A Hübris márka mellett elég nehéz szó nélkül elmenni. Volt egy ’Dr. Béla’ és egy ’Jézus ereje’ elnevezésű sörük még a legelején, most pedig azok is megjegyzik majd a Hübris márkanevet, akik címke alapján választanak italt a közértben. Tettestársuk az új arculat létrehozásában a studio NUR volt, akik ugyancsak megkerülhetetlenek, ha brandingről van szó. Őket kérdeztük.
A László Ádám és Tóth Marcell által alapított Hübris rendhagyó módon közelít a kézműves sörfőzéshez, márcsak azért is, merthogy – ahogy mondják – a Hübris „kézműves sör mínusz kézműves”. Szerintük „egy sörbe nem kell zöldpesztós marcipánt tenni ahhoz, hogy érdekes legyen”, s ezzel maximálisan egyet tudunk érteni. A Hübris másképp villantott: csinált egy új kézműves sör márkát, és nemcsak az ízjegyek összehangolására koncentrált, de a márkaépítésnek is kellő figyelmet szentelt. Nem bízták a véletlenre: Laki Eszterék csapatához, a studio NUR-hoz fordultak. A Hübris (László Ádám) és a studio NUR (Imre Réka) tagjait faggattuk az új arculatról.
„Annyira jól érzem magam, hogy az már Hübrisz” – ez a kijelentés Marcitól származik. Ebben tulajdonképpen a márkátok teljes ars poetica-ja benne van. A ’hybris’ egy ókori görög fogalom, amely többféle jelentéssel is bír: egyfelől gőgöt, elbizakodottságot jelent, másfelől pedig azt az állapotot takarja, amikor az ember Istentől eltávolodik, s önmagát teszi meg mindenhatónak. Miért pont erre a névre esett a választásotok?
Ádám: Nekünk a hübris pont azt jelenti, hogy a tökéleteshez, szinte istenihez közelítsünk. Persze, tökéleteset alkotni lehetetlen, de ha feladja az ember, akkor az egésznek nincs semmi értelme. Egyébként a név kiválasztása elég spontán történt, egy berlini kiruccanás során született meg a név, gyakorlatilag a semmiből. Azóta nagyon megszerettük és hozzánk nőtt, elválaszthatatlan részünkké vált.
A 2015-ös Főzdefeszten mutatkoztatok be elsőként saját sörrel. Ha jól tudom, ekkor még egy teljesen más, kevésbé letisztult arculattal nyomultatok. Mikor ismertétek fel, hogy egy új arculatra van szükségetek? És itt feltehetőleg nemcsak arról volt szó, hogy más legyen a logótok, hanem hogy a márkát magát újrapozícionáljátok. Ez hogyan történt?
Ádám: 3-4 év bérfőzés és „hontalan” sörfőzés után 2018 decemberében indítottuk el saját, székesfehérvári üzemünket. Az új sörfőzde elindulásával egyértelmű volt számunkra, hogy váltani kell a márkán – ennek több oka volt. Egyrészt egészen megváltozott az ízlésünk az évek során, sokkal inkább közeledtünk a közérthető, letisztult ízekhez. Másrészt nem akartunk beállni a sorba, a sokadik képregényes arculattal. Ehhez, persze kellett Ónodi Szabó Matyi kreatív ’főnök’ is, aki fogta a kezünket és néhány pohár sör után is egyértelműen tudta, hogy milyen irányba kell haladnunk, és nem hagyott elkalandozni minket.
Hogyan találtatok rá a studio NUR-ra? Hogyan kezdődött az együttműködés Laki Eszterék csapatával?
Ádám: Két oldalról is Esztiékhez vezetett az út. Nagyon jó barátnőm, Vera egyszer mondta, hogy „figyelj, nektek az Esztiékkel kéne dolgozni”, emlékszem, hogy az eléggé megmaradt. Aztán ’Papesz’ (Ónodi Szabó Matyi) tudta, hogy ide egy egyszerű, közvetlen arculat kell, és nála is toplistán volt a studio NUR. Az első néhány találkozás után egyértelművé vált mindenki számára, hogy szeretnénk ezt az együttműködést és elkezdtük a közös munkát, ami mondhatom, hogy elég sima volt. Az első pillanattól nagyon jól megértettük egymást és viszonylag gyorsan, nagyjából másfél hónap alatt fel is állt az arculat.
Mikor a Hübris megkeresett Benneteket azzal, hogy tervezzetek nekik új arculatot, mi volt az első gondolatotok? Hogyan indult a tervezés? Milyen volt a srácokkal a közös munka?
Réka: Már az első találkozáskor éreztük, hogy elképesztően nagy lendület és határozottság van a srácokban. A szűk határidők miatt mi is nagy energiával vágtunk bele a tervezésbe. Talán ez volt eddig a legösszetettebb arculat, amit ennyire rövid határidővel, ugyanakkor ilyen gördülékenyen és jó hangulatban terveztünk teljes összhangban a megrendelővel.
Mostanság egyre több hazai márkánál látjuk azt, hogy tudatosabban fordulnak a brandépítés felé: nem csupán egy új arculatot vagy csomagolást szeretnének, hanem művészeti vezetőt is keresnek egy-egy projekthez. A Hübrisnél is valami hasonló történt, ha jól tudom. Pontosan mit takar ebben az esetben az art direction? Mesélnétek erről?
Réka: Nagyon fontos volt, hogy a vizuális megjelenés tükrözze a márka kommunikációs hangvételét. Ónodi Szabó Mátyás szövegíróval dolgoztunk együtt, akinek nevéhez többek között a “Hübris az új klasszikus” és a “Kézműves sör mínusz kézműves” szlogenek fűződnek. Az arculat tulajdonképpen ezeknek a velős és humoros mondatoknak az átfordítása vizuális üzenetté. Olyan grafikai megjelenést kellett kitalálnunk, ami egyszerre friss és meglepő, ugyanakkor mégis azt az ismerős érzést kelti, mintha már ezer éve mindennap látnánk a sörös polcokon a Hübrist.
A Hübris arculata a többi kézműves sörfőzdéhez képest merőben más, szinte leugrik a polcról: egyszerre letisztult és végtelenül egyszerű, mégis határozott és figyelemfelkeltő, és játékos is valamelyest. Hogyan sikerült eltérnetek ezt a hatást?
Réka: Valóban az volt az elképzelés, hogy ne a kézműves söröknél gyakran látható illusztratív, képregényszerű irányba induljunk el, hanem – minden más éppen aktuális trendtől is eltérve – egy olyan időtálló arculatot hozzunk létre, ami mindenkinek szól. Ezért döntöttünk egy jóval minimalistább vonal mellett, amit a nagy színflekkek, jellegzetes levágott formák és hangsúlyos tipográfia jellemeznek. A logotípiában az eredeti görög “hybris” szó kétféle kiejtésére utaltunk játékosan az “ü” betű szárának megnyújtásával, az emblémában pedig ezt a karaktert fordítottuk át “h” betűvé. A “h” alatti két pontot az arculatban kiegészítő grafikai elemként is használtuk, például a mondatvégi “…”-ok helyett. A sörcímkék esetében a logotípiát domborlakkal emeltük ki, így ha valaki kézben tartja az üveget, ki is tapinthatja a betűket. A betűtípust betűtervező barátunknak, Naske Lacinak (Naske Studio) köszönhetjük, akivel már többször dolgoztunk együtt. Laci már létező betűcsaládja, a Moholy Sans átalakításával hozta létre a “Hübris Sans”-t, amit a logotípiában és egész arculatban használtunk.
Ez a fajta izgalmas-minimál arculat a külföldi termékek esetében sokkal elterjedtebb, mint idehaza, Magyarországon. Hogy látjátok, sikerült az itthoni, talán kicsit konzervatívabb ízlésű közönség szívét is meghódítani?
Ádám: Szinte csak jó visszajelzéseket kaptunk eddig. Úgy tűnik, hogy sikerült szíveket hódítanunk. Szerintünk az egyszerűség időtálló. Nem akarunk túlmagyarázni semmit, nincs szükség rá. Mi inkább új klasszikusokat szeretnénk teremteni, sallangok nélkül. Úgy érzem, hogy ezt értik az emberek, itthon és külföldön is.
Fotók: Szabó R. János
HYPE | Heti programajánló
Celebration of Love: Nora Sarman 2020
