 2021-es Gartner felmérésből kiderült, hogy a szervezetek 64 százaléka a megfelelő munkaerő hiányát nevezi meg az új technológiák bevezetésének első számú akadályaként, míg 2020-ban ez az arány még csak 4% volt.

Üres álláshelyek (szezonálisan nem kiigazított) aránya, 2013-2022 (negyedéves adatok), forrás: Eurostat

Az EU-ban az üres álláshelyek aránya 2022 első negyedévében 2,9% volt, szemben az előző évi 2 százalékkal. Csehországban a legvészesebb a helyzet, ahol a betöltetlen munkahelyek aránya 5,3%. A cseh munkaügyi és szociális minisztérium szóvivője elismerte az euronewsnak a helyzetet, ugyanakkor elmondása szerint több százezer szabad munkahelyünk van, a dolgozni vágyók pedig továbbra is találhatnak megfelelő munkát Csehországban. A helyzetet pozitívan felfogó cseheket követik a hollandok 4,9 százalékkal. A legkevésbé érintett ország az Európai Unióban Görögország, a maga 0,8 százalékával. Az előző év azonos negyedévéhez képest mind a huszonhét tagállamban nőtt az üres álláshelyek aránya. A legnagyobb növekedést Hollandiában és Ausztriában figyelték meg.

A világjárványnak és a háborúnak köszönhetően a vendéglátósok száma megcsappant

Annak ellenére is erős szezont várnak a vendéglátásban, hogy még mindig tízezrek hiányoznak, miután rengetegen hagyták el a pályát a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság miatt. A munkaerőhiány miatt túlzottan magas bérigények jelentek meg, amelyek a szektor legtöbb szereplője számára egyszerűen megoldhatatlanok. Főként az energia- és alapanyagárak emelkedése teszi nehézzé a helyzetet.

A legtöbben nem jönnek vissza a vendéglátásba tartós munkavállalóként. Sokan alkalmanként beugranak, kisegítenek, de még nem érzik elég stabilnak a helyzetet, hogy teljes állást vállaljanak. A nagy európai szállodaláncok tapasztalat, sőt önéletrajz nélkül vesznek fel dolgozókat, mivel a vezetők elismerik, hogy a személyzet évek óta tartó alulfizetése visszaütött rájuk. Európa legnagyobb szállodalánca, az Accor kísérleti kezdeményezéseket indított olyan emberek toborzására, akik korábban nem dolgoztak az ágazatban – mondta Sebastien Bazin vezérigazgató a Reutersnek adott interjújában a Katari Gazdasági Fórumon.

„Tíz nappal ezelőtt Lyonban és Bordeaux-ban próbálkoztunk, ezen a hétvégén pedig már önéletrajz és korábbi munkatapasztalat nélkül interjúztatunk embereket, akiket 24 órán belül felveszünk” – mondta Bazin.

Már a COVID-19 világjárvány és a háború előtt is köztudott volt, hogy a vendéglátóiparban különösen nehéz megfelelő és képzett munkaerőt találni. Az alapfizetések mindig is elszomorítóan alacsonyak voltak. A jelenséget az okozta, hogy a vállalatok vagy nem tudták, vagy egyszerűen nem akarták kifizetni a munkavállalók által követelt béreket, ezért az alacsony béreket magas borravalóval és jutalékokkal ellensúlyozzák. A magasabb fizetésű pozíciókat is nehéz volt betölteni, mivel ezek általában sok fizetetlen túlórával és szinte 24 órás rendelkezésre állással jártak. Mindezek a tényezők együttesen kezdték kevésbé vonzóvá tenni az iparágat a fiatalok számára, akikre pedig szükség van az üres állások betöltéséhez.

A vendéglátóipar mellett repülőgép társaságok szívták meg a legjobban

A lezárások utáni nagy utazási tervek veszélybe kerülhetnek, mivel az európai légiközlekedési ágazat bénító munkaerőhiánnyal küzd, ami arra kényszeríti a légitársaságokat, hogy járatok százait töröljék a nyári csúcsidőszak előtt. A Lufthansa júliusban mintegy 900 járatot, azaz a hétvégi kapacitásának 5 százalékát szüntette meg, az Air France-KLM kénytelen volt egy nap alatt összesen 85 járatot törölni a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren tartott sztrájk miatt.

Ez egy hatalmas tragédia egy olyan iparág számára, amelyet a világjárvány utolsó két éve különösen súlyosan érintett. A zűrzavart tovább fokozzák az utazási ágazatot sújtó sztrájkok, mivel a vállalati vezetők óvakodnak engedni a magasabb bérköveteléseknek, a megugró infláció ellenére.

„Komoran kell megnéznünk, mit tartogat számunkra a nyár, és hogyan fogunk megbirkózni vele” – mondta Johan Lundgren, az EasyJet vezérigazgatója egy párizsi légiközlekedési konferencián kiemelve, hogy összefogásra és gyors cselekvésre van szükség.

De nem csak a légiutaskísérők sztrájkolnak: az interneten több kép is kering túlcsorduló szemetesekről és koszos vécékről. Bár a pilóták hiánya járattörlésekhez vezet, a nagyobb probléma a takarítók és a biztonsági őrök hiánya. Egyre több biztonsági őr és takarító hagyja ott a munkahelyét. A robotizáció nem csodaszer az ilyen esetekre. A biztonsági és takarító cégek évekig büszkélkedtek azzal, hogy a digitális technológiákba fektették pénzüket és ezzel milyen sokat spóroltak, hiszen mellette nem emelték a dolgozók bérét. Viszont még messze van az a világ, ahol a robotok helyettesítik a takarítókat és a biztonsági dolgozókat. Még a nagy repülőtereken is szükség van emberekre az ülések tisztításához, a szemét kiürítéséhez és a mosdók takarításához. A jelenlegi helyzet annyira súlyos, hogy az amszterdami Schipol repülőtéren több száz méteres sorok állnak a biztonsági átvilágításhoz és vannak, akik több órás várakozás után sem érek el a gépüket – már ha nem törölték azt. Közben az interneten olyan felvételek keringenek, hogy Londonban az egyik KLM repülőgép poggyászait a pilóták rakdoták ki.

Korábban a nyári időszakban a diákokra támaszkodhattak, de más ágazatokban gyorsabban emelkedtek a bérek. Ma már bármelyik nagy biztonsági cég honlapján megtalálhatóak az olyan alulreprezentált csoportok, mit a nők, a fogyatékkal élők és az LMBT+ személyek megnyerésére irányuló programok. Emellett az ingyenes képzés, a hétvégi munkavégzéshez járó étkezési utalványok mindennapossá váltak. Továbbra is kérdéses azonban, hogy ezek a stratégiák hosszú távon érnek-e valamit.

A beáramló ukrán munkások reményt adhatnak

Az Ukrajnából menekülő emberek Európai Unióba történő beáramlása fokozatosan enyhítheti a munkaerőhiányt az euróövezetben, mivel a háború elől menekülők közül sokan valószínűleg határozatlan ideig az EU-ban maradnak az Európai Központi Bank adatai szerint, azonban a menekültek befogadása adminisztratív akadályokba ütközhet.

„Az összes eddig részletezett feltételezés alapján a back-of-an-envelope számítások arra utalnak, hogy középtávon az euróövezet munkaerőállománya átlagosan 0,2% és 0,8% között fog növekedni” – írta az EKB az Economic Bulletin cikkében. Ez igazából azt jelenti, hogy 0,3-1,3 millió fővel nő az euróövezet munkaerő-állománya.

Legtöbbet fogadták be, mégsem enyhül a munkaerőhiány

A reméltnél kisebbnek bizonyult az ukrán menekültek hatása a szűkös lengyel munkaerőpiacra. A lengyel munkaerőpiacot a szakértők már akkor feszesnek minősítették, mielőtt Oroszország megszállta volna Ukrajnát, és mielőtt a bérnyomás növekedésének jelei mutatkoztak volna. Míg a háború február végi kitörésekor eredetileg több mint 3 millió ukrán menekült Lengyelországba, a szakértők becslése szerint ennek a számnak csupán körülbelül a fele tartózkodik jelenleg az országban.

Lengyelországnak alighanem jól jönne a plusz munkaerő. Az Eurostat adatai szerint áprilisban Lengyelországban az EU átlag felénél kisebb volt a munkanélküliség. A kormány által májusban közzétett adatok pedig azt mutatják, hogy az aktív korú lengyelek mintegy 80 százaléka dolgozik – magyarázta Kamil Sobolewski, a Pracodawcy RP, az ország legnagyobb munkaadói szövetségének vezető közgazdásza a Reporting Democracy újságíróinak.

Meggyőződését az Oxford Economics május 12-én kiadott jelentése is alátámasztja, mely szerint a menekültek beáramlása nem valószínű, hogy megoldja a lengyel gazdaság régóta fennálló demográfiai kihívásait.

„Az ukrán menekültek jelenléte a keresleti oldalról jót tesz a lengyel gazdaságnak, ezeknek az embereknek szükségleteik vannak, és vásárolnak árukat, vagy az emberek vásárolnak nekik” – mondja Sobolewski, ugyanakkor rámutat, hogy nem ez fogja megoldani a munkaerőhiányt.

Grafika: Molnár Roland | Hype&Hyper

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük