Nemcsak a globális gazdaság fog 40 százalékkal bővülni, de több munkahely jön létre a mesterséges intelligencia segítségével, mint amennyit az MI megszüntet. MI és startup körképünk Budapestről!
Az elmúlt év legnagyobb slágere kétségtelenül a mesterséges intelligencia (MI) volt. Nemcsak azért, mert a ChatGPT számtalan egyetemista beadandóit írja meg, hanem mert tényleges technológiai határhoz érkeztünk és minden bizonnyal az MI nemcsak lufi lesz, hanem a következő évtizedek meghatározója.
A globális MI-piac 2023-ban 189 milliárd dollárt tett ki, egyes felmérések szerint pedig ez a szám 2030-ra elérheti a 1807 milliárd dollárt. Papíron ez 38 százalékos globális GDP növekedési képességet feltételez, amely elképzelhetetlen gazdasági ugrás lesz. Azok az országok és régiók, akik az élen járnak az MI fejlesztésben, meghatározóak lesznek. Természetesen az Egyesült Államok és Kína fogják a legnagyobb potenciált kihozni a növekedésből, mivel az alapok adottak, azonban még a technológiailag lemaradó Európában is 11% lehet a növekedés. Közép-Kelet-Európai régiónak kitörési pont lehet az MI, behozván azt a technológiai lemaradást, amely fennáll nyugat-kelet viszonylatban. „A jövő növekedését helyben kell generálni” – mondta előadásában dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.
A World Economic Forum szerint 2025-ig 85 millió munkahely szűnik meg az MI miatt, azonban 97 millió új munkahely jön létre. „A munka, amit munkának hívunk változni fog, az évszázadok és évtizedek alatt” – mutatott rá Vinnai, hozzátéve, hogy az oktatás, valamint a digitális képességek fejlesztése elsődleges kell legyen. Sokkoló adat, hogy a magyar felnőtt lakosság 49 százaléka rendelkezik csak alapvető digitális képességekkel, 1,5-2 millió magyar digitális analfabétának számít. Ennek a digitális analfabetizmusnak a felszámolása egyfajta kitörési pont lehet. A DESI index alapján, amely a társadalom digitális képességeinek és ismereteinek komplex tárházát elemzi, Magyarország a negyedik legrosszabb helyen áll az EU-ban és a közép-európai régió sincs előkelő helyen.
A KKV-k és mikrovállalkozások digitális képességekben leszakadnak, ez pedig hatalmas kihívás mivel bár az utóbbi 15 évben konjunktúra volt, most fékez a gazdaság és a KKV-k csak versenyképesség növeléssel tudnak előre törni, amely a digitalizációban és az automatizációban keresendő. „A digitális oktatás mindenkinek elérhető kell, hogy legyen, képezni kell a munkavállalókat is” – mondta az IVSZ elnöke, kiemelve, hogy vannak nagy technológiai forradalmak és lufik. Ilyen. volt a dotkomlufi, a startup boom, blockchain technológia megjelenése, most pedig az MI forradalom. Vinnai rámutat, hogy mindenki 3-4 éves felfutást vár el, azonban kell 10-15 év, amire egy technológia beérik. Magyarország esetében a startup boom jelentős volt, azonban az eredménye kérdéses, ugyanis nem lettek a startupok kitörési pontok. Kivételek azonban mindig vannak, ismerkedjünk meg eggyel!
Innovációval a pazarlás ellen – Munch
A Munch egy magyarországi startup, amely 2020-ban alakult. A vállalkozás az élelmiszeriparban tevékenykedik, és olyan innovatív terméket fejleszt, amely segítségével csökkenthető az élelmiszerpazarlás. A koncepcióval mindenki nyer: a fogyasztók, mert olcsóbban jutnak ételhez és segítik az élelmiszerpazarlás elleni küzdelmet; az éttermek, boltok, pékségek, mivel a „maradékot” is értékesíteni tudják; valamint a Munch, amely az értékesítések után jutalékot szed. A Munch használata pofon egyszerű: le kell tölteni az alkalmazást, majd egy gyors regisztráció után már vadászhatunk is a különböző éttermek és boltok ajánlataira. Ha találunk valami jót, akkor megvásároljuk, majd az adott időpontban felvesszük. Így juthatunk féláron három fogasos ebédmenühöz, egy egészséges nap végi poké bowl-hoz vagy pékáruhoz a kedvenc pékségünkből.
A Munch fennállása óta 600 ezernél is több adag ételt mentett meg a kidobástól, naponta több ezren használják, valamint segíti a nélkülözőket is. A jótét tevékenység mellett pedig nem utolsó, hogy a veszteségből profitot faragtak! A magyar vállalkozás sikerrel terjeszkedik külföldön is: a Munch-hoz csatlakozott nemrég a Csehországban működő Nesnězeno, így a két cég együttesen több mint kétezer partnerrel és hétszázezer felhasználóval rendelkezik, akik együtt tehetnek a jó minőségű élelmiszerek megmentéséért.
Szintén nagy előrelépés volt, hogy a Munch együttműködést kötött a Spar üzleteivel, így a „muncholók” már pékárura, gyümölcsre és zöldségre vadászhatnak, miközben tesznek az ételpazarlás ellen. „Magyarországon nagyjából ezer partnerünk van, a városokban vannak csomópontok, ahol nagyon sok lehetőségre csaphatunk le” – mondta Wettstein Albert társalapító a Hype&Hypernek. Meséli, hogy vannak helyek, ahol csak néhány adag ételt töltenek föl az alkalmazásra és olykor néhány másodperc alatt elfogynak. „Látszik, hogy a felhasználói oldalon nagy a kereslet és a kínálatunk is folyamatosan bővül, de elindult egy szemléletváltás a vendéglátásban is, mint ahogyan az emberek körében elterjedt ez a jó szokás” – teszi hozzá. A pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatban megtudtuk, hogy a Munch – a legtöbb startuphoz hasonlóan – minden bevételt visszaforgat a növekedésbe, számításaik alapján pedig a magyar piacon a bevételek hamarosan meghaladják a költségeket. „Jó úton haladunk abba az irányba, hogy a Munch pénzügyileg is fenntartható legyen, ez még a következő évek kihívása” – mondja Wettstein, kiemelve, hogy folyamatosan keresnek új befektetőket és a cseh piac után a szlovákra is beléptek. A lengyel piacnyitás azonban kicsit messzebb van, mert számos versenytárs uralja a piacot.
Az előadásoknak és beszélgetéseknek az IVSZ budapesti SMART 2023 konferenciája adott helyet.
Nyitó grafika: Pisla Réka